Francia belügy: a másik az esélyesebb

A következő két és fél hétben háromszor ütközik meg egymással a Ligue 1 legutóbbi két aranyérmese, ám az április 17-i bajnokijuk – amely pedig a bajnoki cím szempontjából sem mellékes – egyelőre nem foglalkoztat senkit sem.

Mindent háttérbe szorít a lehetőség, hogy egyikük ott lehet a Bajnokok Ligája elődöntőjében; a francia csapatok közül eddig ez mindössze a Marseille-nek (1993), a Monacónak (1994, 1998, 2004) és a Paris Saint-Germainnek (1995) sikerült azóta, hogy a Bajnokcsapatok Európa-kupáját 1992-ben Bajnokok Ligájává alakították.

„Egy ilyen mérkőzés előtt szükségtelen a játékosok motivációja miatt aggódni, szinte szóba sem kell hoznom a meccset – utalt a párharc „nemzeti jellegére" Laurent Blanc, a bajnoki címvédő Bordeaux vezetőedzője. – Természetesen le voltunk törve a Ligakupa szombati döntőjének elvesztése miatt, de túltettük magunkat rajta, hiszen itt az újabb kihívás. A nemzetközi rutin tekintetében a Lyon jobban áll, de ez ebben a speciális ütközetben éppúgy kevéssé számít majd, mint az, hogy a bajnokságban mi állunk az élen... A Real kiejtése mindenesetre nem semmi."

A házigazda lyoniak részéről is nehezen találnak fogást a mérkőzésen: sem bajnoki, sem klasszikus európai kupacsata nem lesz ez, inkább valamiféle ugrás az ismeretlenbe – egy igen közeli ismerőssel. Ám amíg Blanc az Olympique-et, Jean-Michel Aulas lyoni klubelnök pedig a Bordeaux-t tartja esélyesebbnek, Claude Puel, az OL edzője nem kívánt belemenni ilyesféle játékba.

„Blanc ezt mondta, de mindenki tudja, hogy magában az ellenkezőjét gondolja, és azért beszél így, hogy levegye a terhet játékosai válláról. Hogy hasznot húzhatunk-e abból, hogy a Bordeaux elveszítette a Ligakupát? Én legalábbis nem lettem okosabb a látottaktól – fogalmazott Puel, majd a kívánatos eredményt illetően a következőket mondta: – Az egy nullát és a kettő nullát elfogadnám, de még a kettő egyet is. A lényeg, hogy valós továbbjutási esélyünk maradjon a visszavágóra."

A két csapat hazai viaskodása meglehetősen kiegyenlített: a bajnokságban 26 döntetlen mellett 32 bordeaux-i és 31 lyoni győzelmet jegyzőkönyveztek. Értelemszerűen saját pályáján a Lyon felé billen a mérleg nyelve (12 döntetlen mellett 22 hazai és 12 vendéggyőzelem) – bár legutóbb, decemberben a Bordeaux hazavitte a három pontot (1–0).

Ami a nemzetközi statisztikákat illeti, a Girondins a legutóbbi hét BL-mérkőzését megnyerte, és már csak két siker választja el a Barcelona vonatkozó rekordjának beállításától; ugyanakkor a Lyonnak – mint Blanc is rámutatott – nagyobb a nemzetközi tapasztalata, s ezt kamatoztatva odahaza még veretlen ebben az európai kupaidényben.

Végül érdemes megjegyezni, hogy miközben a francia lapok többségét lázban tartja a két klub BL-párharca – különösen a két gárda szűkebb pátriájában cikkeznek bőven a mérkőzésről –, addig a nagy példányszámú fővárosi Le Parisien országos kiadása fontosnak tartotta megjegyezni: sem az angol, sem az olasz lapok nem delegálnak különtudósítót a találkozóra, azaz a „nagy francia párbaj" nem érdekli a szomszédokat. Alkalmasint Párizsban savanyú a szőlő...