Fedezzük fel a hazai várakat túrázással!

Hazánkban hozzávetőlegesen kétszáznyolcvan vár található, de a pontos adatot talán csak nagyon kevesen tudják, mert először is tisztázni kellene a vár fogalmát. Néhány évvel korábban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon „csupán” 103 várt találhattunk, mert egyesek szerint csak az alapvetően katonai célból épített, összetett védelmi pontokat lehet várnak nevezni, míg mások az ellenséges támadás kivédésére szolgáló, kézzel felhúzott építményt tekintik várnak. Utóbbit figyelembe véve ide sorolandó például a földvár, a bástyás rendszer, az erőd, a sánc, a tábori erődítmény, a várkastély, a korabeli palánk és még megannyi féle-fajta. Fontos, hogy az eltérő típusok nem egymásból adódó fejlődési lépcsők részei, hanem általában a földrajzi lehetőségekhez, nyersanyagokhoz viszonyított változatok, amelyeket az adott kor és hadi kultúra elvárásainak megfelelően alakítottak ki.

Magyarországon az emberek leginkább a kővárakat, várkastélyokat, azok közül is az épen maradt, esetleg felújított épületeket részesítik előnyben, talán mert kiépített útvonal is vezet a célhoz, míg számos rom vagy éppen csak egy fennmaradt falrészlet felkutatásához túrázni szükséges.

A hatvanas években az Országos Kéktúra a nyomvonalába eső valamennyi megmaradt várat érintette, Szádeczky-Kardoss Géza az elmúlt évtizedekben számos magyarországi várat felkutatott, az odavezető útvonalak rögzítésére, a túrázók tájékoztatására különböző túramozgalmakat szervezett, tájékoztató füzeteket írt.

„Az elsők között a Baranya Megyei Természetjáró-szövetség szervezte meg a »Baranyai várak« pontszerző túramozgalmat, de a Várak a Börzsönyben és a Várak a Mátrában mozgalmat már én hoztam létre – kezdte a 70 esztendős Szádeczky-Kardoss Géza. – Az évek alatt a bejárt útvonalakat egy füzetbe összegyűjtöttem, az érintett várról megtalálható tíz, húsz, harminc sor elolvasása támpontot és segítséget nyújt a túrázónak a hely megtalálásában.”

A rendszerváltás után megszűntek a túraegyesületek, vagyis inkább átalakultak, és a teljesítménytúrák kerültek előtérbe. Akkoriban azonban a minél több kilométer megtétele helyett a várak felkutatása jelentette a teljesítményt. Márpedig egyes helyekre csak megfelelő tájékozódással lehet eljutni.

„A tapasztalt túravezető minden esetben képes tájékozódni a terepen. A gond akkor kezdődik, ha nem tudja használni a térképet. Korábban vezettem vártúrákat, amihez számomra elengedhetetlen a helyszín előzetes felkeresése és részletes feltérképezése. A tájékoztató füzeteim nem térképek, sokkal inkább iránymutatók, amelyhez azonban a Cartographia és a Szarvas András kiadó térképeit veszem alapul; hivatkozom, hogy milyen térképet érdemes igénybe venni, de személyes terepszemle eredményeként olyan útleírást adok, amellyel a nehezebben tájékozódó túrázó is célba ér. Tapasztalat, hogy mindössze az emberek harminc-harmincöt százaléka tudja érdemben használni a térképet, mert nem mindenkinek adatik meg a térlátás. Túravezetői tanfolyamoknál a jelentkezők jelentős része kihullik, mert a természetben nem képes a tájékozódásra.”

 

 

A várakat, romokat, sáncokat az író, túravezető maga kereste fel korábban, vagyis olyan helyekre túrázott, ahol korábban még nem járt. Többnyire egyedül vagy egy-két túratárssal indult. Minden apró részletet jegyzetelve, az indulás és az érkezés időpontját, a megállási pontok helyét, idejét is meghatározva, a fotók készítésével, esetleg az emberi szükségletek elvégzésével eltöltött időt rögzítve és az átlagsebességet három km/órával számolva meghatározható, hogy egy-egy vár felkeresése pontosan mennyi időt vesz igénybe.

„Ennyivel még nincs vége, ugyanis a helyi polgármesterrel vagy várkapitánnyal minden esetben felveszem a kapcsolatot, hogy a kódtáblát hova helyezhetem ki. Szerencsére ezzel nincs gond, de más esetekben a Nemzeti Parkokkal kellett egyeztetnem.”

Szádeczky-Kardoss Géza fontosnak tartja a magyar hagyományok megőrzését, s amondó, a hazaszeretetre nevelés egyik alapja a vártúrák megismertetése. Neki fontos lenne, hogy a gyerekek a természetben ne csak nézzenek, lássanak is – a cserkésztáborokban a fiatalok sokat tanultak a természetről.

 

 

A szervezett, klasszikus vártúrák nem jellemzőek hazánkban, legfeljebb a buszokkal érkező turisták programjaiban szerepel a nagyobb, frekventált helyeken lévő várak felkeresése. Ugyanakkor 2018-ban a Panorámafutás újfajta kezdeményezéssel állt elő, s a Zemplénben olyan versenyt szervezett, amelynek útvonala Boldogkőváralja, Regéc és Füzér várát is érinti. Az októberi úgynevezett Panoráma Trailt már harmadszor rendezték meg, tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt.

„A tavalyi nevezéseket átemeltük az idei versenyre, mivel nagyjából hatszázan jelezték részvételi szándékukat – mondta Hohnstädt Judit főszervező, akit nem is az eseményről, sokkal inkább a szervezésről, a háttérről kérdeztünk. – Ott születtem, szívemhez nőttek ezek a várak, pedig korábban rosszabb állapotban voltak, kivéve Boldogkőváralját. Az Országos Kéktúra nyomvonala Regéc felé is vezet, annak idején rengeteget túráztam arra, ismerem a táj szépségét. Így aztán adta magát, hogy egy kétnapos rendezvényt szervezzünk, a verseny mellett vacsorával és hosszú beszélgetésekkel, mert a résztvevők nem a környékről érkeznek.”

A szervezés is rengeteg energiát emészt fel, mert engedélyeket kell kérni a helyi önkormányzattól, az erdészettől vagy éppen a katasztrófavédelemtől.

 

 

„A rajt-cél területnél a menekülő-útvonalak kialakítása, a hangosítás megszervezése mind-mind része az eseménynek. Utólag az érintett polgármesterek elmondták, szkeptikusan álltak az ötlethez, és úgy voltak vele, jó, ha százötven ember veszi a fáradtságot, és a versennyel együtt felkeresi a várakat. A százötvenből lett aztán hatszáz résztvevő, és bár közülük feltételezhetően mindenki természetkedvelő, fontosnak tartom kiemelni, hogy jól átgondolt, úgynevezett zöld verseny vagyunk, vagyis semminemű szemetet nem hagyunk hátra. A nyomvonal egy-két falvat érint csak, a frissítőállomások ott is vannak kihelyezve.”

A meghatározott szintidő miatt túrázva a 45 kilométeres táv nem teljesíthető, de érdemes megnézni az eseményről készült bemutatóvideót, hátha néhány túrázó kedvet kap a futáshoz is.

Címlapon: Regéci Vár

Fotó: MTI

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!