Gólok helyett csak az eső esett a Chelsea-Cityn

A mérkőzés előtt az volt a legnagyobb kérdés, hogy a napokban kinevezett új edzőnek, Rafa Beníteznek volt-e ideje arra, hogy felrázza a hazaiakat. A spanyol szakember mindenesetre így nyilatkozott: „Különleges esemény és hatalmas csata. Meglátjuk, mire megyünk. Egyáltalán nem félek attól, hogy a hazai szurkolók rosszul fogadnának. Tudják, hogy érdemes szurkolni a menedzsernek.”

A mérkőzés előtti jelenetek azonban ennek ellentmondtak, hiszen a Chelsea szurkolói füttyel „köszöntötték” Rafa Benítezt. Sőt zengett az „Only one Di Matteo”-kórus is. És még nem is említettük az ennél sokkal durvább éneket, amellyel arra hívták fel korántsem irodalmi stílusban a menedzser figyelmét, hogy senki sem látja szívesen a Stamford Bridge-en. Hiába múlt el negyedóra, egyfolytában zengett a Benítezt savazó, Di Matteót éltető kórus.

Maga a meccs ekkor nem sok izgalmat tartogatott. Nagy iramban, de számottevő elképzelés nélkül gyűrték egymást a csapatok. Ez azt is jelentette, hogy igazi gólhelyzetet szinte nem is lehetett feljegyezni. A 21. percben adódott az első nagyobb lehetőség, amikor Zabaleta jobb oldali beívelése megtalálta a kapu előtt feltűnő David Silvát, aki fejjel veszélyeztetett, de kaput nem talált.

Ettől annyira megelégedtek a csapatok, hogy jó darabig el is kerülték még a kapuk közelét is. Élvezetes volt a küzdelem, mert hihetetlen kemény, de szabályos belépők színesítették a meccset, de mégiscsak a helyzetekért mennek ki a szurkolók a meccsre.

A 37. percben Zabaleta került helyzetbe, 15 méteres lövése középre tartott, de kipattant Cechről, majd a védők felszabadítottak. Kissé megélénkült a meccs, ráadásul eleredt az eső, és idővel a Chelsea is el-eljutott a Manchester City kapuja elé. Az utolsó percek is ebben a szellemben peregtek le, a hazai kékek lövései azonban nem találtak célt.

MÁSODIK FÉLIDŐ

A játék képe mit sem változott, legalábbis helyzeteket továbbra sem lehetett feljegyezni. Az viszont észrevehető volt, hogy a Chelsea egyre jobban fölénybe került. Ennek egyik jele volt, hogy Mata révén többször is jó lehetőség kínálkozott a hazaiak előtt. Az 53. percben például a spanyol ügyesen tálalt a City kapujától 22 méterre álló Ramiresnek, aki jobbal életerős löketet engedett meg, de a labda arasznyival a léc fölött süvített el. Még az 57. percben David Luiz fejelhetett volna gólt, de elhibázta a lehetőséget.

A 60. perc környékén átvette a kezdeményezést a City, Touré lövését szépen védte Cech, majd a másik oldalon Torres föllángolása mutatkozott meg egy erős lövésben.

A zuhogó esőben egyre elkeseredettebben küzdöttek a csapatok, de egyszerűen nem tudtak mit kezdeni egymással.

Meglehetősen leült a mérkőzés. A cserék sem tudták megújítani a küzdő feleket, de azért megélénkült a küzdelem, és itt-ott helyzeteket is fel lehetett jegyezni. Például a 81. percben Milner akart éles szögből gólt lőni, Cech azonban védett.

Nagyjából ennyi volt az érdekesség, a többi inkább a birkózás kedvelőit töltötte volna el örömmel főleg azért, mert a bíró engedte a kemény játékot. Volt már jobb meccs is a PL-ben, és bizonnyal lesz is. Rafa Benítez, ha másnak nem, legalább annak örülhetett, hogy nem vesztes meccsel indította londoni edzőségét. Mancini pedig annak, hogy csapata megőrizte veretlenségét, és ugyan átengedte a vezetést, de csupán egy pont a hátránya a listavezető Manchester Uniteddal szemben.