Mivel az Arsenal délután 3–1-re győzött a Burnley ellen, a Manchester United a harmadik helyről várta a Wolverhampton elleni mérkőzést, ráadásul Sir Alex Ferguson nem volt könnyű helyzetben a csatársor összeállításakor.
A múlt hétvégi Ligakupa-döntőben megsérült Michael Owenről kiderült, hogy a szezonban többet már nem léphet pályára, míg a nagyszerű formában futballozó Wayne Rooney térdfájdalmai miatt ezúttal a keretben sem kapott helyet (Ferguson szerint a csatárnak sok volt, hogy a Ligakupa-döntő után az angol válogatottal is majdnem egy teljes meccset játszott a Wembley rossz minőségű gyepszőnyegén).
Így a „vörös ördögök" kezdőcsapatában Dimitar Berbatov volt az egyetlen vérbeli csatár, bár a felállás szerint a két szélsőnek, Naninak és Antonio Valenciának is segítenie kellett volna a bolgár játékost – nos, ebből, mármint a „vörös ördögök" támadófutballjából az első félidőben nem sokat láthattunk.
A vendégeknél Darron Gibson előtt adódott a legtöbb, szám szerint kettő lehetőség (egyszer estében, tíz méterről pöckölte a labdát a kapu mellé, egyszer pedig Berbatov keresztlabdáját követően kapásból lőtt kapura), míg a Wolverhampton David Jones lövésével és Stephen Ward fejesével veszélyeztetett.
A félidőben Ferguson kénytelen volt változtatni (Wes Brown sérülése után Gary Neville lett a jobbhátvéd), de a United hatékonysága nem javult – igaz, a második félidő első hat percében kis túlzással felborult a pálya (a labdabirtoklási arány ekkor 80-20 volt a vendégek javára).
A hajrához közeledve aztán megtört a jég, és a „vörös ördögök" megszerezték a vezetést Paul Scholes találatával: Nani jobb oldali beadását Mame Diouf elől még kirúgták a védők, a labda azonban a veterán középpályás elé került, aki eltolta két védő mellett, majd nyolc méterről a jobb sarokba lőtt. (A 35 éves Scholes egyébként az AC Milan elleni Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első meccsén is betalált, és rutinjával sokat segített a csapatnak az elmúlt hetekben – erre mondják, jó az öreg a háznál...)
A folytatásban még Diouf előtt adódott egy-két lehetőség, a Wolverhampton pedig meccslabdát hibázott (a hosszabbításban Sam Vokes hat méterről a léc fölé bombázott), de az eredmény már nem változott: a Manchester United szenvedve bár, de hozta a kötelezőt, legyőzte az újoncot, és a sikerrel élre állt a bajnokságban – igaz, a Chelsea egy mérkőzéssel kevesebbet játszott.
29. FORDULÓ |
Wolverhampton–Manchester United 0–1 (Scholes 73.) |
1. Manchester United | 29 | 20 | 3 | 6 | 67–24 | +43 | 63 |
2. Chelsea | 28 | 19 | 4 | 5 | 65–26 | +39 | 61 |
3. Arsenal | 29 | 19 | 4 | 6 | 69–32 | +37 | 61 |
4. Tottenham | 28 | 14 | 7 | 7 | 50–27 | +23 | 49 |
5. Manchester City | 27 | 13 | 10 | 4 | 52–35 | +17 | 49 |
6. Liverpool | 28 | 14 | 6 | 8 | 45–28 | +17 | 48 |
7. Aston Villa | 26 | 12 | 9 | 5 | 37–21 | +16 | 45 |
8. Birmingham | 27 | 11 | 7 | 9 | 26–28 | –2 | 40 |
9. Fulham | 28 | 10 | 8 | 10 | 32–29 | +3 | 38 |
10. Everton | 27 | 10 | 8 | 9 | 39–39 | 0 | 38 |
11. Stoke City | 27 | 8 | 10 | 9 | 27–32 | –5 | 34 |
12. Blackburn | 28 | 9 | 7 | 12 | 30–45 | –15 | 34 |
13. Bolton | 28 | 7 | 8 | 13 | 32–50 | –18 | 29 |
14. West Ham | 28 | 6 | 9 | 13 | 36–45 | –9 | 27 |
15. Sunderland | 27 | 6 | 9 | 12 | 32–44 | –12 | 27 |
16. Wigan | 27 | 6 | 7 | 14 | 26–53 | –27 | 25 |
17. Wolverhampton | 28 | 6 | 6 | 16 | 21–46 | –25 | 24 |
18. Hull City | 27 | 5 | 9 | 13 | 25–54 | –29 | 24 |
19. Burnley | 28 | 6 | 5 | 17 | 29–60 | –31 | 23 |
20. Portsmouth | 27 | 5 | 4 | 18 | 23–45 | –22 | 19 |