Tereprali: Szalay előzött egyet, nyolcadik lett Katarban

Furcsa érzés a boldogság. Az ember megtapasztalja néhány másodpercig a célba érkezés utáni pillanatokban – ránéz a navigátorára, megosztják a győzelem érzését –, aztán elillan, és lehet rá várni a következő verseny végéig.

Főleg, ha nem ez az első alkalom.

Márpedig Nasszer al-Attijahnak ez már a sokadik győzelme – csak a katari világkupafutamon a hetedik. Ráadásul nem is érte váratlanul, hiszen a második naptól kezdve (amikor két márkatársa, egyben legfőbb riválisa tetemes időhátrányba került) gyakorlatilag behozhatatlan előnnyel vezetett. Máshol, máskor talán hajlamos lett volna elengedni magát, ráállni a gázpedálra és élvezni a sebességet (ahogy szokta...), de itt nem, most nem. Hazája versenye sokkal fontosabb annál, hogy egy buta hiba miatt elveszítse. Nem is tette.

S miközben azt mondta, „boldog vagyok, hogy sikerült nyernem”, még talán egy halvány mosoly is átsuhant az arcán.

„Nehéz verseny volt, még az utolsó napon is három defektünk volt, mert ez a pálya valósággal szétszedte a kerekeket. De megnyertük a szakaszt, vezetjük a világkupát, ez a legfontosabb” – mondta a katari.

Érdekesség, hogy két márkatársa, a szaúdi Jazid al-Radzsi és a lengyel Jakub Przygonski ugyanúgy a defektekkel küszködött ezen a napon, a helyezések miatt azonban egyikük sem érzett csalódottságot. Mindketten tudták: a háromszoros Dakar-győztest hazájában csak akkor lehet legyőzni, ha valami nagy galiba történik. De nem történt – még úgy sem, hogy Al-Attijah legtöbbször elsőként rajtolt, és a navigáció itt a kritikus pont. Mert sok a párhuzamos nyom, mert ha erős szél fúj, akkor nem látni az útelágazásokat a homokfúvástól, mert ráadásként az idén új szabály (s most próbálták ki először), hogy a mért szakaszok előtt mindössze 15 perccel kapják meg a versenyzők az itinert, szóval mindenkinek „ugyanabból a kottából kell játszani”.

Ez egyrészt csökkenti a különbséget a gyári és az amatőr versenyzők között, másrészt viszont meg kell szokni a központilag előregyártott színezett itinert, amelyben nyilván mások a „hangsúlyok”, mint ha valaki magának színez. A versenyen egyedüli magyarként induló Szalay Balázs, Bunkoczi László kettősnek ez volt a feladat, s az Opel-páros a nyolcadik helyen végzett az összetettben, és szerzett négy világkupapontot.

„Élvezetes, technikás pályát jelöltek ki a szervezők a záró napra, rengeteg kanyarral és még több sziklával – nyilatkozta Szalay. – Ezúttal is sokat kellett keresni az utat, ami nyilván rengeteg időt vett igénybe, de nem hibáztatom Lacit, mert ez a verseny navigáció szempontjából életünk legnehezebbje volt, és ehhez jön még, hogy mindennap csak a rajt előtt tizenöt perccel kaptuk meg az itinert. Navigációban javulnunk kell, s végezhettünk volna jóval előrébb is, úgyhogy nem vagyok elégedett, de a világkupapontoknak örülök.”

A magyar páros a T1-es kategóriában negyedikként végzett, s a következő versenye a sprint világkupa-sorozatba számító Italian Baja lesz.

KATAR RALI, A TEREPRALI VK, 1. FUTAMA, DOHA
5. szakasz, Zekret (össztáv: 376.18 km, ebből a szelektív szakasz hossza: 254.58 km). Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Mathieu Baumel (katari, francia, Toyota Hilux) 2:12:50, 2. Przygonski, Gottschalk (lengyel, német, Toyota Hilux) 24 másodperc hátrány., 3. Al-Radzsi, Orr (szaúd-arábiai, brit, Toyota Hilux) 5:34 perc h., …10. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Grandland X) 50:42 p h.
A végeredmény. Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Mathieu Baumel 11:48:56, 2. Al-Radzsi, Orr 1:31:40 ó h., 3. Przygonski, Gottschalk 2:01:23 ó h., …8. Szalay Balázs, Bunkoczi László 4:41:37 ó h.