A hangulat fantasztikus volt

• 09:00. Miközben néhány lelkes elszánt munkás immár több mint egy napja szerelte, kalapálta, simogatta, babusgatta a miniatűr Loki-stadion vadonatúj székeit, kinyitott a pénztár. Nem volt már sok jegy, mindössze ezer belépő, éppen ezért akik még nem jutottak tiketthez, azok közül több tucatnyian álltak sorba a nyitáskor. Furcsa életkép volt ez, annyi szent, hiszen Debrecenben szeretik, mit szeretik, imádják a futballt, még az is előfordult, hogy egy szimpla edzőmeccsen, amikor a Loki B játszott, csaknem ötezren ültek a lelátón. De… Most történt valami, ami sokaknak elvette a kedvét a Hajduk Split elleni találkozótól. A jegyárak. Az égbe szökő jegyárak. Amint arról beszámoltunk: 4000 forint volt a legolcsóbb belépő, de volt, aki 15 ezer forintot is "legombolt" a szerda esti élményért. Nem véletlen, hogy a Loki vezérkara akciót szervezett a bérleteseknek, mondván, fogyjon el az utolsó szálig az összes jegy. Így történhetett, hogy reggel kilenctől gyakorlatilag kora délutánig folyamatosan sorban álltak a Loki-hívek, mondván, ez a meccs, ez az este igenis minden pénzt megér.

• 13:00. Taktikai értekezlethez gyülekeztek a debreceni fiúk. Az enyhén feszültnek tűnő Supka Attila biztató szavakkal fogadta játékosait, akik szép sorban érkeztek meg a meccs színhelyére. Közöttük volt Éger László is, akinek kedden a főpróbaszerű edzés után furcsa érzései lehettek. Ô már egyszer átélt egy felejthetetlen sikert a Hajduk ellen. Tegnap volt ugyanis - napra pontosan - öt éve, hogy a Dunaferr BL-selejtezőn egészen bravúros 2-0-s győzelmet aratott Splitben a félelmetes hangulatú Poljud-stadionban. Hogy nem emlékeznek már a meccsre? No, Tököli Attila egyórányi játék után szerezte meg a vezetést az újvárosiaknak, majd Lengyel Ferenc varázslatos módon a 93. percben egy emeléssel bevette a horvátok kapuját. Idehaza, Győrött (az ETO-stadionban szerepelt vendégségben hazai pályán a Dunaferr) 2-2 lett a visszavágó, és a dunaújvárosiak léptek tovább. Az öt esztendővel ezelőtti Hajduk Splitből mára egyetlen játékos sem maradt. Ezt akár irigyelhetnénk is a horvátoktól, pedig nincs ebben semmi különös. Miroslav Blazevic, a Hajduk népszerű mestere ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: "Fiatal csapatunk van, sőt mindig is fiatal csapatunk lesz, hiszen Splitben annyi gyerek szeret futballozni, hogy az utánpótlásbázis kiapadhatatlan aranybánya…"

• 14:00. A taktikai értekezlet végén együtt ebédelt a csapat. Húsleves, sonkás tészta, rengeteg gyümölcs és a finomságok mellé sok-sok biztató szó. A városban eközben már egyre inkább a meccs jelentette a témát munkahelyen, utcán, közértekben, sörözőkben, sőt a strandon is. Amint a meccs biztosítására ügyelő egyik rendőrtiszt elmondta: a spliti drukkerek egyik nagyobb csoportja negyed tizenkettőkor parkolt le a stadionnál, ahol már várták őket az egyenruhások.

• 16:00. Barátságos hangulatban köszöntötték egymást, majd a Hajduk híveit azzal a lendülettel a strand felé terelték, mondván: zsupsz be a vízbe, hűtsétek le magatokat, fiúk, jót tesz az ilyenkor a sok sör után, 35 Celsius-fokban.

• 17:00. Zolika gyöngyöző homlokkal három korsó sört rendelt magának, valamint "Husinak" és "Szöszinek". Úgy voltak vele, eszük ágában sincs előre inni a medve bőrére, de most muszáj csatlakozni a Kövér Egérben iszogató egyre lelkesebb Loki-tábor tagjaihoz. Zolika, "Husi" és "Szöszi" Szolnokról érkezett (amúgy az ország minden tájáról jöttek a drukkerek), mert véletlenül sem szerették volna kihagyni ezt a meccset. Optimisták voltak, naná, hogy optimisták és szinte kórusban mondták: 2-0-ra nyerünk, a visszavágó döntetlen lesz, aztán pedig jöhet a Slavia Praha és a BL-főtábla igazi sztárcsapatokkal. Senki sem tiltakozott, bár akadt azért olyan Loki-hívő is, aki a következő körben szívesen látná az olasz Internazionalét, az angol Manchester Unitedet, a Liverpoolt vagy az Evertont. Tessék választani…

• 18:45. Az Arany Bika Szálló előtti téren, a stadion előtti Calico Jack nevű sörözőben egyre hangosabban szólt a horvát blues. Énekelt a Torcida, a splitiek híres, hírhedt szurkolótábora, itt is, ott is, amott is felhangzott a Hajduk-induló. A drukkerek integettek, mosolyogtak és vedelték a sört. Ahogy végignézte őket az ember, biztos volt benne, eszük ágába sem jut, hogy nem az ő kedvenceik lépik át az álmok kapuját.

• 19:30. Halmosi Péter elegáns Rover típusú gépkocsija gördült be a stadion parkolójába. Akkor már a csapat nagy része az öltözőben volt. Supka Attila háromnegyed hétre hirdette meg a meccs előtti találkozót, miután a közös ebédet követően mindenki hazamehetett, hogy otthon pihenjen, tévézzen vagy csak ábrándozzon. Volt miről. És jöttek pontosan a fiúk, szuper járgányokkal és szuper önbizalommal. Jó volt ezt látni: egytől egyig mosolygós, magabiztos debreceni labdarúgó bukkant fel. Talán csak Sandro Tomic, a horvát kapus tűnt kissé feszültnek, és mondta is: "Tuti, hogy leárulóznak, tuti, hogy kiosztanak, hogy leköpködnek, de nem baj, mi jutunk tovább…" A Loki cserekapusa amúgy a taktikai értekezlet során rengeteg hasznos információval szolgált a Hajdukról. Supka Attila és csapata pontosan tisztában lehetett azzal, hogy Niko Kranjcar a legnagyobb ász, az igazi csillag, de a 19 esztenős Tomislav Busicra is nagyon oda kell figyelni, mert a hírek szerint a Bayern München vetette ki a hálóját a tehetséges horvát fiúra.

A Hajduk Split futballistái a stadion zöld gyepén sétálgatttak nevetve, viccelődve. Ott volt Niko Kranjcar is, aki a meccs előtt azt mondta: a Lokinak nincs erőssége. Hallották ezt a provokáló mondatot a debreceni fiúk is, és szép csendben megegyeztek: az ifjú horvát sztár kap majd apróbb, nagyobb tüskéket, de olyat ám, hogy megemlegeti ezt a szerda estét - a debreceni csapatnak talán legfontosabb szerda estéjét. ----