Atlétika: Kovács Zoltán indul az elnöki tisztségért

A tisztújítás közeleg a magyar atlétikában, szeptember 2. bő egy hónapra van, és július 29-én megtudhattuk, hogy elnökjelöltként megméreti magát Kovács Zoltán, a MATE-Gödöllői EAC atlétikai szakosztályának vezetője, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Testnevelési és Sport Intézetének igazgatója, aki egyúttal bemutatta a csapatát is a Magyar Sport Házában. Vele volt Szeles Bálint, az elnökségi tagjelöltek egyike, az Egri Városi Sportiskola vezetője, hatszoros országos bajnok, világbajnoki középdöntős gátfutó, aki még vasárnap is dobogón állt az ob-n 110 gáton.

Mivel három elnökségi tagot, a két alelnököt, Németh Zsoltot és Zsivoczky-Farkas Györgyit, továbbá Tölgyesi Elődöt megerősített pozíciójában a Magyar Atlétikai Szövetség a rendkívüli közgyűlésén, az ő mandátumuk további két évig érvényes. A fennmaradó három helyre Szeles mellett további négy nevet említett Kovács Zoltán: ők Kiss Dániel, a Győri Atlétikai Klub igazgatója; Herman Sándor szpíker, a 2023-as budapesti világbajnokság és a 2026-os Ultimate versenyirányító-helyettese; Nemeskéri Zoltán, az Uniqa biztosító igazgatója, valamint Sztojalovszky Gabriella versenybíró, az ír paraatlétika-válogatott dobószekcióért felelős referense.

Kovács Zoltán hosszas mérlegelés után, atlétákkal, edzőkkel, klubvezetőkkel egyeztetve döntötte el, hogy elindul az elnöki tisztségért. Nemcsak egyszerű személyi kérdésekről van szó szerinte, hanem az atlétika jövőbeni működési struktúrájáról és hitelességéről, hogy a továbblépés milyen fejlődési paraméterek mentén lehetséges. 

„A sportág jobbat érdemel a személyes vitáktól és a kiszámíthatatlan szövetségi működéstől, a vezetők közti egyet nem értéstől. Stabil, kiszámítható alapokra van szükség, az egységet képviselem, sosem leszek érdekelve a viták folytatásában, szeretném újjáépíteni a bizalmat. Az atlétika életem legszebb és legsötétebb pillanataiban is megadta az erkölcsi középvonalat, nemcsak hivatás nekem, hanem az életem legfontosabb része” – hangsúlyozta Kovács, akinek irányítása alatt a gödöllői atlétikai klub meghatározó műhely lett, különös tekintettel Mátó Sárára és Kovács Árpádra.

Az elnökjelölt a tagszervezetekre méretüktől és eredményeiktől függetlenül partnerként tekint, és kiemelten fontos neki az utánpótlásnevelés. A programjának néhány részletét is megosztotta velünk:

• az átigazolási szabályzat és az alapszabály felülvizsgálata
• az elnökségi tagok összeférhetetlenségének szigorítása
• gazdasági transzparencia
• tehetséggondozási bizottság létrehozása
• AI alapú teljesítménynyilvántartó rendszer, amely emberi döntésekkel működik
• szponzorok bevonása az utánpótlásnevelésbe
• kettős és hármas életpályamodell, a 19 és 24 év közötti sportolók lemorzsolódásának csökkentése

Nagy jelentőséggel bír Kovács Zoltán szerint, hogy a MASZ a teljes atlétikát képviselje, ne legyen közvetlen kapcsolata és érdeke egyetlen egyesületben sem, emiatt indulásának bejelentésével egyidőben lemondott a MATE-GEAC szakosztályvezetői posztjáról, és az edzői tevékenységét is teljesen lezárja. Programjának részleteit nyílt fórumokon megosztja a klubvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, s ha kell, a véleményük alapján változtat a programján.

Arra a kérdésünkre, hogy számít-e más elnökjelöltek felbukkanására, azt felelte, hallani folyosói pletykákat, de ezekkel nem foglalkozik, bízik benne, hogy tisztességes és demokratikus versenyben választják meg a tisztségviselőket szeptemberben.

A pozitívumokkal kapcsolatban közölte, az elmúlt bő másfél évtizedben hatalmasat fejlődött a magyar atlétika infrastruktúrája, és egyedülálló nemzetközi versenyeknek adott és ad otthont hazánk az EYOF-tól kezdve a vébén át a világdöntőig, illetve a sportolók által elért sikerek száma is nőtt, minderre lehet alapozni a jövőben. Hogy az utánpótlás rendben van, bizonyítja, hogy az oregoni U20-as világbajnokságra soha nem látott méretű csapat utazik ki 28 atlétával, a stábtagokkal együtt összesen 40-45 fős a magyar küldöttség.

Szakítani semmivel sem szeretne Kovács abból, amit az atlétikai közösség az elmúlt száz évben felépített, ám vannak szegmensek, amelyekben pontosabb, precízebb kommunikációra lesz szükség az atlétikai társadalom igényeinek kielégítése érdekében. Elsőrendű feladat az egység megteremtése, Kovács Zoltán nem lát más megoldást, mindent megtesz, hogy szűküljön az a szakadék, amely gondolkodásbeli különbségek miatt kialakult a sportágban, ha nem hinne abban, hogy erre képes, nem vállalná a jelöltséget.

Felvetődött, mi lesz Gyulai Miklós lemondott elnök, és Deutsch Péter lemondott vezérigazgató sorsa, velük kapcsolatban Kovács úgy fogalmazott, ha a magyar atlétikának segítség az ő jelenlétük, nem zárkózik el attól, hogy szerepet kapjanak valahol, de csak az elnökséggel közös döntés alapján.