747.384 kilométert megtéve győzött a balatonfüredi EMU hatnapos világkupán, ezzel megdöntötte a kanadai országos rekordot, amely korábban 736 kilométer volt. Tervben volt a rekorddöntés?
Többet szerettem volna futni, de közbejött egy be nem tervezett ételmérgezés – mondta a magyar-kanadai Brown Viktória a Csupasportnak. – Annyira rosszul voltam, hogy minden rekordot és számot elengedtem, csak arra koncentráltam, hogy megnyerjem valahogy a versenyt. Aztán amikor eljutottam hétszáz kilométerig, akkor csillant fel bennem az, hogy ebben akár a kanadai országos rekord is benne van. Ekkor még hét óra volt hátra, ezalatt harminchat kilométert pedig bőven meg lehet tenni.
Nagy harc folyt az első helyért a bolgár Mihaela Englaróval.
Nagy csata volt, kifejezetten évezem az ilyen helyzeteket. Az első négy napban el tudtam húzni, nem is titkoltam, hogy a végére legalább nyolcszáz kilométer a célom, ami női kategóriában eddig a világon három hölgynek jött össze. Be szerettem volna kerülni ebbe az illusztris társaságba, nagy lépés lett volna a pályafutásomban.
Szóval négy napig jó ütemben haladtam a célom felé, ám az ötödik napon jött az ételmérgezés… Na, akkor mindenhol minden kijött belőlem… Kemény volt.
Mi okozta az ételmérgezést?
Egy cukrászsüteményt kint hagytunk rövid időre a napon, én pedig megettem… Az egyik pillanatban még vidáman futottam Beda Szabolccsal és Sárosi Gyulával, majd kidobtam a taccsot. Semmi előzménye nem volt, nem fájt a hasam, semmit nem éreztem. Csak jött.
Remek eredményeket ért el az utóbbi időben, a júliusi Badwateren negyedik lett, majd augusztusban megnyerte a negyvennyolc órás világbajnokságot, illetve szeptemberben a balatonfüredi hatnapos világkupát is.
A Badwater nem sikerült jól, igaz, kiváló futók vettek részt az eseményen, ám talán a dobogót el tudtam volna érni. Első alkalommal vettem részt a versenyen, nem vagyok elégedetlen, a nők között az eddigi legjobb magyar eredményt értem el. Jó tanulópénz volt, legközelebb biztosan jobban megy. A negyvennyolc órás világbajnokságon elért győzelmemnek nagyon örültem, ez volt a célom a rajt előtt. Talán mondhatom, hogy magabiztosan nyertem, igaz, több kilométert szerettem volna megtenni, de az időjárás nem volt ideális. Külön öröm, hogy a csapatversenyt is megnyertük, nagy harcot vívtunk a finnekkel. Nem sokkal a vége előtt átvették a vezetést, szakadt az eső, éjjel volt, tele a hócipőnk, és inkább elmentünk pihenni. Reggel kisütött a nap, a finnek lassultak, mi pedig rákapcsoltunk, és megelőztük őket. Még hozzátenném, hogy az év első felében megrendezett hatnapos világbajnokságot is megnyertem, szóval mondhatom, hogy remek évem van. Ráadásul mentem egy negyvenkilenc órás backyardot, ami talán elég lesz a csapatkvalifikációhoz a jövő évi világbajnokságra.
Milyen céljai vannak a közeljövőt tekintve?
Október tizennegyedikén Hawaiion indulok a triatlon-világbajnokságon, majd december elsején a tajvani huszonnégy órás vb-re megyek.