Egy magyar sikersztori – Orbán Viktor nyitotta meg a Puskás Múzeumot

A MEGNYITÓÜNNEPSÉG

Az 1953-as, londoni 6:3-as győzelem évfordulóján, a Magyar Labdarúgás Napján, a Puskás Aréna területén Orbán Viktor miniszterelnök megnyitotta a Puskás Ferenc pályafutásának és a legendás Aranycsapatnak emléket állító Puskás Múzeumot. A megnyitón Orbán Viktor mellett beszédet mondott Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója, korábbi legendás játékosa; Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Puskás Múzeum vezető kurátora, illetve videón üzent a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA ) elnöke, Gianni Infantino. A megnyitón többek között részt vett Puskás Ferenc unokája, Réka Damborena Puskás és dédunokája, Ane de Juan Damborena, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a Nemzeti Sportügynökség vezetője, Bíró Péter, valamint lapunk főszerkesztője, Szöllősi György, a Puskás-örökség hivatalos nagykövete, a múzeum szakmai vezetője is.

A megnyitóünnepség Magyarország és a Real Madrid himnuszaival kezdődött, majd Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Puskás Múzeum vezető kurátora mondott beszédet.

„Puskás Ferenc életének minden mozzanata jól dokumentált, de mindannyian érezzük, a titok nem ezekben rejlik – fogalmazott Schmidt Mária. – Emberi minősége is példás, mert azt képviseli amire mi magyarok büszkék vagyunk. A hazaszeretet, a barátságot, a csibészséget, de ezeket is ismerjük. Akkor mi a titok? Talán az, hogy minden magyarban van valamennyi Puskásból. Ezért úgy akartuk bemutatni általa, hogy Magyarországot is láttassuk. Mert ha a világban azt mondják Puskás, azt válaszolják rá, Magyarország.”

A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Csányi Sándor Puskás Ferenc mellett az Aranycsapatot is méltatta köszöntő beszédében: „Az Aranycsapat nevet a válogatott Szepesi Györgytől kapta, 1953-ban, az olaszok legyőzése után, a római stadion megnyitóján. Olyan klasszisok alkották akkor a csapatot, akik közül szinte mindenki megérdemelne egy múzeumot. Puskás Ferenc pedig nemcsak a magyar futballnak, hanem a világ labdarúgásának is az ikonikus alakjává vált. Köszönöm mindenkinek a munkáját, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a múzeum létrejöhessen. Azt gondolom, jól szolgálja majd azt a célt, hogy megőrizzük a magyar futball arra méltó pillanatait, ami ösztönző lehet a fiatalabb generációk számára is.”

Emilio Butragueno a Real Madrid nevében mondott köszönetet.

„Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek a Puskás Múzeum megnyitó ünnepségén – kezdte beszédét a királyi klub nemzetközi igazgatója. – A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez, valamint a futballklubunk egész közössége nevében szeretném kifejezni hálás köszönetünket, hogy itt lehetünk ezen a nagyon különleges és megható eseményen. A Real Madridnál mérhetetlenül tiszteljük és csodáljuk azokat a legendás személyiségeket, akik 122 éves történelmünk során megalkották a klubunkat övező mítoszokat és legendákat. Egyértelmű, hogy Puskás Ferenc volt a Real Madrid egyik legkiemelkedőbb alakja. Része volt annak a mitikus és legendás csapatnak, amely Alfredo Di Stéfanóval és Paco Gentóval együtt, szeretett elnökünk, Santiago Bernabéu vezetése alatt örökre megváltoztatta a Real Madrid és a világ labdarúgásának történetét. A Real Madrid közössége nem csupán úgy emlékszik Puskás Ferencre, mint egy labdarúgóra, aki a klub címerét és mezét viselve rendkívüli eredményeket ért el, hanem azért is, mert olyan értékeket képviselt, amelyekkel minden madridista szívét meghódította. Olyan értékeket, mint a kemény munka, az önfeláldozás, a csapatszellem, a tisztelet, a bajtársiasság és az alázat, melyek a Real Madrid számára is kiemelkedően fontosak. Ezért a Real Madrid egész közösségét különleges büszkeséggel tölti el ennek a múzeumnak a megnyitása, ami egyben az előbb említett értékek közvetítését is szolgálja. A kapcsolat Puskás Ferenc és a Real Madrid között örök."

Butragueno egyúttal köszönetet mondott a Real Madrid több százezres magyarországi szurkolótáborának is.

A FIFA elnöke, Gianni Infantino videóüzenetben gratulált a múzeumhoz.

„Gratulálok ahhoz a munkához, amellyel a nagyszerű Puskás Ferenc életének tiszteletére létrehozták ezt a különleges múzeumot. A magyar válogatott 1954-es világbajnoki döntőbe jutásának hetvenedik évfordulóján fontos, hogy minél jobban megbecsüljük Puskás Ferenc hozzájárulását a világ labdarúgásához. Mi, a FIFA-nál minden évben megtesszük ezt, amikor az év legszebb gólját a Puskás-díjjal jutalmazzuk. Puskás örökséget hagyott azoknak, akik látták játszani és gólokat szerezni a Honvéd vagy a Real Madrid színeiben, és még inkább a magyar válogatottban, ahol a labdarúgás történelmének egyik legkülönlegesebb csapatában játszott. Pontosan hetvenegy évvel ezelőtt Magyarország 6:3-ra legyőzte Angliát a Wembleyben, méghozzá olyan teljesítménnyel, ami az egész világ labdarúgását befolyásolta. A múzeum gyönyörű, kincseket rejtő kiállítása a csapat hőstetteinek állít emléket és bemutatja történelmi szerepüket is” – mondta Infantino. 

Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin is üzenetet küldött, ő is Puskás különlegességét emelte ki és fontosnak nevezte, hogy Magyarországon ilyen módon is ápolják az emlékét.

Ezután mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök, majd Csányi Sándorral és Emilio Butraguenóval közösen aláírtak egy labdát, és ezzel nyitották meg hivatalosan a múzeumot.

Orbán Viktor először is a magyar futball 2010 óta tartó újraépítéséről beszélt. Kitért az infrastruktúra fejlesztésekre, az igazolt labdarúgók számának megháromszorozódására, kiemelte a hazánkban az elmúlt években megrendezett rangos nemzetközi mérkőzéseket, férfi és női európai kupadöntőket, megemlítve a 2026-ban Budapesten sorra kerülő Bajnokok Ligája döntőt. Beszélt a fokozatosan javuló eredményekről, a legutóbbi két Európa-bajnoki szereplésről, a válogatott meccsek iránti fokozott érdeklődésről, hogy órák alatt elfogynak a jegyek a mérkőzésekre, a Ferencváros nemzetközi eredményeiről és az európai topligákban egyre nagyobb számban feltűnő magyar játékosokról. Hangsúlyozta a magyar futballhagyományokat, melyek kapcsán az Aranycsapat mellett megemlítette például a Dárdai család „Bukovinától Berlinig és most már Wolfsburgig tartó útját”, köszöntve ezzel a megnyitón résztvevő korábbi szövetségi kapitányt, Dárdai Pált is. Majd kifejezte, hogy ezzel a múzeummal befejeződött a régi, torzón hagyott Népstadion újjáépítése, és egy nagyon fontos adósságát is teljesítette Magyarország. 

 „A magyar futballkultúra megtestesítője az Aranycsapat és Puskás Ferenc, aki a gól szinonimájává vált – fogalmazott Orbán Viktor. – Ahogy Czibor Zoltán mondta Szöllősi György könyvében, és az idézet a múzeumban is olvasható: ha Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett. Mi megígértük neki, hogy a magyar futballt újra fogjuk építeni. Egy nagy adósságunk azonban még volt. A százéves álmot beteljesítő Puskás Arénát egészen a mai napig nem nyilváníthattuk befejezettnek, nem készültünk el vele teljesen. Tartoztunk még a magyar és a világfutballnak, az idelátogató százezreknek, saját magunknak, de elsősorban Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak azzal, hogy itt a róla elnevezett, immár ismét világhírű stadionban méltó emléket állítunk nekik. A Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot teljesítettük. Régi és kínzó adósságát teljesíti ezzel Magyarország. A 20. században Puskás és az Aranycsapat mégiscsak egy világraszóló magyar sikertörténetet írt, amely meghatározó nemzedéki élmény lett az egész földkerekségen, sőt annál is több: történelmi távlatból nézve is örökérvényű, klasszikus, megkerülhetetlen, kultúrtörténeti jelentőségű magyar sikersztori. Ezt a történetet mondja el az idelátogatóknak a Puskás Múzeum,  amelyet ezennel, tisztelettel megnyitok.”

AMIT A MÚZEUMRÓL TUDNI KELL

A Puskás Múzeum Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjainak bemutatásával és a különböző ereklyékkel szeretné átélhetővé tenni eredményeiket, történetüket és azt a kort is, amelyben legendássá váltak.

A Puskás Múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág sztárja lett – fogalmaz a múzeum hivatalos ismertetője. Mindehhez Puskás Ferenc számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználták, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legizgalmasabbakat.

A Puskás Múzeum látványterveit F. Kovács Attila Kossuth-díjas tervező a kialakított koncepció mentén, egy új szemléletmód beemelésével dolgozta ki.

A múzeumépület alsó szintje már a kiszolgáló funkciók ellátását is a kiállítás részeként értelmezi. A jegypénztárban kap helyet a stadion rekonstruált kijelzője. A sorban állókat eközben az Aranycsapatról és annak játékosairól készített filmek szórakoztatják, hangsúlyozva: ők azok a különleges képességgel rendelkező magyarok, akik összeálltak és felértek a csúcsra. A földszint mindemellett a gyermekeknek is kínál programlehetőségeket.

A lépcsőházba beépített minimalista üvegdobozban egy lánchajtásos konveyor szállít különböző relikviákat le és fel a múzeum négy szintje között, ezzel is meghozva a hangulatot az emeletre indulóknak. A lépcsőház falain Puskás élete szempontjából meghatározó személyek fotói láthatóak. A lépcsőház falainak mintázatát a Puskás pályára lépésével lezajlott mérkőzések eredményei adják.

Az első emeletre felérve „magic wall” fogadja a látogatókat, akik az érintőképernyős felületen az Aranycsapatról készült montázsképek, illetve fociskártyák segítségével ismerkedhetnek meg a játékosokkal (alapadatok, klubok, eredmények, fotók, videók). 

A múzeum első szintje Puskásról, a leghíresebb magyarról szól. A vendégek egy köríves videófal mentén haladva ismerhetik meg a legendás játékos életét, karrierjét. Szemük elé tárul, miként áll fel kétszer a semmiből, miként lett kétszer világsztár. A köríven futó, négyrészes videófilm a teljes labdarúgó karriert felöleli. A tér belső oszlopait mozgó képanyag teszi hasznossá, érdekessé. A terem négy sarkában Puskás négy lakásának (Kispest, Zugló, Madrid, Buda) korabeli illusztrációja járható be.

A második emeleten az Aranycsapat történetét szakrális módon mutatja be a múzeum, érzékeltetve, hogy a kommunizmus idején a vallás elnyomásával a stadionok váltak templomokká. A terem közepét egy trófea uralja, belső falakkal osztott térben az Aranycsapat tagjairól szóló információk kapnak helyet: képek, videófilmek, replika mezek, feliratok, idézetek. 

A harmadik emeleten egy rideg, dermesztő terembe lépnek be a látogatók, ahol a pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme zajlik. Az állami intézkedések nehezítik a játékosok életét, azonban ők összeállva, egy csapatot alkotva – hol az állami gépezeten felülkerekedve, hol együttműködésre kényszerülve – érik el sikereiket. A tér akár labirintusként, akár gépszíjként is értelmezhető, az 50-es évek rettenetes elnyomását szimbolizálja. A dermesztő hatást számtalan vizuális és audióélmény fokozza.

A múzeum legfelsőbb szintjén (ráépítés) vetítőtermek vannak, amelyek múzeumpedagógiai foglalkozásokra is alkalmasak. A teret egy korabeli old timer Fiat uralja, egy olyan gépkocsi, melyet Puskás is használt a 60-as években.