Nemigen lehetnek elájulva a futballszurkolók, akik a Bajnokok Ligája kieséses szakaszát várták: igazán jó mérkőzést alig láthattak, gólokat sem sokat (RB Leipzig–Real Madrid 0–1, Lazio–Bayern 1–0, Inter–Atlético 1–0, PSV–Dortmund 1–1, Porto–Arsenal 1–0, Napoli–Barcelona 1–1), csendben jegyzem meg, talán a címvédő Manchester City koppenhágai vendégjátéka nem okozott csalódást (3–1). Nem baj, jönnek a visszavágók…
Arra a felvetésre, hogyan tetszenek a BL mérkőzései, jó ideje rendre a következőt válaszolom barátaimnak: általában a nyolcaddöntő visszavágóival vagy a negyeddöntővel kapcsolódom be a küzdelmekbe… Nem sokat veszítek ugyanis. A csoportmérkőzéseket azzal ugrom át, eleve borítékolható a továbbjutók mezőnye – s ez még akkor is így van, ha „becsúszik” egy-egy jó meccs. Magyarán kevés az izgalom – az természetesen más kávéház, ha a magyar bajnok bejut a csoportkörbe. Semlegesként – nem vagyok Inter-, Barca- vagy éppen ilyen-olyan fan – kevés örömöm lelem a játékban, s az sem mellékes, hogy a meccsdömpingtől mérgezést kaptam. Nem most, már jó ideje.
Az ugyan teljesen világos, hogy a piaci világban a pénz keresi a helyét, nincs ezzel semmi baj, talán még azzal sem, hogy a futballban szépen meg is találja: BL, Európa-liga, Európa-konferencialiga, az egyszeri futballdrukker nem tudja kivonni magát. Az európai és nemzetközi szövetség is azzal érvel, mindenki jól jár: több mérkőzést játszanak, ergo garantálva van a telt ház, még a selejtezőben elvérző együttesek is jócskán részesednek a bevételekből, vagyis mindenki fogja be a pofáját. Mindaddig mosolyognak az UEFA korifeusai, amíg a testület égisze alatt rendezik az esemény(eke)t, ám ha felvetődik a valóban nagycsapatokat tömörítő Szuperliga ötlete, a mosoly vicsorrá torzul, főleg úgy, hogy az unión belül kimondták, a tornák rendezése nem az UEFA privilégiuma.
Az sem érdekel senkit, hogy a futball proletárja maga a játékos, akit ugyan jól megfizetnek, s noha a háta közepére sem kívánja talán már az egészet, gépiesen megy előre. Mondtam is régebben, ez nem a Bajnokok Ligája, hanem a bajnokok igája, évek óta már azt is érzem, a nézőé úgyszintén. Az egyenes kieséses szakaszban már rég töröltem volna a visszavágót (igaz, azon lehet vitatkozni, az egy meccset hol rendezzék). Verdiktként lehet persze azt mondani, a több pénzből több embernek jut – csak éppen a játék el-elsikkad.
Jövőre átalakul a sorozat, s noha a puding próbája az evés, gyanítom, nem lesz finomabb.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!