Kovács István 1950. június 27-én született a Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron, de birkózni már Budapesten kezdett 15 évesen, miután a gimnáziumba menet a troliról leszállva meglátta a Honvéd birkózószakosztályának vitrinjét fotókkal, oklevelekkel. Tehetsége hamar megmutatkozott, mindkét fogásnemben nyert korosztályos, majd felnőttbajnokságokat. Végül a nálunk kevésbé preferált szabadfogásnál maradt, s lett csaknem egy évtizedig a 82 kilogramm megkerülhetetlen klasszisa, 1971-től 1982-ig immár a Csepel sportolójaként. Számos értékes helyezés után első világversenyes érmét az 1977-es lausanne-i vb-n nyerte, egy bronzot. 1979-ben előbb a bukaresti Eb-n ezüstöt akasztottak a nyakába, majd a magyar szempontból legendássá váló, négy világbajnoki címet hozó San Diegó-i vb-n a történelmi aranyat. Olyan nagyságokat utasított maga mögé, mint a német Adolf Seger, az amerikai John Peterson és a szovjet Magomedhan Aracilov, akik ellen sikeresen alkalmazta a kötöttfogású elemeket, például a kétkaros szaltót. Érdekesség, hogy bár valóban Kovács István vívta ki hazánk eddigi egyetlen férfi szabadfogású vb-diadalát, olimpiai aranyból korábban hármat is nyert a szakág Kárpáti Károly (1936, Berlin), Zombori Ödön (1936, Berlin) és Bóbis Gyula (1948, London) révén.
Világbajnokunknak ez sajnos nem sikerült, mert bár esélyesként indult az 1980-as moszkvai játékokon, verseny közben súlyos sérülést szenvedett, kiugrott a válla, így gyakorlatilag fél kézzel birkózva végül „csak” harmadik lett. Az őt megelőző bolgár Iszmail Abilovot és a már említett Aracilovot előtte San Diegóban tussal verte meg… Utolsó, tizenkettedik országos bajnoki címét 1984-ben szerezte a Csepel Autó színeiben. Visszavonulása után sem szakadt el teljesen a sportágtól, birkózószőnyeget gyártatott és forgalmazott, 2015-től 2019-ig pedig a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) egyik alelnökeként tevékenykedett. 2023-ban nagy örömmel fogadta, hogy Muszukajev Iszmail Belgrádban megszerezte a szakág második magyar világbajnoki címét. Ebből az alkalomból a Nemzeti Sport hétvégi melléklete, a Képes Sport 2023. szeptember 30-i számában hosszabb beszélgetést közölt vele-róla Berta Mihály kollégánk, amelyben Kovács István úgy fogalmazott, nagyon kellett már ez a siker a szabadfogásnak, Muszukajevet pedig kitűnő birkózónak tartja. Ugyanakkor abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy a siker, bármennyire is értékes, akkor lenne az igazi, ha teljes egészében a magyar birkózóiskola termékeként tekinthetnénk rá, és nem lennénk rászorulva a versenyzők „importálására”. Bár látva a komplett vb-mezőnyt, ő maga is kénytelen elfogadni, hogy a világ ebbe az irányba halad.
Kovács Istvánt 2012-ben Csepel díszpolgárává választották, 2018-ban, a budapesti világbajnokság alatt pedig bekerült a sportági Hírességek Csarnokába, a Hall of Fame-be. Születésnapja előestéjén megkerestük őt, s a hogylétét firtató kérdésünkre ekképp válaszolt: „Köszönöm az érdeklődést, van mit mondanom. Az utóbbi években értek balszerencsés események, megcsúsztam, elestem, sztrókom is volt, amiből valamelyest sikerült kilábalnom, most is ülök az autóban és vezetek. Sajnos a fiamnak hasonló, de súlyosabb betegsége van, kórházban fekszik… Folyamatosan követem a sportág eseményeit, mindig azt mondom, hogy van »a birkózás«, vagyis a szabadfogás, és van a kötöttfogás, csak Sike Bandi meg ne hallja, mindig ezzel húzzuk egymást. Ahová tudok, megyek, az idei somorjai Eb-re is hívtak a szlovákiai barátaim, de az akkor éppen tartó száj- és körömfájásjárvány kockázata miatt végül nem vágtam neki. Ám ha minden jól megy, júliusban a Polyák Imre–Varga János-emlékversenyen természetesen ott leszek!”