Bütyökműtét után csodás eredmény

Miért ment ki Amerikába?

Már tizenhat éve lesz, hogy Floridába költöztem. A volt páromat követtem, aki azt tervezte, hogy egy évet dolgozik és angolt tanul az Egyesült Államokban. Amikor bejelentette, hogy nem tér haza, a főiskola befejezése után követtem őt.

Mikor kezdett el futni?

Tizenhat éves koromtól heti egy-két alkalommal kijártunk a barátnőmmel kocogni, inkább rövidebb távokra. Csak 2010-ben futottam az első maratonimat – én a maratonitól számolom a futóéveimet.

De azért korábban is sportolt, ugye?

Ötéves korom óta sok mindent kipróbáltam. Nagyon szeretek mozogni, hat évig úsztam, aztán évekig jártam aerobicra, majd futni kezdtem.

Miért az ultrafutás mellett kötött ki?

Sokáig azt gondoltam, hogy a maratoni távnál nem futok többet. Aztán találkoztam egy ultrafutócsoporttal, velük rendszeresen szombatonként jártam futni.

Először csak a társaság miatt mentem, aztán elkezdtem az ő segítségükkel készülni az első nyolcvan kilométeres versenyemre. Azon a versenyen szerettem bele az ultrafutásba és a szerelem azóta is tart.

Igazából nem is sérülésnek nevezném, hiszen bütyökműtétre volt szükség a jobb lábamon. Természetes, hogy tizenegy hónap kihagyás után már nagyon vártam a versenyt. Jó érzés volt újra átélni a verseny körüli izgalmakat, szuper volt régi barátokkal, futótársakkal találkozni. Érdekes módon viszont a körözés már annyira nem ragadott magával. A tizedik óra körül fejben jött egy komolyabb mélypont, arra gondoltam, de jó, hogy nem huszonnégy órát futok! A tervem száznegyven kilométer volt, amit nem tudtam teljesíteni.

A gyomrommal adódott probléma, kicsit mérges voltam emiatt. Persze a világ idei második legjobb tizenkét órás eredményét megfutni nagyon szép, de legközelebb jobban kell figyelnem a frissítésre.

Amerikában is egyre népszerűbb az ultrafutás, egyre többen kezdenek ultrákat futni, és sorra dőlnek meg a rekordok. Viszont csakúgy, mint otthon, még mindig nem kap elég támogatást ez a sportág.

Indul a Badwateren? Melyek a jövő évi tervei?

Még nem tudom, mikor, de majd szeretnék rajthoz állni a Badwateren. Amúgy 2019-ben nem tervezek sok versenyt: áprilisban lesz a száz kilométeres amerikai országos bajnokság, májusban jön az Ultrabalaton és októberben a huszonnégy órás világbajnokság. A Spartathlon kimarad, a vb mellett döntöttem.

Hogyan fér bele az életébe, munkájába a hosszú távú futás?

A párom új munkája miatt a Bahamákra költöztünk, Nassau szigetére. Én még keresem a lehetőségeket, így átmenetileg abban a helyzetben vagyok, hogy több időm van futásra.

Mi a véleménye Lubics Szilviáról, Maráz Zsuzsáról, akikkel több versenyen találkozhatott?

Mindkét lányt nagyra becsülöm a kitartásukért és azért, amit elértek ebben a sportban. Nagyszerű sportemberek, akik még most is újabb célokat tűznek ki maguk elé, példát mutatva, hogy semmi sem lehetetlen, semmit sem késő elkezdeni, és ha a helyzet úgy kívánja, merni kell megújulni.

Májusban indulok az Ultrabalatonon, s külön öröm, hogy Maráz Zsuzsanna lesz a kerékpáros kísérőm, a családom pedig autóval követ majd. Már most szerencsésnek érzem magam.

Télen mindig jobban megy a futás, decembertől márciusig gyönyörű az idő. Alacsonyabb a páratartalom és kellemesebb a hőmérséklet. Tegyük hozzá, itt éppen fordítva van, a tél nagyon jó, a nyár nem éppen barátságos.

Lőrincz Olivérrel dolgozik együtt. Jól megy a közös munka?

Örülök, hogy szóba kerül Olivér is, mert a munkáról csak annyit: az elmúlt hat évemet nagyrészt neki köszönhetem.

A héten dőlt meg a női huszonnégy órás világcsúcs, az amerikai Camille Herron az új csúcstartó, 262.1 kilométert futott. Ismeri?

Igen, ismerem, a nagy távolság miatt személyesen talán csak egyszer találkoztunk, de tartjuk a kapcsolatot. Az első versenyünk együtt a huszonnégy órás világbajnokság lesz, csapattársak leszünk. Camille nagyon céltudatos és tehetséges sportoló. Azt hiszem, lesz még néhány csúcs, amit meg tud dönteni.