Kígyózó sorok álltak a Hayward Field stadionja előtt már egy órával a délutáni program kezdete előtt, kapunyitásra várva, aminek fő oka az volt, hogy joggal remélhették, amerikai aranyérmet ünnepelhetnek majd az sportág legnépszerűbb versenyszámában, a száz méteres síkfutásban.
Ennek három oka is volt, egyrészt mert a legnagyobb favorit, a négyszázas futóból lett százas amerikai Fred Kerley messze a legjobb időt, 9.79-et repesztett az előfutamában, honfitársa, az eltiltásából novemberben visszatért, és a világ jelenlegi leggyorsabb emberének mondott Christian Coleman kényelmesen jutott be a döntőbe, bár kicsit úgy tűnt, mintha szándékosan venne vissza, még nem mutatta meg, mit tud. Harmadsorban az olimpiai bajnok olasz Lamont Marcell Jacobs visszalépett a középdöntőtől combsérülés miatt.
És eddig tartott Afrika jelenlegi legjobb sprintere, a kenyai Ferdinand Omanyala álma is, aki vízumproblémák miatt csak az előfutamok napján tudott Eugene-ba érkezni, és bár az első körön túlment, a döntőbe már nem tudta beverekedni magát.
A világbajnokságok történetében még sosem rendeztek amerikai sprinter nélkül 100 méteres döntőt, de eddig egyedül 2015-ben fordult elő olyasmi, ami most, hogy az országot négyen képviselték a nyolcas döntőben, csak éppen akkoriban nem lehetett elcsípni az aranyat a jamaicai legenda, Usain Bolt elől, bár az is igaz, soha senki nem állt hozzá annyira közel, mint akkor Justin Gatlin – egészen pontosan egyetlen századra.
Ezúttal azonban három hazai sprinter Fred Kerley, Marvin Bracy és Trayvon Bromell egyértelműen, majdnem egy tizeddel jobb volt a mezőnynél, és köztük is csak századok döntöttek a dobogón. A Hayward Field harmincezer szurkolója joggal örülhetett, mert a világbajnokságok történetében harmadszor fordult elő a száz méteres versenyszámban, hogy mindhárom érem amerikai sprinter nyakába került: az első vb-n, 1983-ban Helsinkiben Carl Lewis, Calvin Smith és Emmit King, 1991-ben Tokióban pedig Carl Lewis, Leroy Burrell, Dennis Mitchell volt képes hasonló bravúrra.
A férfi távolugrásban 836 centis ugrással győztes kínai Vang Csianan duplán történelmet írt, egyrészt mert ő lett hazája első világbajnoka a versenyszámban, másrészt ő lett az első ugróatléta, aki U20-as és felnőtt világbajnokságot is nyert távolugrásban, előbbiben 2014-ben diadalmaskodott, egyébként ugyanitt Eugene-ban. A krónikához az is hozzátartozik, hogy egyedül 2003-ban, Párizsban nyertek ennél kisebb ugrással világbajnokságot, akkor az amerikai Dwight Phillips végzett az élen 832-vel.
18. ATLÉTIKA VILÁGBAJNOKSÁG, EUGENE
Férfiak. 100 m (-0.1). Világbajnok: Fred Kerley (Egyesült Államok) 9.86, 2. Marvin Bracy (Egyesült Államok) 9.88, 3. Trayvon Bromell (Egyesült Államok) 9.88, 4. Seville (Jamaica) 9.97, Simbine (Dél-Afrika) 10.01, 6. Coleman (Egyesült Államok) 10.01. Távol. Vb: Vang Csianan (Kína) 836 (+0.5), 2. Miltiadisz Tentoglu (Görögország) 832 (+0.5), 3. Simon Ehammer (Svájc) 816 (+0.5), 4. Massó (Kuba) 815 (+0.5), 5. McCarter (Egyesült Államok) 804 (+0.3), 6. Dendy (Egyesült Államok) 802 (0.0). Nők. Súly. Vb: Chase Ealey (Egyesült Államok) 20.49, 2. Kung Licsiao (Kína) 20.39, 3. Jessica Schilder (Hollandia) 19.77, 4. Mitton (Kanada) 19.77, 5. Dongmo (Portugália) 19.62, 6. Szung Csia-jüan (Kína) 19.57