Atlétika: nyolcéves eltiltást kaphat a kiváló magasugró

Újabb fejezetéhez érkezett az orosz doppingbotrány.

Néhány éve a magasugrás új nemzetközi csillagaként tűnt fel az orosz Danyil Liszenko, aki 2016 májusában, Szocsiban, egy héttel 19. születésnapja után már átvitte a 230 centit. Aztán a következő évben nyert egy világbajnoki ezüstérmet, majd 2018-ban a birminghami fedett pályás világbajnokságon a katari világsztárt, Mutaz Essza Barsimot legyőzve szerzett aranyérmet, a Gyémánt Liga-sorozat monacói állomásán pedig 240 centis kísérlettel nyert, amivel a tizenkettedik sportoló lett a versenyszám történetében, aki képes volt megugrani ezt a magasságot.

Liszenko 2017-ben azt is vállalta, hogy az orosz doppingbotrány és országa kizárása miatt semleges színekben indul a világversenyeken, 2018-ban azonban ezt a lehetőséget is elvették tőle, miután a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (akkor nevén IAAF-nek) nem adta meg a doppingelőírásoknak megfelelően a tartózkodási helyét, és ideiglenesen felfüggesztették. A helyzet azóta sem javult, sőt, most már úgy áll a helyzet, hogy a 23 éves Liszenko nyolcéves eltiltással néz szembe, miután kiderült, hogy az Orosz Atlétikai Szövetség több korábbi tisztviselője is megtett mindent, hogy akadályozza a sportoló ellen folytatott nyomozást.

„Danyil Liszenko kiemelkedő sportoló és a szakértők szerint nagyon tehetséges, amit a korábbi eredményei is bizonyítanak – mondta csütörtökön Jurij Ganusz, az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) főigazgatója. – Azonban az Orosz Atlétikai Szövetség korábbi vezetőségének minden lépése ahhoz vezetett, hogy valószínűleg csak egy nyolcéves kihagyás után folytathatja sportolói pályafutását."

Összesen hét orosz sportvezetőt, köztük Dmitrij Sljahtyin korábbi elnököt vádolták meg azzal, hogy dokumentumokat hamisított, csak hogy a kérdéses időszakban alibit szolgáltassanak Liszenkónak, aki rendre kibújt a doppingtesztek alól.

Bár a nyomozás végén javasolták, végül mégsem zárták ki Oroszországot a Nemzetközi Atlétikai Szövetségből (WA), miután új elnöke, Jevgenyij Jurcsenko elismerte szervezete teljes felelősségét és a vádak jogosságát, ami alapja lehet a Liszenko elleni ítéletnek. A nemzetközi szövetség újra lehetővé tette az orosz atléták semlegesként való indítását, de a csapat nagyságát legfeljebb tíz főben szabta meg, s az orosz szövetséget tízmillió dollár büntetés befizetésére kötelezte.

Liszenko esete jól mutatja az ügy abszurditását, hiszen négy és fél év leforgása alatt sem sikerült közelebb kerülniük egymáshoz a feleknek. Az orosz atlétákat 2015 novemberében függesztették fel, miután kiderült, hogy állami irányítással doppingolták őket. Az oroszok leginkább csak szavakban működtek együtt, hiszen érdemi tettek híján a döntést azóta tizenkét (!) alkalommal hagyták hatályban, legutóbb tavaly szeptemberben, a dohai vb előtt.

Liszenko ügye újabb mélyütés az oroszoknak, elsősorban magának a sportolónak, hiszen így ki kell hagynia a 2021-es tokiói és a 2024-es párizsi olimpiát, és csak 31 éves korában térhet vissza, túl a legjobb sportolói évein, azaz a döntés nagy valószínűséggel Liszenko ígéretes pályafutásának végét jelentheti.