Szemöldök felvonva! – Cselőtei Márk publicisztikája

Megrémült a hírtől    a nyáron a világ futballszurkolói közösségének jelentős része, hogy Kylian Mbappé a Real Madrid játékosa lesz, a világ egyik legkiemelkedőbb játékosa, legveszélyesebb támadó fegyvere ugyanis a friss Bajnokok Ligája-győztes, spanyol bajnok világsztárokkal, Aranylabda-favoritokkal teli keretébe érkezett meg. Voltak persze kétkedők, sokan tették fel a szakmailag nem indokolatlan kérdést: mégis hogyan fog ez működni? Abban azonban mindenki egyetértett, ha bejön a húzás, már-már verhetetlenné válnak a madridiak Európa legnagyobb színpadán. Nos, már decembert írunk, jó néhány meccsen láttuk a francia világbajnokot a BL-ben és a La Ligában is, de nem állíthatjuk, hogy a transzfer máris siker­sztori, ellenkezőleg…

Mbappé alapvetően nem teljesít rosszul, minden sorozatot figyelembe véve tíz gólja és két gólpassza van, rengeteg lövést vállal, minden meccsen aktív, de önmagához képest így is alaposan alulteljesít. Ami pedig csapatát illeti, a Real Madrid majdnem utolérte a bajnokságban legnagyobb riválisát, a néhány meccsen botladozó Barcelonát, de kedvenc sorozatában, a BL-ben siralmas őszt produkált, öt fordulót követően az alapszakasz 24. helyén áll, épphogy továbbjutást, vagyis playoffkört érő helyen.

A bajnoki teljesítményt zárjuk is rövidre, az el Clásicón elszenvedett négygólos (0–4) vereséget leszámítva mindössze három döntetlen csúszott be a madridiaknak a Mallorca, a Las Palmas és az Atlético Madrid ellen, egyébként rendre magabiztosan teljesítettek, s továbbra is minden esélyük megvan rá, hogy megvédjék címüket. A BL-ben már más a helyzet, a rekordbajnok szabályosan szenved. Az első körben a Stuttgart ellen úgy hozta össze a 3–1-es győzelmet, hogy a 82. percben még döntetlenre állt a németekkel, majd következett a Lille elleni érthetetlen 1–0-s vereség. Ezt követte a Dortmund elleni presztízsmeccs, amelyen Carlo Ancelotti csapata kétgólos hátrányba került a szünetig, majd a második félidőben jól megszokott erényeit csillogtatva 5–2-re győzött. Ekkor mindenki azt gondolta, a királyi gárda visszatért, csakhogy a Milannal szembeni hazai ütközet nagyon rossz időszakban érte. Arra az összecsapásra a Barcelona elleni kiütéses vereség, Vinícius Jr. és a csapat jól ismert Aranylabda-fiaskója, valamint a Valencia elleni, árvíz miatt végül elhalasztott meccs után kellett felkészülnie… Nem is sikerült, a Milan 3–1-re nyert a Bernabéuban, majd a múlt héten az Anfield volt a következő állomás. A Real Madrid számos sérülttel utazott a világ legjobb formában lévő csapatához, hátrányban az egyenlítésért tizenegyest is rúgott, végül megérdemelten kapott ki 2–0-ra. Így fordulhat elő, hogy a sorozat rekordbajnokának mindössze két győzelme és hat pontja van öt fordulót követően, amivel az egyáltalán nem meggyőző 24. helyen áll. A hátralévő meccsek közül épp a legközelebbi, az Atalanta elleni bergamói ígérkezik a legnehezebbnek, utána a Salzburgot fogadja, majd Brestbe utazik – ez utóbbi két összecsapás könnyebbnek (nyerhetőnek…) tetszik.

Mi a gond valójában? A madridiak alapvetően három fő problémával küzdenek az idényben, de mindegyik hat a másikra, ezért nehéz kilábalniuk belőlük. Egyrészt ott van Mbappé, akinek szerződtetése egyszerre áldás és átok, egyelőre inkább az utóbbi. A francia szupersztár kvalitásait senki sem kérdőjelezi meg, viszont beillesztése korántsem megy olyan könnyen, mint sokan képzelték, bekerülésével ugyanis felborult a csapat egyensúlya. Az előző évadban Jude Bellingham kapu elé berobbanó középpályást, visszavont kilencest, sokszor már-már középcsatárt játszott, most Mbappé tölti be ezt a pozíciót, így az angol szerepköre teljesen megváltozott, újra mélyebben játszik, góljai – érthető módon – szinte teljesen eltűntek, csak az utóbbi hetekben kezdi megszokni új helyét a pályán. A támadósorban Vinícius Júnior és Rodrygo a legtöbbször ugyanott futballozik, mint eddig, bár a francia bekerülésével jóval kevesebbet látjuk a kettejük között egyébként kiválóan működő kapcsolatot a bal oldali félterületen, s ehhez még hozzájön, hogy Mbappé elsődleges posztja eleve szélső, nem középcsatár, így hiába szélvészgyors vagy cselez jól, jobban kijönnek a hiányosságai: nem jó a lekészítésekben, nem nyer meg fejpárbajokat, gyengén használható a letámadásban, ráadásul rettenetesen védekezik, igazából meg sem próbálja. Csapatba tétele dominóhatást indított el, amivel egyelőre az együttes és Carlo Ancelotti vezetőedző is küzd, de ez a hendikep még mindig leküzdhető lenne, ha a befejezésben, góllövésben azt a kimagasló teljesítményt nyújtaná, mint párizsi időszakában vagy a francia válogatottban.

Ez a szituáció felerősíti a madridiak második legnagyobb gondját, Toni Kroos elvesztését is. Mint ismert, a német klasszis a nyári Európa-bajnokságot követően visszavonult, a BL-címvédő egyik legfontosabb játékosát, a középpálya mozgatórugóját, a teljes szerkezetet összefogó kapcsot veszítette el, aki nemcsak a tizenhatostól a tizenhatosig, hanem az ötöstől az ellenfél ötöséig meghatározta az alapjátékot. Kroos a labdakihozatalnál visszalépett a védelembe harmadik belső védőnek, onnan vitte vagy játszotta fel a labdát, kulcspasszokat osztott ki, szervezett, s gyakorlatilag az összes létező nyomás alól játszi könnyedséggel jött ki. Hiába van tele most is világklasszis középpályással a csapat, erre így együtt senki sem képes. Mbappé szerepeltetésével Bellingham visszakerült a középpályára, nyilvánvaló, hogy kivehetetlen a kezdőből, de erre nem lehet használni. Kroos szerepét Federico Valverdének szánták, aki remekül iramodik meg a labdával, kiváló a lövőereje, felszántja a pályát, de nem irányító. Ahogy Eduardo Camavinga vagy Aurélien Tchouaméni sem. Nagyszerű védekező középpályások, akikben hatalmas lehetőség rejlik, de egy az egyben nem tudják azt, amire Kroos képes (volt). A harmadik legfőbb probléma a sérüléshullám – kérdés, mit lehet kezdeni vele. A kulcsjátékosok súlyos sérülései a múlt idényekben sem kerülték el a Real Madridot, de mostanában hatványozottan sújtják, hiszen David Alaba még mindig nem tért vissza, Éder Militao és Dani Carvajal az egész évadra kidőlt, de három-négy labdarúgót leszámítva kisebb sérülést legalább egyszer már mindenki szenvedett a keretből az idényben.

Probléma tehát van bőven, de fontos hangsúlyozni, hogy a Real továbbra is a világ egyik legerősebb együttese, fantasztikus kerettel, világklasszis, villanásra bármelyik percben képes játékosokkal. Ha gondjait megoldja, tehát Kroos hiányát csapaszinten pótolja, Mbappét megfelelőképp beilleszti, a sérülésekkel pedig egy fokkal szerencsésebb lesz, újra a világ legveszélyesebb csapatáról beszélhetünk. Bármi történjen is, mindenki biztos lehet benne, hogy a Real Madriddal senki sem futna össze szívesen a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában, még a mostani Liverpool sem. Persze ez utóbbi kitétel csak akkor igaz, ha a madridi alakulat megéri a tavaszt, hiszen a 24. helyről három körrel az alapszakasz vége előtt ez egyelőre nem tűnik biztosnak, de emiatt csak a szurkolók aggódnak, a játékosok és Ancelotti biztos nem, amint ez az egyik spanyol rádióinterjúból kiderült a Liverpool elleni BL-meccset követően. „Emlékezzenek arra, amit most mondok: ott leszünk a müncheni Bajnokok Ligája-döntőben! Higgyék el, ott leszünk…” – mondta teljes magabiztossággal az ötszörös Bajnokok Ligája-győztes sikeredző. Nos, ha ő nem aggódik, más miért tenné, egyébként is pontosan tudjuk az elmúlt évekből, mit jelent az, ha Ancelotti megigazítja az öltönyét és felvonja a szemöldökét: fordítást. Fordítani pedig nemcsak egy meccsen, hanem idényen belül is lehet – erre készül a Real Madrid. Ez azt jelenti-e, hogy a tavasszal is megnyeri a BL-t, nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy sikerül fordítania.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!