Mark Iuliano

Mark Iuliano, a vicces kinézetű középhátvéd sokak kedvence megalkuvást nem ismerő játékstílusa, kemény, de sportszerű szerelései, jó helyezkedése miatt. A lelkes emberfogóval találkozhattunk az EURO2004-en is, ahol bár a kezdő tagjaként szaladt a tornának, nem sikerült mély benyomást tenni sem a drukkerekre, sem a szövetségi kapitányra, így jelenleg Materazzi, Nesta és Cannavaro mögött helyezkedik el az itáliai középhátvéd-listán. Igaz, csak elméletben, hiszen közben a Juvéból is kiszorult...

A cosenzai születésű fiú a Juve előtt hat szezonon keresztül edződött a 2-3. ligákban - Salernóban együtt későbbi zebrás társai közül pl. Salvatore Fresivel, kölcsönszezonjában Monzában az ifista Chimentivel, Bolognában pedig Gianluca Pesottoval jelenlegi csapattársai közül. Amikor visszakerült nevelőegyesületéhez, olyan jól játszott hátul párban Salvatore Fresivel, hogy utóbbit az Inter, őt a Juventus igazolta le! Akkoriban sokan nem értették, miért igazol ilyen gyenge játékosokat a Juve, de a vele érkező Carrera, a válogatottságig eljutó Pesotto, Torricelli és Iuliano alaposan rácáfolt a kérkedőkre (Torricelli egyenesen a 3. ligából és az asztalosműhelyből érkezett Torinóba...) Első évében már rendszeresen pályára lépett, 1997-től kezdve egyértelműen a zebrák erősségének számít. Ő, Tudor, Ferrara és Montero voltak a Juve középhátvédei - Iuliano volt egyébként első éveiben Ferrara első számú cseréje, de Mark jól járt ezzel a pozícióval, hiszen a veterán harcos sokat volt sérült... Első szezonjában bajnok és Világkupa-győztes lett, de ezután sorozatban elveszített három BL-döntőt (a Dortmund, a Real és a Milan ellen), de olyan jól semlegesítette az ellen csatárait, hogy 1998-ban, a VB előtt Cesare Maldini a válogatottba is behívta a franciák elleni meccsre a squadra azurrába.

Később, Zoffnál lett alapember, de Trapattoni alatt is rendszeresen a keret tagja volt. A '98-as VB-re végül is Maldini senior inkább a veterán Bergomit vitte magával, de a 2000-es Európa-bajnokságon kezdő tagja volt, s óriásit alakított hátul Nestával és Cannavaróval trióban. Alighanem akkor volt élete legjobb formájában! Klubjában is hol bekerült, hol kikerült a kezdőből, bár amikor játszott, soha nem okozott csalódást. Ott volt a 2002-es VB-n is, de balszerencséjére Trap azt találta ki, hogy Maldinit beviszi középre s Nesta, Cannavaro és Maldini játszottak a védelem tengelyében, így ő mindössze egyetlen mérkőzést kapott. A 2003-as szezonban 21-szer lépett gyepre, 8 alkalommal a BL-ben is, de a döntőben nem vehette le a melegítőfelsőt... 2004-re teljesen kiesett Lippi kegyeiből (18 bajnoki), Capello érkezése után még ennél is kevesebbszer lépett pályára, így több csapat is érdeklődött iránta - a hírek szerint a még Real Madrid is! Szerződése neki 2005 nyaráig szól, fizetése éves szinten kb. 1.5 millió euró. Januárban Capello talán ezt próbálta megspórolni, amikor egy fél évre elengedte őt a spanyol RCD Mallorcába, hogy a kisesés elleni harcban szerezzen magának jó pozíciókat nyári klubcseréjéhez. Igaz, első mérkőzésén a Real Madrid ellen kiállították... A következő 14 bajnokiján még kétszer is felmutatták neki a piros lapot, ennek ellenére nyáron 2007-ig szóló szerződést írt alá a piros-feketékkel.

Szinte hihetetlen pazarlás, hogy a világ egyik legjobb középhátvédje 2002 és 2005 között óta csak félszezonokat játszott!
Évente átlagban csupán egyetlen bajnoki gólt szerez, igaz, volt közöttük egy történelmi jelentőségű is: 1997-ben ő egyenlített az Atalanta elleni 1:1-re végződött meccsen, s ezzel az egy ponttal lett bajnok a Juve.