Azt hiszem túl vagyunk egy nagyon nehéz meccsen és ezzel együtt nagy lépést tettünk a bajnokság megnyerése felé. Persze kérdezhetné mindenki, hogy miért titulálok nehéznek egy olyan meccset, ahol a kieséstől menekülő Olhanense az ellenfél, de higgyétek el, nehéz volt. Azon kívül, hogy legyőztük az Olhanensét, a saját félelmeinkkel is leszámoltunk egyben.Azt hiszem túl vagyunk egy nagyon nehéz meccsen és ezzel együtt nagy lépést tettünk a bajnokság megnyerése felé. Persze kérdezhetné mindenki, hogy miért titulálok nehéznek egy olyan meccset, ahol a kieséstől menekülő Olhanense az ellenfél, de higgyétek el, nehéz volt. Azon kívül, hogy legyőztük az Olhanensét, a saját félelmeinkkel is leszámoltunk egyben.
Egy csöppet sem kavarogtak jó érzések bennem a meccs előtt, hiszen pontosan tudtam, hogy az Olhanense mumusnak számít a portugál nagyoknál. A Portónak is jól bekavartak még februárban, de tavaly a mi bajnoki címért folytatott harcunkba is rendesen beleköptek. Aki még emlékszik a tavalyi Benficára, annak már derenghet, hogy pont az olyan meccseken ment el a szezonunk tavaly, mint a tegnapi. Itt most nem az Olhanense teljesítményéről beszélek elsősorban, hanem a meccs képéről. Ezeken a meccseken általában az történt, hogy hiába játszottunk szépen az elején, nem sikerült bevernünk egy korai gólt, és miután a játék végét jelző sípszó egyre csak közeledett, bepánikolt a csapat és görcsössé vált a játék (pontatlan ívelgetések, szögletre játszás stb.), a vége pedig jobb esetben döntetlen lett.
hiába futsz gyorsan, Matic a hosszú lábaival kettőt lép és lehagy
Arra akarok kilyukadni, hogy most is nagyon közel álltunk ahhoz, hogy pontot vesszünk. Volt egy-két nagyobb helyzetünk, de nem sikerült bevarrni egy korai gólt, az Olhanense pedig masszívan védekezett és az első félidő végén gólok nélkül ment pihenni a két csapat. A látottak alapján, és a tavalyi történések tudatában bizony azt kell, hogy mondjam, nem lett volna meglepetés, ha a meccs döntetlennel végződik. Akkor viszont hogyan tudtuk mégis megnyerni ezt a mérkőzést? Két ember két jó döntése miatt. Ennyi az egész.
hiába ugrasz magasra, Matic még magasabbra ugrik
Az adott pillanatban Salvio és Matic is jó döntést hozott, megpróbálkoztak egy távoli lövéssel, ami mindkét esetben beakadt és ezzel el is döntötték a meccset. Tavaly ugye nem volt még Salviónk, de ilyen esetekben Gaitán és Nolito is cselezésbe bocsátkoztak inkább, ami után mindig a szélekre került a labda, innen meg jött egy borzalmas beadás. Matic meg ugye nem volt még alapember, de hasonló esetekben valószínűleg ő is inkább lepasszolta volna Witselnek, vagy a hozzá legközelebb álló szélsőnek, hiszen nem volt neki akkora önbizalma, mint most. Néha, amikor csődöt mond minden taktikai utasítás, amikor nem működik a megszokott rendszer, akkor csak meg kell próbálni belerúgni egy egyeneset a labdába - azt hiszem ez levonható tanulságként.
hiába védekezel jól, Matic messziről is bebassza
Matic meg egy csoda. Meccsről-meccsre jobban imádom. Egyszerűen élmény nézni, és eszméletlen király, hogy mindig képes húzni valami váratlant, amitől extázisba ejt sok-sok benfiquistát. Legyen az egy bombagól a Porto ellen, egy okos gólpassz, vagy simán csak egy cselsorozat. Az egyetlen probléma ezzel az, hogy egyre többen felfigyelnek rá és már most hallani mindenfelé a topklubok érdeklődéseiről. Én mindenesetre reménykedem, hogy sikerül majd megtartani őt, hogy nem akar majd elmenni, még akkor is, ha a legtöbb esetben eddig mindig hiába reménykedtem.
Istenem, adj az emberekre szemellenzőt, kérlek, rögzüljön be mindenkibe rajtunk kívül, hogy az ideális védekező középpályás olyan, mint Obi Mikel, Matic pedig maradjon meg nekünk! Ámen!
hiába vagy legenda, mert Matic...izé...hát...mert Matic...nah...ehh...mert...bazdmeg, Matic tőled is jobb
Összefoglaló: