Csodabringa: a súly nem lehet akadály

A szénszálas kerékpárok és kerékpártartozékok gyártására szakosodott szlovén cég, a Berk piacra dobta a világ legkönnyebb, mindössze 3.9 kilogramm súlyú bringáját. A termék sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az új fejlesztést bemutató videót csaknem kilencvenezren tekintették meg.

Az országúti használatra tervezett kétkerekűnek nemcsak az elképesztően kis súlya – ami egy kétnapos kiruccanásra megpakolt bőrönd súlyának felel meg –, hanem a formatervezése is kivételes.

A cég hangsúlyozta, jóllehet a bringa minden szempontból „nagyot szól”, céljuk továbbra is a megbízható és kifogástalan minőségű alkatrészek gyártása.

Az álszerénynek tűnő kijelentés mögött az húzódhat meg, hogy a Berk „véletlenül” alkotta meg a pehelysúlyú csodakerékpárt: az eredeti tervek szerint a cég teljesítménykorlátját kívánták tesztelni vele. A próbatermelés láthatóan jól vizsgázott, ami felveti annak lehetőségét, hogy a cég hosszú távon ne csak az alkatrészek fejlesztésére összpontosítson.

Márpedig egyelőre úgy néz ki, hogy a mostani siker ellenére a Berk meg kíván maradni a nyergek, pedálok és egyéb tartozékok gyártásánál, és más előállítókkal ellentétben – amelyek a tárcsafék- és a hajtótechnológiák fejlesztése mellett teszik le a voksot – inkább a pehelysúlyú műszaki megoldások korszerűsítésében látja a jövőt.

Nehéz elképzelnünk, de igaz: Jure Berk, a szlovén országúti csapat, a Radenska korábbi kerékpárosa és üzlettársa, a hivatásos sporttól visszavonuló, olimpiai ezüstérmes Andraz Vehovar által tervezett bringa vázát, nyergét és nyeregrúdját egybeöntötték, és ami leginkább elképesztő az egészben, hogy a szerkezet (váz és nyereg) mindössze 631 grammot nyom.

Mivel a nyeregrúd és a nyereg egybe van öntve, mielőtt bárki is legyártatná magának a terméket, közölje a tervezőkkel a neki ideális nyeregmagasságot, hiszen azt utólag már nem lehet beállítani.

Persze ez még nem minden. A cég azt nyilatkozta, súlyban még ennél is lejjebb tudna menni, és a mindössze fél kilogrammos váz sem elérhetetlen cél, a biztonságos mindennapos használat ilyen kis súllyal is garantálható lenne. A titok a Toray legnagyobb rugalmassági modulusú, MJ-szériás karbonszálában rejlik, amely nélkül nem is álmodozhatnánk szuperpehelysúlyú vázról.

A cég azonban két lábbal áll a földön: a profi kerékpárosokból lett fejlesztők és cégtulajdonosok jól tudják, mekkora kockázatot vállalnának, ha nekilátnának a szuperpehelysúlyú kerékpárok gyártásának.

Mint mondják, olyan sokba kerülne egy ilyen bringa, hogy csak kevesen tudnák megfizetni, márpedig üzletileg nagy lenne a kockázat, ha csak egy szűk réteg igényeire összpontosítanának.

Annyi biztos, ha elkészülne a papírkönnyű kerékpár, maximum 85 kilogramm terhet bírna, ami vélhetően a 67 kilogramm testsúlyú Dina Mártont ugyan nem zavarná, ám a súlykorlát miatt a hobbikerékpárosok jelentős része nem ülhetne ilyen kétkerekűre.

„A kis súly valóban csábító, ám a súlycsökkentésnek ára is van – kezdte értékelését Palumby Zsombor, a magyar hegyikerékpáros-válogatott 23 éves versenyzője. – Ahogy csökken a kerékpár súlya, úgy szűkül a felhasználók köre is. Van azonban más dolog is, amivel a tervezőknek számolniuk kell. A könnyű váz terhelhetőségének korlátja abból is fakad, hogy nem érheti túl nagy erőhatás, emiatt nem lehet izomból tekernünk. Azt se felejtsük el, hogy a nemzetközi szövetség előírja, az országúti versenyeken a kerékpárnak minimum 6.8 kilogrammosnak kell lennie. A profi kerékpárosok nem használhatnak ennél könnyebbet a hivatalos megméretéseken, tehát az ilyen bringák kizárólag az amatőröknek lennének jók. Végül, de nem utolsósorban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szinte súlytalan alkatrészek hamar amortizálódhatnak.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!