Szalah betalált a Fulham ellen, a Liverpool sikerrel hangolt a BL-visszavágóra

ANGOL PREMIER LEAGUE
32. FORDULÓ
Liverpool–Fulham 2–0 (2–0)
Liverpool, Anfield. Vezette: Taylor
Liverpool: Mamardasvili – Frimpong (J. Gomez, 69.), I. Konaté, Van Dijk, Robertson – Szoboszlai, C. Jones (Gravenberch, a szünetben) – Szalah (Nyoni, 90.), Wirtz (Isak, 68.), Ngumoha (A. Mac Allister, 69.) – Gakpo. Vezetőedző: Arne Slot
Fulham: Leno – Castagne, Andersen, Bassey, Robinson (Sessegnon, 69.) – Iwobi, Berge – H. Wilson (Chukwueze, 80.), J. King (Smith Rowe, a szünetben), Bobb (Lukics, a szünetben) – Muniz (R. Jiménez, 80.). Vezetőedző: Marco Silva
Gólszerző: Ngumoha (36.), Szalah (40.)

Nem a megszokott arcát mutatta szombat délután Liverpool – de már délelőtt sem –, mert bár rengeteg emberen virítottak a város nagyobbik klubjának piros-fehér jelképei – a címvédő a Fulhamet fogadta –, a tömegben kirívóan sokan pompáztak ünnepi alkalmakra illő ruhában: a hölgyek kosztümben, amelyet kisebb-nagyobb kalapokkal egészítettek ki, az urak pedig öltönyben jöttek-mentek. A nagy kiöltözésnek egy másik sportesemény volt az oka, a háromnapos Aintree Fesztivál harmadik napján, szombaton rendezték ugyanis a Grand Nationalt, a legnagyobb presztízsű és legismertebb brit ugratóversenyt, a helyi sportkultúra egyik kiemelkedő rendezvényét, amelyet évente több tízmillióan követnek, a helyszínre pedig, főleg a harmadik napon, valamivel többen látogatnak ki, mint az Anfieldbe.

Ha ennyiből nem derült volna ki, a Grand National lóversenyt, egészen pontosan akadályversenyt takar, és ugyan Aintree közigazgatásilag nem Liverpool része, földrajzilag és történelmileg szorosan kötődik a városhoz, és a versenypályának Merseyside a hivatalos címe, ami Liverpool tágabb agglomerációját jelenti. 

A jelentős konkurencia ellenére az Anfieldben ezúttal is telt házat vártak, ám a Liverpool híres stadionja sem a szokásos arcát mutatta ezúttal, és korántsem az április derekán errefelé is szokatlan viharos időjárás miatt. A szurkolók persze a megszokott létszámban jelentek meg, ám már bőven a meccset megelőzően érezni lehetett, van valami a levegőben: a stadion körüli csődület kevéssé volt zajos, a környékbeli italmérések és kisboltok viszont jóval több ügyfelet szolgáltak ki, mint máskor. A szimpatizánsok ugyanis a Liverpool legnagyobb és legbefolyásosabb szurkolói egyesülésének, a Spirit of Shanklynek (SOS) a felhívására a Fulham elleni mérkőzéstől kezdve tiltakozó akcióba kezdtek a klub döntése ellen, amely szerint a következő három idényben megemelik a jegyárakat – márpedig az SOS többek között arra kérte a drukkereket, ne költsenek a stadionon belül, inkább az Anfield környéki független vállalkozásokat támogassák. Jóllehet a mérkőzés előtt könnyebb helyzetben voltak ezen a téren a szurkolók (és a szünetben jókora sorok alakultak ki a sörcsapok előtt), nagyon is szembeötlő volt, hogy a Kop soraiból az ígéreteknek megfelelően valóban eltűntek a zászlók. 

Csak azért lett volna meglepő, ha ilyen előzmények után maga a csapat mutatja a szokásos arcát, mert ebben az idényben ilyesmije nincs is. Az elképesztő hullámvasutazás során ismét mélypont felé tartott a gárda az elmúlt hetekben: legutóbb február végén a West Ham ellen tudott nyerni a Premier League-ben, a szombatit megelőző három mérkőzését elveszítette, ebből a válogatott szünet után lejátszott két találkozóján pedig még gólt sem szerzett. Arne Slot állása ismét veszélybe került, a menedzsernek pedig muszáj volt valamit kitalálnia a Fulham ellen, mert az újabb botlás nemcsak a csapat moráljára hatott volna kedvezőtlenül, hanem a szurkolók egyre fogyó türelmére is. Előzetesen sejteni lehetett, hogy a szakvezető lemond a Bajnokok Ligája-negyeddöntő párizsi mérkőzésén (0–2) alkalmazott és gyászosan leszereplő 3–4–2–1-es formációról, és az is valószínűsíthető volt, hogy a PSG ellen pihentetett (?) Mohamed Szalah visszakerül a kezdőbe.

Ennek megfelelően a Liverpool ismét 4–2–3–1-ben állt fel, az évad végén Szalahhal együtt távozó Andrew Robertson kapta meg Kerkez Milos helyett a balhátvéd posztját, és Jeremie Frimpong is visszatért eredeti pozíciójába jobb oldali védőként. Slot igazi csavarja a szűrőpozíciókat érintette, Curtis Jones társa ugyanis a 99. PL-mérkőzésén pályára lépő Szoboszlai Dominik lett, tehát a két alapember, Ryan Gravenberch és Alexis Mac Allister csak a kispadon kapott helyet. Egy sorral előrébb Florian Wirtz irányított, jobbra tőle Szalah, balra Rio Ngumoha játszott (a fiatal szélső bevetése szintén újabb csavarnak minősíthető), elöl pedig Cody Gakpo volt az egy szem csatár az utóbbi mérkőzésein a gólokból kifogyó Hugo Ekitiké helyett. A teljesség kedvéért: a kaput a sérült Alisson helyett továbbra is Giorgi Mamardasvili védte, a két belső védő pedig Virgil van Dijk és Ibrahima Konaté volt.

Kis túlzással a Liverpool az első negyedórában többet támadott, mint a PSG ellen összesen, Szalahnak volt is egy ígéretes lövése, a legnagyobb tapsot mégis a jegyáremelés elleni tiltakozást hirdető molinó kapta, amelyet a 15. percben a Kop előtt vitt át néhány szurkoló. Nem sokkal ezután Gapko lövése nyomán kerülte el kevéssel a kaput a labda. A vendégek első valamirevaló próbálkozására csaknem fél órát kellett várni, Alex Iwobi gyöngécske lövésénél könnyű zsákmány volt a labda Mamardasvilinek. Kisvártatva már bravúrral kellett hárítania a grúznak Josh King próbálkozásánál, majd a liverpooli nevelésű Harry Wilson előtt adódott helyzet – érezhető volt, nem adhatja át a területet a vendégeknek a Liverpool, különben ráfázik. A hazaiak szerencséjére az addig is agilis Ngumoha kiváló egyéni megmozdulás végén tökéletesen lőtte ki a bal alsó sarkot a 36. percben. Néhány perccel később tőle indult a labda, amely végül Szalahhoz jutott, aki a változatosság kedvéért a jobb alsó sarkot lőtte ki, így a szünetre megnyugtató előnnyel mehetett a házigazda.

A szünetben le kellett cserélni a meghúzódó Curtis Jonest (Ryan Gravenberch állt be a helyére), ráadásul a Fulham sokkal bátrabban kezdte a második félidőt, de némi akklimatizálódást követően ismét a Liverpool lépett fel veszélyesebben. Ngumoha továbbra is nagyon élt, előbb Florian Wirtzet lepte meg szenzációs labdával (a német néhány lépésről fölé lőtt), majd maga próbálkozott átlövéssel, Bernd Leno hárított. 

Bő órányi játék után hármas csere keretében Arne Slot levitte Ngumohát, a szélső természetesen óriási tapsot kapott a lelátókról. A frissen beállók között volt Alexander Isak, aki decemberi lábtörését követően most térhetett vissza a bajnokságban. Az utolsó negyedórára fordulva a Fulham majdnem szépített, de Emile Smith Rowe tíz méterről a bal kapufa mellé belsőzött, majd szinte az ellentámadásból Alexis Mac Allister dönthette volna el végképp a meccset, ha a tizenhatos vonaláról csak kicsit pontosabban céloz.

Maradt az első félidőben kialakult eredmény, ami persze így is nagyon fontos győzelmet jelentett a Liverpoolnak, amely ha nem is sziporkázott, a legjobbkor, a PSG elleni BL-negyeddöntő visszavágója előtt zárhatta le nyeretlenségi sorozatát a PL-ben.