Remegő lábak tragikomédiája

Ki gondolta volna az elején, hogy a Camp Nouból pontot rabolunk majd, mégis a hajunkat fogjuk tépni a meccs után? Egyszerűen hihetetlen dolgoknak voltunk a szemtanúi tegnap este, de sajnos negatív értelemben. Kizárólag magunknak köszönhetjük a kiesést, jövőre pedig jöhet régi jó ismerősünk, az Európa Liga.Ki gondolta volna az elején, hogy a Camp Nouból pontot rabolunk majd, mégis a hajunkat fogjuk tépni a meccs után? Egyszerűen hihetetlen dolgoknak voltunk a szemtanúi tegnap este, de sajnos negatív értelemben. Kizárólag magunknak köszönhetjük a kiesést, jövőre pedig jöhet régi jó ismerősünk, az Európa Liga.

Ha értékelőt írok, akkor annak általában már közvetlenül a meccs után neki szoktam látni, de tegnap erre képtelen voltam. Nagyon sokáig tartott, amíg tomboló állatból átmentem csendes idegbetegbe, és még tovább, míg egyáltalán el tudtam aludni. Persze reggel sem arra ébredtem, hogy az élet gyönyörű, de legalább a józan eszemet már képes vagyok használni.

Mérges vagyok, nagyon mérges. Most nem a bíróra és még csak nem is a Barcára. Mi tehetünk az egészről, hisz a lehetőség adott volt, sőt a helyzetek is futószalagon jöttek, mi mégis képesek voltunk elszerencsétlenkedni őket, naggyá téve ezzel a köztudottan instabil Pintót.

Ha teljesen hibbant lennék, azt mondanám, hogy miatta volt ekkora pechünk.

Az első félidőben tulajdonképpen el is dönthettük volna a továbbjutást. Lima hatalmas ziccerei után éreztem, hogy ez itt elúszni készül, noha azt nem sejtettem, hogy akad még majd ajtó-ablak helyzet bőven. Ezeket a helyzeteket azonban rendre elbaszták a remegő lábak. Limát és Rodrigót nem szoktuk félteni, de tegnap olyanok voltak, mint két túlméretezett vibrátor. Hogy lehet Benfica-mezben ilyen látványosan befosni? Egyszerűen értetlenül néztem magam elé a sokadik kimaradt ziccer után is, de ugyanakkor folyamatosan hadartam magamban, hogy a legközelebbi bemegy, hisz be kell mennie, ennyi helyzet nem maradhat ki! Hát kimaradt.

No mármost az első félidő végére szépen el is fogyott a szufla. Az egyik szemem folyamatosan Skócia felé nézett - talán ezzel magyarázhatók a reggeli kancsalságom enyhébb tünetei -, és mivel ott is döntetlenre állt a meccs, semmi okunk nem volt a pesszimizmusra, még akkor sem, ha tudtuk, hogy előbb utóbb a rekordhajhász Messi is beáll majd.

Főleg ők ketten gondoskodtak a gól nélküli döntetlenről

A második félidő már egy teljesen új alakot vett fel. A Barcelona B elkezdett futballozni, mi pedig csak hébe-hóba jutottunk el a kapujukig, akkor is fölöslegesen. Nem tudtam, hogy most tényleg ennyire kifáradtak-e a srácok, vagy csak ekkora a bizalom Moszkva felé, bár később megkaptam a választ. Mikor Messi beállt, hirtelen mindenki biztosra vette, hogy kikapunk. Szó mi szó, nekem is kezdett a cipőmbe csordogálni a barna dolog, valahányszor arra gondoltam, hogyan futja majd körbe kétszer Luisaót, de aztán nem jött össze a gól neki sem, pláne hogy nemsokkal a vége előtt meg is sérült. Mialatt az emberiség túlnyomó része azon töprengett, hogy miféle/milyen mennyiségű tömegpusztító fegyvert kellene Lisszabonra szabadítani, én azon keseregtem, hogy vigyék már az oldalvonal mögé, hisz vészesen fogy az idő.

Mielőtt azonban elfogyott volna, az utolsó percekben Cardozo és Maxi is gondoskodott róla, hogy az agyvizem odáig forrjon, hogy alkalmas legyen akár egy szibériai lakótelep felfűtésére is. Vége, nincs tovább. Kiejtettük magunkat, mert nem nőttünk fel a feladathoz és mert megijedtünk. Nem vertük meg a Barcelona B-t, tehát nincs helyünk a legjobb 16 között.

A végére még néhány érdekesebb adat, amelyekre famate5 hívta fel a figyelmemet:

- Nálunk csak a Juventus lőtt többször kapu mellé a csoportmeccsek alatt. Ők 62-szer, mi 56-szor.

- A kapura tartó lövések közül miénk a hatodik legnagyobb szám. 1. Real Madrid (74), 2. Barcelona (61), 3. Shakhtar Donetsk (58), 4. Chelsea és Braga (57), 5. Juventus (56), 6. Benfica és Dortmund (55).

- A harmadik legrosszabbul passzoló csapat voltunk. Tőlünk csak a Cluj és a Celtic passzolt rosszabbul, ebben a sorrendben.

Osztályozás:

Artur - 8: Ha ő nincs, akkor kikapunk. Ez ilyen egyszerű.

Maxi Pereira - 4: Mostanában nagyon gyenge. Most sem tudta sokszor, hogy mit csinál.

Luisao - 3: Nagyon lassú már, ami a Barca ellen különösen kijött. Hatalmas hibája után Arturnak kezet csókolhat.

Ezequiel Garay - 7: A csapat egyik legjobbja volt, őt nem tudják "megenni" még a Barca csatárai sem.

Lorenzo Melgarejo - 5: Összezavarodás, rossz megoldások. Dióhéjban ennyi.

Ola John - 7: Nagyon igyekezett, jó labdákat adott. Egy gól azért neki is a lábában maradt.

Nemanja Matic - 5: Továbbra sem közelíti meg Javi Garcia szintjét, pedig kezdtük azt hinni, hogy jó úton halad.

André Gomes - 5: Fogalmam sincs milyen feladatot szánt neki JJ. Mindegy, rá most nem tudok haragudni, hisz mély vízben fürdött.

Nolito - 5: Gaitán jobb lett volna.

Rodrigo - 4: Miért játszatta őt JJ, ha már az odavágón is feltűnt, hogy nem ő kell oda? Most annyi volt a különbség, hogy helyzetekbe került, amiket aztán gyönyörűen ki is hagyott.

Lima - 3: Hogyan jutott el tavaly 20 gólig? Rejtély.

Bruno César a maga fél órácskájában ügyesen eltérítette magáról a kamerák figyelmét, mert alig láttuk, de ez elmondható André Almeidáról is. JJ-nek meg jár a faszkorbács azért, mert 75 percig padoztatta Cardozót, a legjobb formában lévő csatárunkat. Azért negyed óra alatt még ő sem tudta megváltani a világot, pedig jó lett volna.