A shinty kelta eredetű skót játék, és a mérkőzések során bottal (a camannal) ütik a labdát. Sok átfedés van a hasonló jellegű játékokkal, hiszen a shintypályán is a kapu bevétele a fő cél, továbbá az eredmény itt is a kétszer 45 perc során lőtt és kapott gólok számától függ. Mivel alapvetően népi sportjátékról van szó, a skótok nagy becsben tartják, és művelik is a mai napig. A téglalap alakú, 128–155 méteres pályán tizenkét játékos tartózkodik, és az egyik feltűnő jellegzetesség, hogy a kapufák minden esetben hófehérre vannak festve, ezen kívül a szabályok is rigorózusak, ugyanis a hosszú mérkőzés során csupán két játékos cserélhető, míg a felszerelés hagyományos az „ősidők” óta: mez, rövidnadrág, harisnya és szeg nélküli cipő (a kapus természetesen eltérő színű dresszt visel). A játékot egy bíró és két gólbíró vezeti, de persze a pálya terjedelmére való tekintettel partjelzőkre is szükség van. A shintyt a pálya közepéről, labdafeldobással kezdik el, és ugyanez a módi ismétlődik gólok után vagy a félidő kezdésekor is.