Roy Makaay

Roy Rudolphus Anton Makaay

nemzetisége:
holland
42/6
születési hely:
Vijchen
ideje:
1975.03.09.
pozíció:
csatár
magassága:
188 cm
súlya:
75 kg
korábbi klubjai:
Woezik Wijchen, Diosa Ravenstein, Blauw-Wit Nijmegen, NEC Nijmegen, Vitesse (-6.000.000), Tenerife (-8.600.000), Deportivo La Coruna (-19-750.000), Bayern München (-5.000.000), Feyenoord
sikerei:
spanyol bajnok (2000), Spanyol Kupa-győztes (2002), spanyol gólkirály (2003), spanyol Szuperkupa-győztes (2000, 2002), német Ligakupa-győztes (2004), német bajnok (2005, 2006), Német Kupa-győztes (2005, 2006), Holland Kupa-győztes (2008), Eb-bronzérmes (2000, 2004), európai aranycipős (2003), holland bronzcipős (1997), spanyol bronzcipős (2000), spanyol gólkirály (2003), német ezüstcipős (2004, 2005, 2007), a BL ezüstcipőse (2005), a BL bronzcipőse (2004), az Év csapatának tagja Spanyolországban (2002), az Év csapatának tagja az ESM szerint (2003), az Év csapatának tagja a Bundesligában (2004, 2005), a FIFA-világválogatott tagja (2002), 31-szeres U21-es válogatott (rekord), a BL leggyorsabb góljának szerzője (2006)

Roy Makaay a gól szinonimájává vált spanyolországi remeklése idején: szinte hihetetlen, mennyire rá épült a Depor játéka - tíz kék-fehér védekezett s lapátolta előre a labdát, a "Kobra" pedig elképesztő hatékonysággal váltotta gólra ezeket. Makaaynak hihetetlen jó adottságai vannak: veszélyes fejjel-lábbal, közelről és távolról is.

Kisebb kölyökklubjai után (Woezik Wijchen, Diosa Ravenstein, Blauw-Wit Nijmegen, NEC Nijmegen) a Vitessében tűnt fel a felnőttek között 1993-ban (már 1989, azaz 14 éves kora óta oda járt focikollégiumba), s a 18 esztendős tini tizenegy mérkőzésen kapott lehetőséget, többnyire természetesen csak csereként. A következő szezonban viszont már stabil kezdő volt, amit majd egy tucat góllal hálált meg a holland középcsapatban. Gólérzékenységére a szövetségnél is felfigyeltek, s Roy azóta is csúcstartó U-21-es válogatottbeli fellépéseinek számával! Két év alatt 30 gólt szerzett az Eredivisiében, 1997-ben megjelent a holland góllövőlista elején is: a PSV-s belga Luc Nilis és a holland Johnny Bosman mögött bronzcipős lett a maga 19 találatával. Bár hívta őt az Ajax és a Feyenoord is, Roy csapattársával, Patrick Vierklau-val (akkoriban holland válogatott volt a színes bőrű középpályás, és a Manchester is szívesen leigazolta volna) együtt a Tenerifébe igazolt 10 millió euró ellenében. A szigetlakók közé - az 1998-as világbajnokságon is látott remek argentin védő, Pablo Paz, Lussenhoff, Szlavisa Jokanovics, Ballasteros, a brazil André Luiz és Émerson, az idősebbik Vidmar, Juanale - hamar beilleszkedett, alapember volt a portugál Jorge és Víctor Fernandez mesterek kezei alatt is.

Első gólját éppen a Depor ellen lőtte, s bár két ottani éve alatt 21-ig jutott, ennek ellenére nem tudta megakadályozni a "szigetesek" kiesését. A 21 mindenesetre a A Corunában is nyerő volt: benne látták egykori csatársztárjuk, Bebeto utódját, így 8.6 millió euró ellenében lecsaptak a hollandusra. Makaay 1996. október 5-én, a Wales-Hollandia (1-3) találkozón játszott először az Oranjéban, és a mindig kritikus holland lapok biztatónak minősítették a bemutatkozását. Akkor még senki sem gondolta, hogy az első válogatottbeli gólra 2002 májusáig, az Egyesült Államok elleni mérkőzésig kell várni. Egy (nem magyar) csatár a legritkább esetben vár hat évet a nemzeti tizenegybeli első treffelésére! Az csak újabb adalék, hogy az amerikaiak elleni találatát mindössze négy követte, ami édeskevésnek tűnik egy ilyen kvalitású futballistától (bár ezekből kettőt már az utóbbi időkben szerzett). Balszerencséje, hogy a mindenkori szövetségi kapitánynál (Frank Rijkaard, Luis van Gaal, Dick Advocaat) Patrick Kluivert és Ruud van Nistelrooy nagyobb elismertségnek örvendett. A Riazor stadionban azonban hamar első számú kedvenc lett, ami nem is csoda, hiszen első szezonjában 22 gólt ért el, a másodikban ugyan hattal kevesebbet, ám ekkor végre hazavitték a bajnoki címet a nagyok elől, ami pedig még a Bebeto-féle Szuperdepornak sem sikerült! Természetesen ott volt a hollandok 2000-es Eb-keretében, de nem sokat tett hozzá a hollandok hazai fiaskójához, hiszen a tulipánosok játéka egyértelműen Kluivertre épült.

2001-ben klubjában egy zseniális trió alaptagja lett (Valerón-Tristán-Makaay), de a BL-ben elbuktak - igaz, megint sikerült a nagyok orrát megfricskázni, hiszen a bajnokságban tönkreverték a Barcát s a Real elől elhozták a Spanyol Kupát. A blancók 100. születésnapjukon és hazai pályán vallottak csontig hatoló kudarcot! 2002 tavaszán ott volt a vb-re ki sem jutó holland "selejt(ező)csapatban", majd élete legjobb formájában gólkirály lett a Deporban, elnyerve az európai Aranycipőt is. A szezon végén kezdetét vette 2003 nyarának legnagyobb szappanoperája: megy vagy marad Makaay? Naponta ötször nyilatkoztak és írtak erről a felek, de mindig mást és mást, majd amikor végre kisült, hogy a hollandus távozik (a BL-be még benevezte a Depor biztos, ami biztos-alapon), a lelépési díjon, később müncheni fizetésén vitatkoztak hetekig a felek. Mindenestre 18.7 millió euró megfelelő tétel és érv volt távozásához, s az ék végül négyéves szerződést kanyarintott alá. A bajoroknál is gyorsan megtalálta góllövő cipőjét s az első számú bőrgatyás gólvadász lett - a drukkerek számára némi üröm az örömben, hogy emiatt az addigi kedvenc, a brazil Elber a Lyonba menekült előle... 2007-ig szól szerződése, és évi 4 millió euró fölött keres, s állítólag máris ő lett a harmadik számú főnök a csapatban Kahn és Ballack mögött. A vezetőség ("Ötször is Roy Makaayt venném meg, mielőtt ráfanyalodnék David Beckhamre", Uli Hoeness) és a drukkerek is befogadták őt, hiszen azonnal elképesztő fölénnyel nyerte meg az Év legjobbja-választást Münchenben, 60%-át tizeneggyel követi a második Schweinsteiger. Pedig korántsem elképzelései szerint alakult debütáló Bundesliga-idénye! Makaay ugyanis azzal a tudattal vághatott neki a 2003-04-es idénynek, hogy megvalósíthatja két nagy álmát: végre olyan együttesben szerepel, amely a nemzetközi porondon is képes lehet nagyot alkotni, és a Bayernből sokkal könnyebben bekerülhet az Oranje kezdőcsapatába.

Az indulás mindenesetre sokat ígérő volt, hiszen Makaay Gerd Müllerhez és Giovane Elberhez hasonlóan harmadik Bundesliga-meccsén szerezte meg első gólját a bajor egyesületben. A folytatás sem maradt el ettől a szinttől, a német bajnokságban 32 mérkőzésen 23 gólt szerzett, míg a Bajnokok Ligájában szinte egymaga lőtte-fejelte a bajorok összes találatát, nyolc mérkőzésen összesen hatot - nem rajta múlt a korai BL-búcsú. A portugáliai kontinenstornán viszont megalázó szerepre kényszerítette őt Advocaat kpaitány: mivel az edzőnél van Nistelrooy volt a No.1, ha be is állt Makaay, akkor a jobb oldalra, a középpályára. S még egy szót se szóljon: a válogatottsági gólrekorder Kluivert egyetlen másodpercet sem kapott. Bár ha "Makkosnak" mindig a Bayern ellen kellene játszania: utolsó deporos évében két mérkőzésen négy gólt vágott jelenlegi kenyéradójának. A sokszoros (házi) gólkirály Makaay 2005 nyarán is fantasztikus szezont zárt: 22 találata mellett gólvadásztól merőben szokatlan módon 14-et elő is készített; a BL-ben nyolc mérkőzésen hetet termelt! Ha megnézzük fordulónkénti bontásban osztályzatait, letisztul a kép: ha nem volt eredményes, szinte kivétel nélkül négyeseket és ötösöket kapott, azaz a média szakembereinek elvárása egyértelmű - volt merszük a Nürnberg elleni dupla-duplájára, azaz két gól/két asszisztjára is csak 1.5-öst adni. Tulajdonképpen megértem a kritikus hozzáállást, hiszen egyrészt majd' 20 millió euróba került, másrészt 2003 európai aranycipőse 2005-ben sem lett a legjobb "Bundesliga-torjäger", pedig egyértelműen ezért igazolták le; másrészt éppen a kellemetlen vereségek idején (Bielefeld, Mönchengladbach) mondott csütörtököt.

A fentiek fokozottan igazak a BL esetében is: bár önmagában nyolc fellépésen a hét gól és egy assziszt a jól végzett munka örömével tölthetné el, ám éppen a legfontosabb mérkőzéseken, az Arsenal és a Chelsea ellen maradt góltalan, igaz, sérülésekkel is bajlódott. A Német Kupában már sokkal jobban ment neki, öt gólja közül főleg a döntőben a Schalke ellen elért marad emlékezetes. Következő idénye is erősen felemásra sikeredett: bár négy világbajnoki selejtezőn is szerepelt, Marco van Basten szövetségi kapitány végül nem vitte ki őt a tornára, otthol pedig a duplázás ellenére leggyengébb bayernes formáját mutatta, igaz, így is házi gólkirály lett.

A "Tor-Phantom"-becenevet kiérdemlő játékos napjaink egyik legjobb csatára: hiába hoz jó átlagot Pizarro, hiába tűnt fel üstökösként Guerrero, a germánok jelenlegi csodafegyverét a mérkőzésenkénti kevés híján egyes gól/gólpassz-mutatóval dicsekedhető Roy Rudolphus Anton Makaaynak hívják - írtuk róla akkoriban.Luca Toni és Miroslav Klose érkezésekor mégis mennie kellett, a Feyenoordban vezetett le, jó szokása szerint sok góllal. Jelenleg a rotterdami klubnál dolgozik, utánpótlásedzőként.

2005 nyaráig a BL-ben egyenesen elképesztő volt statisztikája: az utóbbi három évben 26 fellépésén 22-szer volt eredményes; 2007 elején pedig ő lőtte a sorozat leggyorsabb találatát, amikor már a 11. másodpercben beköszöntött a Real Madrid ellen Iker Casillasnak!