Bármit tesz, Ronaldo Brazíliában már csak egy kövér ember

Tizenkét éve immár, hogy visszavonult, a térde felmondta a szolgálatot. Hiába szerette mindennél jobban a labdát, hiába tudott bármit megcsinálni vele, hiába gondolta úgy, ő bizony százéves koráig a pályán marad, Ronaldo is kénytelen volt belátni: kész, ennyi volt. Az egészsége közbeszólt, az ízületei tönkrementek, és a szurkolóknak ma már nemcsak mesteri szólói, hihetetlen góljai ugranak be, hanem profi karrierje után felszedett pluszkilói is. A labdarúgással 34 éves korában felhagyó volt brazil válogatott támadó esetében nem egy, nem is öt, hanem tíz-húsz kiló súlyfeleslegről beszélünk.

De mikor kezdődött a probléma?

Karrierje végén az AC Milanban futballozott, 2008 februárjában aztán harmadszor szenvedett térdszalagszakadást, ami egyben európai pályafutása végét jelentette. Sokan nem voltak hajlandóak tudomást venni róla, ám Ronaldo ekkor már súlyfelesleggel küzdött.

„A Milannál töltött időszakom alatt fedezték fel, hogy a pajzsmirigyem nem működik megfelelően. Olyan hormonokkal lehetett volna kezelni, amelyek doppingszernek minősülnek a sportban, ezért nincsenek engedélyezve.

Éreztem, hogy megállíthatatlanul gyarapszik a súlyom, nem tagadom, kétségbeestem.

„Vicces volt, de igazából hatásos. Úgy döntöttem, lefogyok, mégpedig a nyilvánosság előtt, ezért a a Fantastico című tévéműsorban időről időre beszámoltak a diétámról.

Izzasztó edzésekre jártam, a hagyományos sportok mellett, mint a kosárlabda, a tenisz vagy a vízilabda, olyan foglalatosságokkal is megmozgattak, mint a kapálás.

A jojóeffektus azonban Ronaldónál is jelentkezett, az utóbbi időben hol elhízva, hol némileg karcsúbban lépett a nyilvánosság elé.

Ha a pontos súlyát azóta nem is lehet tudni, annyi bizonyos, hogy Ronaldo igyekszik formában tartani magát. Tavaly ugyanis megfogadta, ha a többségi tulajdonában lévő klub, a Real Valladolid visszajut a spanyol élvonalba, bringára pattan, és teljesíti a Szent Jakab-utat.

Ahogy arról oldalunkon beszámoltunk, Ronaldo végül – feleségével együtt – a klub létesítményétől, a José Zorrilla Stadiontól indult, és négy nap alatt ért Santiago de Compostelába, ahol hatalmas tömeg fogadta. Jóformán meg sem kottyant neki a csaknem 500 kilométeres táv.

A korábbi kiváló futballistának ennek ellenére is küzdenie kell hazájában azért, hogy elismerjék. Korábbi válogatottbeli csapattársa, Kaká a BeIN Sport oldalának meglehetősen lelombozó képet festett arról, hogyan tekintenek rá a brazil emberek.

„Ronaldo Brazíliában már csak egy kövér ember – árulta el Kaká. – Ha külföldön találkoznak vele, mindenki elismeri és megbecsüli, míg ha a hazájában sétál az utcán, legfeljebb amiatt nézik meg, hogy mennyit szedett magára. Brazíliában sajnos egyáltalán nem olyan támogató a közeg, mint hinné az ember.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!