Meccslabda vagy délibáb?

Négy pont előny Portugáliában nagyon sok. Egy olyan bajnokságban, ahol a listavezető eddig 23 forduló alatt vesztett nyolc pontot, ez hét hátralévő forduló alatt elégséges kellene, hogy legyen. Mégis nehéz beleélni magunkat, hogy megint miénk lehet a bajnoki cím. Az aktualitást ugye az adja, hogy a Porto csak egy 1-1-re volt képes a Maritimo ellen, mi pedig nyertünk 4-0-ra. Hurrá!Négy pont előny Portugáliában nagyon sok. Egy olyan bajnokságban, ahol a listavezető eddig 23 forduló alatt vesztett nyolc pontot, ez hét hátralévő forduló alatt elégséges kellene, hogy legyen. Mégis nehéz beleélni magunkat, hogy megint miénk lehet a bajnoki cím. Az aktualitást ugye az adja, hogy a Porto csak egy 1-1-re volt képes a Maritimo ellen, mi pedig nyertünk 4-0-ra. Hurrá!

Tavaly elbuktunk ennél nagyobb előnyből. Idén jobbnak tűnünk, de vissza van még a lisszaboni derbi és egy portói klasszikó. Meg ugye öt másik meccs, amiket egyelőre csütörtök-vasárnap ritmusban játszunk, egészen május 15-ig, amikor felemeljük az El-trófeát.

A nagy akadályokat vesszük idén, legyen szó a Braga vagy a Sporting legyőzéséről idegenben, illetve az ilyen meccsekről, mint ez a tegnapi. A Guimaraesnek elég jó hazai mérlege van az utóbbi időből ellenünk, simán top3-asak ilyen szempontból, talán csak Madeirára rosszabb járni, mint hozzájuk. Mármint ugye foci szempontjából. Az utóbbi két évben például mindhárom pontot Északon hagytuk, és a ligakupában (ahol ugye istenek vagyunk) is volt, hogy ikszeltünk náluk. Ha viszont nyerünk, akkor nagyon:

Tegnap márpedig nyertünk, nem is akárhogy. Két gyors szívroham után kaptunk egy büntetőt -ott már nem illik bántani a csatárt, Monsieur El Adoua- amit Cardozo erőből, de sarokba bevert. Ez már valami hibrid módszer, idén már nyolc büntetőt váltott gólra.

Utána elmentünk a szünetre egy sovány 1-0-al, ami ugye azt szokta jelenteni, hogy JJ felpakol a srácokra pár kiló alibit, amivel megpróbáljuk kihúzni a következő 45 percet. Ez most is majdnem bejött, csak éppen Kanú terven kívül felkúrta Limát, amiért kiállították, a szabadrúgásból pedig Garay lőtt egy olyan parádés gólt, ami után Janko végleg megértette, hogy miért volt az ő falábaival rossz választás Portugália.

Itt már észlelhető volt, hogy meccs után a srácok csapnak egy közepesen erős bulit a hazaúton, elvégre ismét sikerül két ponttal növelni az előnyünket. Erre még rátett Salvio egy szép, kapust kicselezős góllal (Tatán most egy szerkesztőtársam felhorkan, és háromszor elmormolja, hogy a védő majdnem kirúgta a gólvonalról), majd a 94-ben Rodrigo bevert egy lecsorgót, és ezzel 4-0 lett, ami full menő dolog, most már 5 góllal jobb a gólkülönbségünk, mint a Portónak. Még akár ez is számíthat a végén.

Mint az elején mondtam, négy pont nagy előny Portugáliában, de a Porto minden bizonnyal most egy jó időre kibugdácsolta magát -BL kiesés, hat forduló alatt 3 iksz a bajnokságban,- így most az egyfrontos küzdelemben összeszedheti magát. Ők is játszanak még a Bragával, majd az utolsó előtti fordulóban velünk, ezen kívül zenés táncos mulatság öt felvonásban.

Folytatás szűk két hét múlva, most válogatott szünet (irány a portugál-blog!), utána két hét alatt négy győzelemmel egy El-elődöntőben leszünk, és a bajnoki cím kapujában.