Így jutott el az FTC a Partizani elleni vereségtől a BL-főtábláig!

Tavaly a Ferencváros Európa-liga-szereplése kapcsán írtuk azt, hogy a klubnál a kirakós minden darabja a helyére került az elmúlt években: felépült az új stadion, az évekig távol maradó szurkolótábor visszatért a lelátóra, és érkezett egy remek edző, aki a vezetőség támogatásával nemzetközi szinten is versenyképes keretet alakított ki. De haladjunk sorjában, hogy lépésről lépésre láthassuk azt az utat, amelyet öt idény során (a mostanival együtt) bejárt az FTC, onnantól, hogy 2016-ban az albán ezüstérmes Partizani Tiranával szemben már a BL 1. selejtezőkörében elvérzett az Üllői úti visszavágón (1–1 után 11-esekkel).

1. SZERHIJ REBROV, A SIKERKOVÁCS

Először is végy egy jó kapust, tartja a mondás, amit a Ferencváros esetében úgy fogalmazhatunk át, hogy keress egy jó edzőt, aki szót ért a különböző nemzetiségű játékosokkal, akiben hisznek a futballistái, és aki képes a nemzetközi porondon is eredményes futballt produkálni a csapatával.

Szakmailag az egyik kulcs az volt, hogy Szerhij Rebrov – elődjével, a német Thomas Doll-lal ellentétben – képes volt két különböző felfogásban, különböző rendszerben játszatni a csapatát a nemzetközi porondon és az NB I-ben. Jó érzékkel látta meg, kik azok a korábbi kulcsemberek, akikkel nemzetközi szinten nem tud versenyképes lenni, ezért nem ragaszkodott Böde Dánielhez és Davide Lanzafaméhoz sem.

Az FTC az NB I-ben továbbra is támadó szellemben, négy támadóval, főképp labdabirtoklásra alapozva igyekszik futballozni, viszont a nemzetközi porondon három belső középpályással és csak három támadóval játszik, és ha kell, képes eredményesen kontrázni. A három, labdaszerzésben erős középpályás révén – a Somália, Ihor Haratin, Sigér Dávid, Aissa Laidouni négyesből hárman mindig kezdenek a nemzetközi meccseken – labdavesztések után képes visszatámadni a csapat, nyomás alá helyezni az ellenfeleket, és ha visszaszerzik a labdát, akkor elöl a Tokmac Nguen, Olekszandr Zubkov, Myrto Uzuni triónak (ide sorolhatjuk még Franck Bolit is) megvan az a sebessége, amellyel be is tudja fejezni a támadást, el tud jutni a kapuig.

Nguen ebből a játékból szerzett három gólt a selejtezőkön (kettőt a Djurgarden, egyet a Celtic ellen), de a norvég Molde vendégeként is a középpályás visszatámadás, illetve a labdaszerzés utáni gyors befejezések révén tudott két gólt szerezni a Ferencváros (Boli és Uzuni). Az FTC a BL-selejtező első három fordulójában, a svéd Djurgarden, a skót Celtic és a horvát Dinamo Zagreb ellen 13-szor találta el a kaput (23 kísérletből), ebből nyolcszor kontratámadás végén (61.5 százalék). Az eredményes kontrák korábban nem jellemezték a Ferencváros játékát, ebben a játékelemben rengeteget fejlődött a csapat Rebrov alatt, és ezt az az óriási munka alapozza meg, amit Somáliáék végeznek középen. A labdaszerzésekben élen járó brazil például az első három selejtezős meccsen 40 labdát szerzett.

Rebrov mellett szól az is, hogy nincsenek „szent tehenei”, kivételezett helyzetben lévő játékosai. Ha valaki gyengébb teljesítményt nyújt, vagy a taktika úgy kívánja, bárkit, bármikor kész lecserélni, helyettesíteni. Jó példa erre most Isael, aki az előző idényben 36 tétmeccsen játszott, 30-szor kezdőként, viszont az új évadban visszaesett a teljesítménye, a legutóbbi öt tétmeccséből négyszer nem is kezdett, és egyszer sem játszott egy félidőnél többet. Viszont az idei öt BL-selejtezős meccsen (a mérleg három győzelem, két döntetlen) mindig akadt olyan játékos, aki adott pillanatban főszereplővé tudott előlépni, Nguen mellett Uzunit vagy a keddi meccsről a hajrában nagyot védő Dibusz Dénest is említhetjük.

2. TUDATOS JÁTÉKOSPOLITIKA – ÁLLANDÓSÁG, KISZÁMÍTHATÓSÁG, HAJNAL TAMÁS

Ugyanakkor a rebrovi játékrendszer működéséhez elengedhetetlen, hogy minden posztra sikerült megtalálni azokat a játékosokat, akik beleillenek ebbe a rendszerbe, és ami kulcsfontosságú, hogy az alapembereit nagyrészt meg is tudta tartani a Fradi. Sőt fokozatosan bővültek az ukrán mester lehetőségei. A nyáron sem kellett szinte a nulláról újrakezdeni a csapatépítést, amire Thomas Doll idejében gyakran volt példa.

A tudatos játékospolitika kialakításához pedig arra volt szükség, hogy legyen a vezetőedző fölött egy kimondott felelőse, irányítója a játékospiaci folyamatoknak, ne a mindenkori vezetőedző kapcsolataitól és a menedzseri ajánlásoktól függjön, milyen légiósok kerülnek a csapathoz (Doll előtt a holland Ricardo Moniz idejében is nagyban az edző kapcsolatain múlt, hogy milyen játékosok kerülnek az Üllői útra). Ezt a nagyon fontos feladatkört – amit máshol a sportigazgató lát el – kapta meg 2018-as visszavonulása után Hajnal Tamás sportmenedzser.

Az elmúlt két év egyik legfontosabb eredménye pedig az lett, hogy a Ferencvárosnál szép lassan leszámoltak a kölcsönjátékosok rendszerével – a korábbi évekkel ellentétben, amikor idényenként három-négy játékos is érkezett kölcsönbe, ezen a nyáron már senkit sem vettek kölcsön. Ez azért fontos fejlemény, mert a kölcsönjátékosok fél vagy egy év után általában távoztak, így hiába építette be őket az edző a csapatba, és hiába játszottak fontos szerepet, nyaranta újra és újra meg kellett oldani a pótlásukat.

Persze egy játékos kölcsönvétele mindig olcsóbb és kevésbé kockázatos, mint egy végleges vásárlás. A rendszer átalakításához arra is szükség volt, hogy az FTC többet költsön játékosvásárlásra, mint korábban. Az átigazolások pénzügyi oldalát tekintve hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, de a Transfermarkt statisztikái szerint Rebrov érkezése, vagyis a 2018–2019-es idény óta 9.69 millió eurót költött a klub játékosvásárlásra, míg a megelőző három idényben 2.96-ot. Ebből is következik, hogy a játékoskeret becsült értéke mára meghaladja a 24 millió eurót a piaci portálnál, ami új magyar csúcsnak számít. Vagyis érezhetően nagyobb költségvetésből gazdálkodik a klub, mint korábban, de ezt a nagyobb költségvetést a tavalyi Európa-liga-szereplés is eredményezte.

Hajnal Tamás és az általa irányított megfigyelők munkáját dicséri, hogy azok a játékosok, akikért az elmúlt egy-két évben jelentősebb összeget fizettek, kivétel nélkül alapemberekké is váltak. Persze, Rebrovnál is volt rá példa, hogy egy játékos nem váltotta be a reményeket, mint például a nyáron, másfél év után távozó Mikalaj Szihnyevics, de nem alakult ki olyan helyzet, mint korábban többször is, hogy alig játszó, keveset mutató légiósok sora álljon a klub alkalmazásában (Jack Tuijptől Julian Kochon és Oliver Hüsingen át Janek Sternbergig voltak jó néhányan).

3. FEGYELMEZETTSÉG, HELYZETKIHASZNÁLÁS

A Ferencváros idei menetelésének másik kulcsa, hogy nem követett el olyan hibákat, amit a magyar együttesek általában szoktak nemzetközi találkozókon.

Például 2012 és 2019 között, nyolc idény alatt, az európai kupák selejtezőiben 22 piros lapot mutattak fel a játékvezetők a magyar csapatok játékosainak – minden idényben volt rá példa, hogy valamelyik együttes tíz emberrel volt kénytelen befejezni egy adott mérkőzést. A 22 kiállítást 20 esetben kupabúcsú követett. Korábban, két alkalommal, 2018-ban a dán Midtjylland, 2019-ben, a BL-selejtezőben a Dinamo Zagrebbel szemben a Ferencvárosnál is volt kiállítás, és mind a kétszer kiestek a zöld-fehérek. Idén viszont nemhogy kiállítás nem volt, az utolsó két meccsen például sárga lapból is csak egyet kaptak a ferencvárosiak, akik az öt selejtezős találkozón 55-ször szabálytalankodtak csak (meccsenként átlagosan 11-szer), viszont csak egyszer, itthon a Dinamo Zagreb ellen szabálytalankodtak többet, mint az ellenfél.

A fegyelmezettség, a végsőkig való koncentrálás abban is megmutatkozott, hogy az FTC az öt mérkőzésen mindössze egy gólt kapott az utolsó 15 percben (a Moldétól, idegenben, a 83. percben), amikor a hátrányban lévő ellenfél már nagyobb nyomást gyakorolt a kapura. Továbbá mind az öt kapott gólra tudott góllal válaszolni a Ferencváros (öt meccsen kilenc gólt szerzett, és ötöt kapott). Márpedig az előző években gyakran volt arra példa, hogy a hajrára fizikailag és mentálisan is elfáradó magyar csapat egy hiba, egy kapott gól után összezuhan, és ki is esik. Hogy mást ne mondjunk, 2015-ben a bosnyák Zeljeznicar a 90. percben szerzett góllal nyert 1–0-ra az Üllői úton, míg 2017-ben a dán Midtjylland 0–2-ről fordítva győzött 4–2-re úgy, hogy az utolsó percben állította be a végeredményt.

A fegyelmezettség egy másik fontos része volt ezen a nyáron a pályán kívüli rend és fegyelem, hogy a klub, beleértve a játékosokat, alkalmazottakat, tett azért, hogy a koronavírus-járvány ne sújtsa a csapatot, ne járjanak úgy, mint például a pozsonyi Slovan, amely a megbetegedések miatt pályára sem tudott lépni a Bajnokok Ligájában.

Szakmailag a négy továbbjutás titka abban is rejlett, hogy a Ferencváros nagyon jó százalékkal lőtt kapura, és váltotta gólra a helyzeteit. Az öt mérkőzésen 37-szer lőttek/fejeltek a zöld-fehérek, ebből 20-szor el is találták a kaput (54 százalék), és kilenc gólt értek el, vagyis a kaput eltaláló lövéseik közel feléből (45 százalékából) gól is született. Így Rebrovnak nem kellett azzal a „közkedvelt” magyarázkodással kezdenie a meccsek utáni értékeléseit, hogy „a helyzeteink megvoltak, csak kimaradtak”...

4. AZ EGYMECCSES LEBONYOLÍTÁS ÉS A SZERENCSEFAKTOR

Azt el kell ismerni, hogy a Ferencváros számára a vírushelyzet miatt kitalált, a selejtező első három fordulójára érvényes egymeccses lebonyolítási mód nagyon kedvező volt. Csak a Molde ellen kellett kétszer játszani, és végül a norvég csapat kiejtése bizonyult a legnehezebb feladatnak. A négy ellenfél közül csak a Celtic ellen dőlt el idegenben a továbbjutás. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az első három fordulóban mindig a koefficienspontok alapján a lehető legnehezebb ellenfelet kapta az FTC a sorsolásnál.

Ezért is nagy bravúr, hogy sikerült eljutni a főtábláig, meg azért is, mert a Ferencváros az egyetlen csapat a főtáblán, amelynek négy párharcot kellett megnyernie a selejtezők során. Viszont tény, ha a Celtickel és a Dinamóval visszavágót is kellett volna játszani, még kimerítőbb, még nehezebb lett volna az út.

Azt sem tagadhatjuk, hogy a Molde ellen a múlt héten két tizenegyesgyanús szituációban is az FTC számára kedvező döntés született. A kezezésről sok véleményt hallhattunk már pró és kontra, de abban szinte biztosak lehetünk, nem minden játékvezető döntött volna ugyanúgy a két esetben, mint azt a spanyol Carlos del Cerro tette.

Ezzel együtt leszögezhetjük, a jó csapatnak van szerencséje, annak, amelyik meg is dolgozik a szerencséjéért, márpedig a Ferencváros az elmúlt években sokat tett azért, hogy a Partizani elleni, balszerencsés, tizenegyesekkel elbukott meccset, első fordulós blamát követően eljusson egyszer a Bajnokok Ligája főtáblájáig – 25 év után újra.

BAJNOKOK LIGÁJA
SELEJTEZŐ
1. FORDULÓ
Augusztus 19.
Ferencváros–Djurgarden (svéd) 2–0 (Nguen 33., 62.)

2. FORDULÓ
Augusztus 26.
Celtic (skót)–Ferencváros1–2 (Christie 53., ill. Sigér D. 7., Nguen 75.)

3. FORDULÓ
Szeptember 16.
Ferencváros–Dinamo Zagreb (horvát) 2–1 (Lovrencsics G. 2., Uzuni 65., ill. Uzuni 23. – öngól)

4. FORDULÓ (PLAYOFF)
Szeptember 23.
Molde FK (norvég)–Ferencváros 3–3 (L. James 55., Wolff Eikrem 65., Ellingsen 83., ill. F. Boli 7., Uzuni 52., Haratin 87. – 11-esből)
Szeptember 29.
Ferencváros–Molde FK (norvég) 0–0
Továbbjutott: a Ferencváros, 3–3-mal, idegenbeli gólokkal

A SZERDAI PROGRAM
21.00: Midtjylland (dán)–Slavia Praha (cseh)
Az első mérkőzésen: 0–0
21.00: Salzburg (osztrák)–Maccabi Tel-Aviv (izraeli) (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
Az első mérkőzésen: 2–1-re nyert a Salzburg
21.00: PAOK (görög)–FK Krasznodar (orosz) (Tv: Spíler2)
Az első mérkőzésen: 2–1-re nyert a Krasznodar

Kalapbeosztás a sorsolás előtt
1. kalap
Bayern München (német, BL-címvédő)
Sevilla (spanyol, El-címvédő)
Real Madrid (spanyol)
Liverpool (angol)
Juventus (olasz)
Paris Saint-Germain (francia)
Zenit (orosz)
Porto (portugál)
2. kalap
Barcelona (spanyol)
Atlético Madrid (spanyol)
Manchester City (angol)
Manchester United (angol)
Sahtar Doneck (ukrán)
Borussia Dortmund (német)
Chelsea (angol)
Ajax (holland)
3. kalap
Dinamo Kijev (ukrán)
RB Leipzig (német)
Internazionale (olasz)
Olympiakosz Pireusz (görög)
Lazio (olasz)
Atalanta (olasz)
3. vagy 4. kalap (attól függően, kik jutnak tovább a selejtezőből)
Lokomotiv Moszkva (orosz)
Olympique Marseille (francia)
4. kalap
FC Bruges (belga)
Borussia Mönchengladbach (német)
Istanbul Basaksehir (török)
Rennes (francia)
FERENCVÁROS (magyar)

♦Kulcsdátumok

Csoportkör
A sorsolás időpontja:október 1., csütörtök, 17 óra (Athén)
Játéknapok:október 20. és 21.; október 27. és 28.; november 3. és 4.; november 24. és 25.; december 1. és 2.; december 8. és 9.
(Az UEFA a koronavírus-járvány miatt jelezte, a csoportkört legkésőbb január 28-ig be kell fejezni. Ha addig nem sikerül, a szövetség végrehajtó bizottsága állapítja meg, milyen szempontok döntsenek a szóban forgó csoportok végső sorrendjéről.)

Nyolcaddöntő
A sorsolás időpontja:december 14.
Játéknapok:február 16. és 17., valamint február 23. és 24. – első mérkőzések; március 9. és 10., valamint március 16. és 17. – visszavágók

Negyeddöntő
A sorsolás időpontja:március 19. (kialakítják az ágrajzot is, így több sorsolás nem lesz)
Játéknapok:április 6. és 7.; április 13. és 14.

Elődöntő
A sorsolás időpontja:március 19.
Játéknapok:április 27. és 28.; május 4. és 5.

Döntő
2021. május 29.,Isztambul (Törökország), Atatürk Olimpiai Stadion