BL: Lang Ádám élvezné az összecsapás minden egyes pillanatát

BAJNOKOK LIGÁJA
SELEJTEZŐ, PLAYOFF (4. FORDULÓ), ELSŐ MÉRKŐZÉS
SZERDA
21.00: Olympiakosz Pireusz (görög)–Omonia Nicosia (ciprusi) (Tv: Spíler2)

– Hasonlíthatjuk Dávid és Góliát összecsapásához az Olympiakosz és az Omonia BL-párharcát?
– Helytálló hasonlat, ám ettől még nem szabad megijednünk – felelte lapuknak Lang Ádám, az Omonia 32-szeres válogatott középső védője, aki együttesével a görög bajnok elleni BL-rájátszás első, idegenbeli meccsére készül. – Ellenfelünk minden idényben bejut valamelyik európai kupasorozat csoportkörébe, hazája bajnokságában egyeduralkodónak számít, és olyan összegekért vásárol meghatározó játékosokat, amennyiről a mi klubunk csak álmodhat. Ezzel szemben mi újoncnak számítunk a nemzetközi színtéren, de épp ettől szép ez a kihívás.

– Milyen érzésekkel várja a párharc első meccsét?
– Minden a napi formától függ. Ha mindenki bátran vállalkozik, ha valóban futballozni akarunk és nem bujkálunk a pályán, akkor esélyünk nyílhat a kedvező eredmény elérésére. Ám ehhez tényleg az kell, hogy folyamatosan kérjük a labdát, és az első perctől az utolsóig koncentráljunk. Ha leblokkolunk, és megijedünk a lehetőségtől, esélyünk sem lesz. Nagyon erős ellenféllel állunk szemben, de a BL rájátszásában élvezni kell az ilyen összecsapásokat, nem pedig remegő lábakkal futballozni. Nincs kizárva, hogy néhány labdarúgónak ez lesz az első és talán az utolsó lehetősége a főtábla elérésére.

– A Legia Warszawa és a Crvena zvezda elleni meccsen megvolt ez a bizonyos bátorság?
– A lengyel bajnok ellen jól futballoztunk, pedig magasabban jegyzett csapattal néztünk szembe. A pályán viszont eltüntettük a különbséget, magabiztosan játszottunk, és miután emberelőnybe kerültünk, végképp uraltuk a mérkőzést. A szerb bajnok ellen kevésbé futballoztunk meggyőzően, nem mertünk vállalkozni, és nem mozogtunk annyit, mint kellett volna.

– A selejtezők kezdete előtt aláírták volna, hogy a BL-rájátszásig jutnak, és legrosszabb esetben az Európa-liga csoportkörében szerepelnek?
– Tekintve, hogy klubunk még sosem jutott főtáblára nemzetközi kupasorozatban, ezt vélhetően mindenki elfogadta volna. Amikor elindultunk, az volt a célunk, hogy legalább az Európa-liga csoportkörét érjük el, ám most, hogy ez sikerült, nem szabad megelégednünk, és kishitűen állni az Olympia­kosz elleni meccsekhez. Ahogy mondtam: élvezni kell a pillanatot.

– Mire számít a görög bajnoktól?
– Edzőmeccsen már találkoztunk a szerdai ellenféllel, akkor három nullára legyőzött minket, ám a mostani találkozó biztosan más lesz. Tudjuk, hogy az Olympiakosz szereti birtokolni és járatni a labdát, a játékosok rengeteget mozognak labda nélkül, ezért különösen figyelnünk kell arra, hogy lezárjuk az üres területeket, és minél gyorsabban reagáljunk. Ugyanakkor kiemelném, hogy nem robotok ellen lépünk pályára, egyetlen futballista sem képes egyszerre két helyen lenni. Nem szabad félni tőlük, és arra gondolni, ha labdát kapok, biztosan azonnal leszerelnek. Ha mindenki bátran veti bele magát a küzdelembe, és felvállaljuk az egy az egy elleni párharcokat, akkor megbonthatjuk a görögök védelmét, és helyzeteket alakíthatunk ki. Eközben védekezésben egy pillanatra sem hagyhatunk ki, a beinduló játékosokra folyamatosan figyelni kell, mert a görög bajnok minden apró hibát kihasznál.

– Előny vagy hátrány, hogy ezúttal két meccsen dől el a párharc?
– Pró és kontra érveket is felhozatnék, de nincs értelme ezzel foglalkozni. Tudom, sablonosan hangzik, de most csak az első meccsre szabad figyelni, és az eredmény tükrében majd ráérünk azon gondolkozni, milyen felállás és taktika lehet célravezető a visszavágón.

– Mire építhet az Omonia?
– A nemzetközi porondon és a hazai bajnokságban is megmutattuk, hogy masszívan védekezünk, kisegítjük egymást, és jól zárjuk le a területeket. Most arra készülünk, hogy az ellenfél birtokolja többet a labdát, ám a lendületes ellentámadásokkal megnyílhat az út a kapuja felé. Szerencsére több gyors játékos van a keretünkben, a kontratámadás lehet az egyik fegyverünk, ám az alapot a biztos védekezés jelenti.

– Aligha unatkozik majd a védelem középen...
– Ez igaz, de a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét. A támadóknak végig ott kell lihegniük az ellenfél nyakán, és besegíteni a védőknek. A lényeg, hogy a labdát birtokló játékost folyamatosan nyomás alá helyezzük, és minél kevesebb időt hagyjunk a döntéshozatalra.

– Személy szerint mit jelentene önnek a Bajnokok Ligája-csoportkör elérése?
– Jelenleg mindent. Voltak és vannak nagy céljaim, négy esztendővel ezelőtt az Európa-bajnoki részvétellel az egyiket elértem. Szeretném újra átélni azt az érzést, a válogatottal kijutni a jövő évi Eb-re, a világbajnokság is nagy álmom, klubszinten viszont a Bajnokok Ligája jelenti a csúcsot. Minden futballista álmodozik arról, hogy a kezdőkörben állva a sorozat himnuszát hallgatja, ezt én is szeretném átélni.

– Milyen érzés a korábban a Mol Fehérvárt is irányító Henning Berggel együtt dolgozni?
– Nagyon alapos szakvezető, aki minden héten újra és újra átismételteti velünk a játék alapjait. A cél, hogy álmunkból felkeltve, csukott szemmel is tudjuk, hova kell mozognunk az adott szituációban, és hol helyezkedik a társunk. Minden szakvezető azért dolgozik, hogy az általa elképzelt koncepciót minél előbb átadja a csapatnak, és az eredmények alapján jó úton járunk. Tavaly nyáron tizenöt játékos távozott, legalább ennyi érkezett, és bár a bajnokságot nem tudtuk végigjátszani, nem érdemtelenül álltunk az első helyen akkor, amikor félbeszakadtak a küzdelmek. Masszív alapra építhetünk, mindenki tudja, mi a feladata, ám a megfelelő reagálás és az improvizáció már a játékosokon múlik.