Borza Helga a Trifecta-világbajnokságról: Nem vagyok elégedett...
– Összetettben tizenegyedik helyen végzett a görögországi Spartan Trifecta-világbajnokságon, elitben. Milyen élményekkel jött haza?
– Nem vagyok elégedett a teljesítményemmel – mondta a Csupasportnak Borza Helga akadályfutó. – Nem a helyezés miatt, hanem mert nem tudtam kihozni magamból azt, ami benne van. Mentálisan kerültem gödörbe, elhibáztam néhány akadályt, ami megbosszulta magát. Erőnlétileg jól éreztem magam, a hibák miatt pedig romlott a koncentrációm. Persze, hosszú volt az év, rengeteget versenyen vettem részt, ezt is éreztem egy kicsit. A harmadik napra már nagy lett az összetett hátrányom, mégis a harmadik nap ment a legjobban. A beasten sikerült szépíteni.
– Menjünk sorba, az első napon sprintben 51:10-es idővel tizennegyedik lett.
– Nagy erővel vetettem bele magam a versenybe, a dárdán kívül minden jól ment, aztán jött a patak… A vízben való futást nem szeretem, az évben volt két sérülésem, amelyet a patakban szereztem. Ez igencsak nehezítő tényező nekem, ráadásul egyszer el is estem, de szerencsére nem sérültem meg. A kilencedik helyről visszacsúsztam a tizennegyedikre.
– Aztán jött a super, ahol 01:20:02-es idővel tizenkettedik lett.
– Stabil kezdés után a hetedik helyről a tizenharmadikra estem vissza, miután elrontottam a slackline-t és a hanging wall-t – pedig ezeket szinte sosem rontom el… Itt majdnem elsírtam magam, ráadásul el is estem, ami után kicsordult a könnyem. Nem akartam továbbmenni, de a biztatásnak köszönhetően erőt vettem magamon és folytattam a versenyt, nem adtam fel. A végén sikerült a dárda, és alig maradtam el a top tízbe jutástól – tizenkettedik lettem.
– A harmadik napon a beast futamon 02:47:28-as idővel a tizenegyedik helyen végzett.
– Végre több volt itt a futás, és kaptunk egy kis extrát, ugyanis esett az eső. Patak itt is volt, de mellette sok-sok terep, amit szeretek. A csúszós akadályok között itt is akadtak hibák, de nem keseredtem el, ráadásul a slack line és a dárda is ment. A végén még előzni is tudtam, boldogan értem be a célba. Nagyon jó volt ez a nap, a beast futam mindig remekül esik, nagyon szeretem.
– Érzek némi csalódottságot a hangjában, pedig hatalmas siker, hogy egyedüli magyarként versenyezhetett elitben a Spartan Trifecta-világbajnokságon.
– Tény, nagy dolog, hogy elitben versenyezhetek, büszke vagyok rá. Ennek több értelme van, mintha age groupban könnyedén érnék el jobb eredményt. Elitben a legjobbakkal mérethetem meg magam, itt tudok igazán fejlődni, amit érzek is magamon. Ha csak az eredményt nézzük, az összesített tizenegyedik hely teljesen rendben van – még, ha a top tízben is szerettem volna végezni. Az zavar, ahogy teljesítettem, sokat hibáztam, sokkal jobb teljesítményre vagyok képes. Jövőre visszatérek, remek itt a hangulat, élveztem az ottlétet – javítani szeretnék.
– Hosszú év van ön mögött: lesz még idén versenye?
– A következő hétvégén pomázi Spartan Trail-en, november végén pedig a Telgárt Spartan Trail-en veszek részt, az évet pedig a december eleji Budai Traillel zárom. Ezt követően jön egy kicsi pihenés, majd kezdődik a felkészülés a következik idényre.
