MINDENKI AZT KÉRDEZGETI a szombat esti Bajnokok Ligája-döntő előtt: lesz-e újabb isztambuli csoda?
MINDENKI AZT KÉRDEZGETI a szombat esti Bajnokok Ligája-döntő előtt: lesz-e újabb isztambuli csoda?
Már akinek az csoda volt. Mármint az eddigi egyetlen isztambuli Bajnokok Ligája-döntő, a 2005-ös, amelyben a Liverpool 0–3-as első félidő után egyenlített hét perc leforgása alatt, majd tizenegyesekkel meg is nyerte a kupát. Nekem például konkrétan sírhatnékom volt, és kevés híján a tévéhez vágtam a másnapi államvizsgámra összekészített valamennyi jegyzetemet. Az államvizsga sikerült, de szívesen becseréltem volna arra, hogy Andrij Sevcsenko rúgja be az utolsó tizenegyest, Vladimír Smicer meg hagyja ki a sajátját. Azóta sem érem fel ésszel, hogyan tudott BL-t nyerni a Liverpool Steve Finnan és Djimi Traoré nevű emberekkel a Maldini-, Nesta-, Pirlo-, Seedorf-, Kaká-, Sevcsenko-, Crespo-féle, Carlo Ancelotti irányította Milan ellen.
Kegyes gesztus lett volna a sorstól, ha megadja a Milannak a lehetőséget, hogy az idén visszatérhessen Isztambulba, rendezni a számlát egy másik angol csapattal – ám a sors tréfájaként erre az éppen a Milant az elődöntőben elbúcsúztató városi riválisnak, az Internazionalénak lesz lehetősége.
Az lenne ám igazán isztambuli csoda!
Régen láttunk már ugyanis ennyire egyértelműnek tetsző párosítást BL-döntőben, mint most, talán soha. A népszerű magyar sportfogadási oldalon 1.47-es szorzóval kínálják a Manchester City győzelmét, míg kereken 7.00-es oddsszal az Interét. Óriási különbség, már-már sértő a fekete-kékekre nézve. Talán dacot szülhet bennük, és feltüzelheti őket – mint a Liverpool játékosait a 18 évvel ezelőtti finálé szünetében, amikor ünnepelni látták a Milan-tábort az isztambuli lelátón.
Ez az a szalmaszál, amelybe az Inter kapaszkodhat. Hogy minden ellene szól. Még az is, hogy az idén mindkét eddigi európai kupadöntőben az olasz csapat bukott el.
A 2005-ös isztambuli csoda két angol mozifilmet (Will – 2011; Egy este Isztambulban – 2014) is ihletett. De az olasz filmművészet is fel tudja mutatni a Csoda Milánóban (1951) című Vittorio De Sica-alkotást. Amelyben egyébként egy árvaházi kislány a Milánó melletti nyomortelepen talál otthonra, ahol egyszer csak váratlanul feltör az olaj.
Igaz, az olaj csodájáról a Manchester City háza táján is tudnak ezt-azt mesélni...
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!