Atlétika: az IAAF felfüggesztette az orosz szövetséget

Az IAAF tanácsa pénteken este telekonferencián foglalt állást az orosz doppingbotránnyal kapcsolatban. Az IAAF tájékoztatása szerint az egyeztetésen a 27 tagból 24-en vettek részt, érintettként az orosz tag nem szavazhatott, s az elmarasztaló döntés 22:1-es voksaránnyal született meg.
Az eltiltást a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) javasolta hétfőn az IAAF-nek, mivel vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy Oroszországban széles körű, szisztematikus doppingolás zajlik.

Az IAAF döntése azt jelenti, hogy orosz atléták nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken – így az olimpián sem – mindaddig, amíg az orosz sport-, illetve sportági vezetés meg nem teszi a szükséges lépéseket a helyzet megváltoztatására. Hazai versenyekre nem vonatkozik a tiltás.
Az amerikai hírügynökség szerint először fordul elő, hogy az IAAF egy tagszövetségét felfüggeszti sorozatos doppingesetek miatt.

A feloldás feltétele az, hogy az orosz szövetség egy sor intézkedést hozzon meg. A folyamatot az IAAF egy most felálló bizottsága felügyeli majd.

Amennyiben a felfüggesztés még addig is érvényben marad, Oroszország nem rendezheti meg jövőre Kazanyban a junior világbajnokságot, illetve Csebokszáriban a gyalogló csapatvilágkupát.
Az orosz atlétikát alapjaiban megrázó botrány tavaly decemberben robbant ki. Múlt év végén a német ARD televízió részben titokban rögzített kép- és hangfelvételeket mutatott be, amelyek állítólag bizonyítják, hogy az államilag támogatott doppingrendszer, a pozitív tesztek eltussolása és a korrupció is hozzájárul az orosz sportolók eredményeihez. Moszkva visszautasította a vádakat, ám később folyamatosan jelentették be ismert és sikeres, olimpiai és világbajnok atléták doppingvétségeit és büntetéseit.

A WADA hétfőn örökös eltiltást kért öt versenyzőre – köztük a 2012-es londoni olimpia női 800 méteres bajnokára, Marija Szavinovára, illetve a szám bronzérmesére, Jekatyerina Pojsztogovára, továbbá négy edzőre és az orosz szövetség főorvosára. A WADA ezután kedden felfüggesztette a moszkvai doppingellenőrző laboratórium engedélyét, a létesítmény vezetője, Grigorij Rodcsenkov pedig még aznap lemondott posztjáról, s elismerte, hogy ő adott utasítást 1417 orosz sportoló doppingmintájának megsemmisítésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán vizsgálatot rendelt el a WADA-jelentés miatt, egyúttal kérte, hogy az illetékesek mindenben működjenek együtt a nemzetközi doppingellenes mozgalom vezetőivel. Közben az Orosz Olimpiai Bizottság etikai bizottsága felszólította Valentyin Balahnyicsevet, az atlétikai szövetség februárban – a doppingügy kipattanása után – távozott vezetőjét, hogy mondjon le tagságáról az olimpiai bizottság végrehajtó tanácsában.

A WADA-bizottság állításai közül az egyik legsúlyosabb az volt, hogy az orosz kormány megfélemlítette a moszkvai laboratóriumot, amely Vitalij Mutko sportminiszter nyomására bizonyos doppingmintákat manipulált.

Az eltiltást a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) javasolta hétfőn az IAAF-nek, mivel vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy Oroszországban széles körű, szisztematikus doppingolás zajlik.

Az IAAF döntése azt jelenti, hogy orosz atléták nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken – így az olimpián sem – mindaddig, amíg az orosz sport-, illetve sportági vezetés meg nem teszi a szükséges lépéseket a helyzet megváltoztatására. Hazai versenyekre nem vonatkozik a tiltás.
Az amerikai hírügynökség szerint először fordul elő, hogy az IAAF egy tagszövetségét felfüggeszti sorozatos doppingesetek miatt.

A feloldás feltétele az, hogy az orosz szövetség egy sor intézkedést hozzon meg. A folyamatot az IAAF egy most felálló bizottsága felügyeli majd.

Amennyiben a felfüggesztés még addig is érvényben marad, Oroszország nem rendezheti meg jövőre Kazanyban a junior világbajnokságot, illetve Csebokszáriban a gyalogló csapatvilágkupát.
Az orosz atlétikát alapjaiban megrázó botrány tavaly decemberben robbant ki. Múlt év végén a német ARD televízió részben titokban rögzített kép- és hangfelvételeket mutatott be, amelyek állítólag bizonyítják, hogy az államilag támogatott doppingrendszer, a pozitív tesztek eltussolása és a korrupció is hozzájárul az orosz sportolók eredményeihez. Moszkva visszautasította a vádakat, ám később folyamatosan jelentették be ismert és sikeres, olimpiai és világbajnok atléták doppingvétségeit és büntetéseit.

A WADA hétfőn örökös eltiltást kért öt versenyzőre – köztük a 2012-es londoni olimpia női 800 méteres bajnokára, Marija Szavinovára, illetve a szám bronzérmesére, Jekatyerina Pojsztogovára, továbbá négy edzőre és az orosz szövetség főorvosára. A WADA ezután kedden felfüggesztette a moszkvai doppingellenőrző laboratórium engedélyét, a létesítmény vezetője, Grigorij Rodcsenkov pedig még aznap lemondott posztjáról, s elismerte, hogy ő adott utasítást 1417 orosz sportoló doppingmintájának megsemmisítésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán vizsgálatot rendelt el a WADA-jelentés miatt, egyúttal kérte, hogy az illetékesek mindenben működjenek együtt a nemzetközi doppingellenes mozgalom vezetőivel. Közben az Orosz Olimpiai Bizottság etikai bizottsága felszólította Valentyin Balahnyicsevet, az atlétikai szövetség februárban – a doppingügy kipattanása után – távozott vezetőjét, hogy mondjon le tagságáról az olimpiai bizottság végrehajtó tanácsában.

A WADA-bizottság állításai közül az egyik legsúlyosabb az volt, hogy az orosz kormány megfélemlítette a moszkvai laboratóriumot, amely Vitalij Mutko sportminiszter nyomására bizonyos doppingmintákat manipulált.