A kupa nem olyan fontos? Nem hát. Nem érdemel különösebb figyelmet a korai szakaszban? Nem. Kivéve, ha egy lisszaboni derbi jön össze, mert akkor egészen máshogy fest a dolog. Tegnap aztán volt itt minden: hajtás, rengeteg akció és gólhelyzet, kapufák minden mennyiségben, mesterhármas, kiegyenlítés az utolsó percekben, meg nem adott büntető mindkét oldalon, kiállítás és az év eddigi legfurább gólja. Azt hiszem az ember valami ilyesmit szeretne látni mindig, amikor leül este meccset nézni. Benfica - Sporting 4-3.A kupa nem olyan fontos? Nem hát. Nem érdemel különösebb figyelmet a korai szakaszban? Nem. Kivéve, ha egy lisszaboni derbi jön össze, mert akkor egészen máshogy fest a dolog. Tegnap aztán volt itt minden: hajtás, rengeteg akció és gólhelyzet, kapufák minden mennyiségben, mesterhármas, kiegyenlítés az utolsó percekben, meg nem adott büntető mindkét oldalon, kiállítás és az év eddigi legfurább gólja. Azt hiszem az ember valami ilyesmit szeretne látni mindig, amikor leül este meccset nézni. Benfica - Sporting 4-3.
Meglepő vagy nem, a tegnap esti kezdősorunk mindössze egy poszton tért el a kedditől, valószínűleg ott is csak azért, mert Maxinak haza kellett utaznia a válogatotthoz. Jesus nagyon jól tudta, hogy itt nem lehet tartalékosan felállni, ezért inkább nem is kockáztatott. Jól is tette, mert a Sporting sem nagyon sakkozott, szóval minden adott volt egy nagyszerű párharchoz, már csak azért is, mert ez a két csapat a kupában általában gólgazdag meccseket vív egymással. Láss csodát, ez most is így történt.
Már az elejétől a támadásra helyezte a hangsúlyt mindkét csapat, aminek aztán egy gyors gól lett az eredménye. Cardozo végre betalált szabadrúgásból, mondanom sem kell mekkorát robbant a stadion. Az nem kérdés, hogy Óscar ismét bődületes formában van, de a szabadrúgásokkal az utóbbi időben igencsak hadilábon állt, ideje volt tehát, hogy egy nagy látványos pontot tegyen ezen ügy végére is. Aki azt gondolta, hogy ezzel a korai góllal jók leszünk, az nagyot tévedett, ugyanis ez a Sporting már nem a tavalyi. Ők itt tovább akartak jutni és ez látszott is a játékukon. Bő húsz percnyi idézőjeles szusszanás után jött is a válasz. André Almeidát kell, hogy elővegyük itt, hiszen elfelejtett hátrajönni Capelllel, aki egy jó beadás után üresen fejezhette be az akciót, a kijelző pedig máris 1-1-et mutatott.
Az igazi meccs pedig itt vette kezdetét. Szerencsére sikerült viszonylag átmenteni a keddi szép játékunkat tegnapra is, így láthattunk megint jó akciókat és kivételesen Gaitán is élt és élvezete a játékot. Márpedig ha Gaitán jól játszik, akkor az Cardozónak is jó hír, hiszen el van látva jó labdákkal. Így volt ez a 42. percben is, amikor Nicó beadása tökéletesen megtalálta imádott Óscarunk buksiját, Rui Patríciónak pedig esélye sem volt. Lehetett örömködni, hogy megvan az előny, mindenki lenyugodhat a szünetre, de még fel sem ocsúdtunk és már jött is a harmadik. Ezúttal Sílvió adott be laposan, ami egy kicsit megpattant Gaitánon, ezért Cardozónak vissza kellett lépnie a labdáért, de miután ezt megtette, akkora bombát eresztett Patríció kapujába, hogy ihajj. Egy félidő alatt tehát össze is jött a mesterhármas Óscarnak, a csapat pedig két gólos előnnyel vonulhatott be az öltözőbe.
szereti a Sportingot
Joggal hihettük azt, hogy ezzel már zsebben van a győzelem, csakhogy a Sporting tényleg tovább akart itt jutni és eszükbe sem volt feladni. Támadtak becsülettel, de mindkét góljukat rögzített helyzetből szerezték, ez pedig így a keddi blama után azért erősen rámutat arra, hogy mennyire gyengék vagyunk ezen a téren. Őszintén remélem, hogy az edzéseken ezek után rongyosra gyakorolják majd a srácok a szögleteknél történő védekezést, mert ezt már egyszerűen nem engedheti meg magának egy csapat, aki nemzetközi szinten is el akar érni valamit, pláne úgy, hogy meg vagyunk áldva magas, jól fejelő játékosokkal is. Ez olyasmi, amit megfelelő felkészülés és edzés után el lehetett volna kerülni. Mauríció, a Sporting ügyeletes kidobófiúja Luisao és Garay között fejelhetett egy szöglet után, az utolsó percekben pedig Slimani fejelt egy gólt, akit Garay látszólag jól őrzött, csakhogy Ezékiel a kelleténél korábban ugrott fel a beadott labdára, így mikorra a játékszer odaért, az argentint már lefelé húzta a gravitáció.
Persze enélkül is ugyanúgy benne volt a meccsben, hogy a Sporting kiegyenlít, mint ahogy az is, hogy háromgólos különbséggel nyerünk, mert rengeteg helyzet volt mindkét oldalon. A kapufákról is lejött a fehér festék, annyiszor megtalálták a lövések, de végül is a rögzített helyzetek döntöttek.
Két dolog biztos. Az egyik a halál, a másik pedig, hogy Cavaleiro a pályára lép. Jesus gondolom addig akarja erőltetni szegény megszeppent ifjoncunkat, míg 500 perc játék után össze nem jön neki egy gól, vagy gólpassz, aztán majd verheti a mellét az öreg, hogy ő megmondta. Iván tegnap is stresszes volt és valahányszor helyzetbe került, lefagyott. Egyetlen jó passza volt csupán a hosszabbításban, ami bár gólpassz lehetett volna, de Gaitán csak a kapufát találta el. Limát és Gómezt már kifejezetten a hosszabbításra tartogatta az öreg, szóval ő is érzett valamit.
Egy kicsit sem álltak le a fiúk, jöttek a rohamok a hosszabbításban is mindkét oldalon, szerencsénk viszont nekünk volt. Az év legfurább góljának címére joggal pályázhat majd Luisao találata, akit a Sporting védői picit visszahúztak, miközben egy beadásra várt, csakhogy miután a kapitány a földre került, úgy alakult, hogy a labda épp a fejét találta meg, ami erőtlenül pattant a kapu felé, Rui Patríció pedig rendkívül ügyetlen módon valahogy utat kínált neki a lábai közt. Persze rögtön a labda után kapott és élőben nem nagyon lehetett megállapítani, hogy mi történik ott pontosan, de a lassítások egyértelműen igazolták, hogy a laszti áthaladt a gólvonalon, tehát a bíró helyesen ítélt.
Garayék még büntetőért reklamálnak, de két másodperccel később már a gólöröm aktív résztvevői
Rojo egyébként a Sporting védelmének leggyengébb láncszeme volt és a meccs alatt legalább ötször adtam hálát az égnek, hogy végül a Sportinghoz és nem hozzánk került annak idején. Így szerintem sokkal jobban jártunk vele. A hosszabbítás vége felé aztán ki is állították őt, és így az utolsó rohamokra a Sportingnak már nem nagyon volt lehetősége.
Védelmi hibák ide, Cavaleiro oda, azt hiszem az embernek nem nagyon lehet hiányérzete egy ilyen meccs után. A lisszaboni közönségnek is nagy szüksége volt már egy ilyen látványos diadalra. Ezzel egy kicsit jól lehet most lakni, hiszen legközelebb csak két hét múlva lépünk pályára a Braga ellen. Legalább lesz idő gyakorolni a szögletek elleni védekezést.
egy ölelés ide, egy cuppanós puszi oda, aztán jöhet a már szokásosnak nevezhető kakaskodás a biztonságiakkal, meg az ellen játékosaival
A meccs összefoglalóját itt megnézheted.