Nyitva maradt az időkapu, és kétesélyes maradt a párharc is

Sajnos tényleg létezik időutazás, csak ahelyett, hogy toszi szólhatott volna Maticsnak inkább az egész csapat bemutatta a tavalyi kiábrándító játékát. Zenit-Benfica 3-2.Sajnos tényleg létezik időutazás, csak ahelyett, hogy toszi szólhatott volna Maticsnak inkább az egész csapat bemutatta a tavalyi kiábrándító játékát. Zenit-Benfica 3-2.

Nem tudom, hogy jobb volt-e a Zenit. Személyes véleményem, hogy ebben a képtelen orosz játékfilmben mindkét fél kellően odatette magát, mégis valami különös pikantériát ad a sztorinak, hogy a főszereplők gyakorlatilag egytől egyig esetlen karakterek.

Nem volt ebben a díszletben több lehetőség. A színpad túl kemény volt, az ablakokon nagyon hideg fújt be, a szereplők pedig a legkevésbé sem tűntek úgy, mint akik kívülről fújják a szöveget. Pedig a rendezőkre nem lehetett panasz, a hiányzó színészeket remekül pótolták akár szövegkönybeli változtatásokkal is.

Na de a fenébe a színházas párhuzammal: egyáltalán nem voltak olyanok a körülmények, hogy a kultúrát képzavar nélkül említhessük. Ki kell mondani: nem volt méltó a Bajnokok Ligájához ez az infrastruktúra, talán kenőpénzértelhamarkodottan engedélyezte az UEFA, hogy a Petrovszkij Stadionban meccset lehessen rendezni. Nem véletlen, hogy a Zenit játékosai úgy döntöttek, hogy használható gyep híján a strandfoci szabályai szerint játszanak, ha lehet:

A szörnyű klíma azonban nem mentség. A Zenit játékosai sem a paksi pályán libalegelőn sajátították el a futball alapjait, ők is egy technikás csapat, így őket is megviselte ez a játszhatatlan pálya. Spalletti mester sem rendelkezik jégkorongos múlttal, neki is ugyanúgy tizenegy játékosból kellett kiraknia valami vállalhatót, neki is bele kellett kalkulálnia, hogy nem éppen üzemi hőmérséklet ez a futballistáknak.

Sajnos a Zenitnél ez csak Zsevnov kapuson látszott. Két elkerülhető gólt kapott, maga volt a két lábon járó bizonytalanság, így adja is magát a kérdés: amikor egy Cardozo, Gaitán, Nolito trió áll tűzerőben rendelkezésünkre, akkor miért próbálunk Aimarral, meg a szélsőkkel párharcokat nyeretni? Miért nem lehet szénné lőni az ellenfél kapuját, ha már látványosan esélytelenek vagyunk passzolni?

Ilyen szélsőséges viszonyok között a Benfica-féle passzorgia esélytelen. Szétfutni sem nagyon lehet egy masszív orosz listavezetőt. Tényleg nem volt ellenszer?

Nekem ez túlságosan is a tavalyi Benfica volt. Az a csapat, amiből csak arra akarok emlékezni, hogy tagja volt a földkerekség legsokoldalúbb balbekkje, Fabio Concentrao-Concentrao? Que es jogador? Coentrao! Semmi másra.

Pedig most látnom kellett újra az elképzeléstelenséget, és az esetlegességet. Látnom kellett, ahogy egy játékos a saját tizenhatosán belül leblokkol(Maxi Pereira, 88. perc), és ahogy egy hangyafasznyi minimális teret meglátva lehetetlen helyen bevonszolja magát a labda a hálóba a lehető legrosszabbkor. Az ilyesmi a 2010-11-es szezon, ezt egyszer egy életre bezártuk valahova a szertár legfélreesőbb labdazsákjába.

Sajnos most valami mégis arra a szezonra hajazott. Lehet, hogy Matics nem tudta kellően pótolni Javi Garciát(soha nem fogjuk megtudni, hogy Javi ezen a pályán mit művelt volna), lehet, hogy Jorge Jesus nem kellően megvalósítható taktikát álmodott meg, de az is lehet, hogy Rodrigo kiválását nem tudtuk megemészteni(ez esetben mondjuk maradni kellett volna 4-4-2-n, és Saviolat kellett volna talán bedobni?):

Bruno Alves ismét egy szintre került saját taknyos zsebkendőjével

Csupa érdekes kérdés, azonban időt kell szánni a megfejtésre: a Portoval, és a Zenittel is játszanunk kell egy élet-halál meccset a következő két hétben. Jó lenne, ha nem most nosztalgiáznánk, vagy ha mégis, akkor egy 50 évvel ezelőtti állapotra lennék inkább vevő, amolyan Guttmannos Eusébios játékra.

Ma kevesek voltunk koncentrációban, nem jött ki a lépés. Holnaptól ez azonban nem számít: a terv eddig is egy hazai győzelem volt, az pedig minden bizonnyal így is továbbjutást fog érni. Az egyetlen dolog, ami bosszanthat, az a szörnyű játék, és az, hogy a 87. percben még így is tökéletesnek tűnt minden, és 2-2-re mentettük a derbit.

Talán a legegyszerűbb, ha mi laikus szurkolók a pályára fogunk mindent...