Frank Baumann

nemzetisége:
német
28/2
születési hely:
Würzburg
ideje:
1975.10.29.
pozíció:
középhátvéd, védekező középpályás
magassága:
187 cm
súlya:
80 kg
korábbi klubjai:
1. FC Nürnberg, TSV Grombühl
sikerei:
a Bundesliga 2. győztese (1998), német bajnok (2004), Német Kupa-győztes (2004), német Ligakupa-győztes (2006), Eb-résztvevő (2004), Konföderációs-kupa-résztvevő (1999), világbajnoki ezüstérmes (2002)

A nyugodt középhátvéd már 1999 óta a német válogatott tagja, s legfőbb erénye talán éppen megbízhatósága és nagyon jó helyezkedése. Mind a középhátvéd, mind a középső szűrő szerepében képes kiválót alkotni, s bár keményen, de szabályosan szokott védekezni, a támadójátékban is szívesen részt vesz, főleg a lapos passzokat kedveli.

A kis Frank szülőhelyén, a würzburgi TSV Grombühlben kezdett el komolyabb szinten futballozni, s éppen edző édesapja, Joseph hatására és kezei alatt. Ezután "építőmunkás junior" a másodosztályú Nürnbergbe igazolt még ifistaként, ám hamar befutott: 19 évesen bemutatkozhatott a nagycsapatban, a következő évben már alapember volt s öt gólt is szerzett! Aztán beindult a lift-akció: gyorsan kiestek a 3. osztályba, a Regionalligába, ahonnan azonnal felkerültek a Bundesliga 2-be, majd menetből jutottak a legjobbak közé, hogy frissiben azonnal ki is essenek. Hősünknek, aki időközben tizenhétszer pályára léphetett az U-21-es válogatottban is, döntő szerepe volt jó néhány pontszerzésben, de a kiesésben is: "A Klub" Köpkével és Baumann-nal soraiban 2-1-re kikapott a Freiburgtól a bajnokság végén (az örökké vidám norvég Fjörtoft nagy mérkőzésén), ám pár perccel a lefújás előtt Baumann négy lépésről lőhetett az üres kapura - mellé! Ha betalál, a fekete-sárgák bennmaradnak a Bundesligában...

Frankie-t a kiesés után a Werder Bremen igazolta le, ráadásul ingyen. Itt sem okozott csalódást: első szezonjában alapember lett, jó szokása szerint ötször volt eredményes, s 1998-tól gyakori tagja a válogatott keretnek is, bár a Nationalelfben csak egy év múlva mutatkozott be (a nemzeti tizenegy 800. tagjaként); a norvégok elleni oslói barátságos mérkőzésen Erich Ribbeck szövetségi kapitány az utolsó 22 percre küldte be őt. Érdekes módon először nem volt tagja Rudi Völler 2002-es VB-keretének, ám Wörns sérülése után Baumannak családi nyaralását örömteli sürgősséggel félbe kellett szakítania, s Paraguay ellen pályára is léphetett Ázsiában. Ebben az évben már őt választották meg a társak csapatkapitánynak, s meghosszabbították szerződését is három évvel. A válogatott keretének stabil tagja, ám a kezdőben nincs mindig helye: a középső védekező középpályás posztjára 4-5 sztár is pályázik rajta kívül (Hamann, Jeremies, Ernst, Kehl és az újhullám tagjai) - a selejtezőkön sem húzott mezt hősünk az első öt összecsapáson, igaz, utána az összeset végigjátszotta.

A portugáliai seregszemlén is alapember volt, a németek mindhárom mérkőzését végigjátszva hozta a tőle elvárhatót: átlagosan, szürkén, de megbízhatóan vette le az ellenfél irányítóit a gyepről. A Bundesligában az egyik legjobb vízhordóként tartják számon, s átlagai is bizonyítják hogy nem parádéiról híres, hiszen 2004-ig csak egyetlen egyszer került be átlagmutatói alapján a legjobb 10 középpályás közé, még 2001-ben, s még soha nem sikerült a klasszisokra jellemző hármas alá küzdenie szezonvégi kalkulusát - a Bremen-csapatkapitány legközelebb a duplázás idején jutott közel ehhez, amikor 3.02-vel Ernst és Soldo mögött a dobogó alsó fokáig jutott. A 2005-ös éve kissé szürkébbre sikerült, igaz, vádliműtétje miatt a bajnokság harmadát ki kellett hagynia - le is maradt a hazai Konföderációs Kupáról, s egy huszáros híján a 2006-os világbajnoki keretbe sem ért oda.

Első gólját a válogatottban Budapesten szerezte, az MLSZ jubileumi mérkőzésén.