MotoGP: vízen, szárazon és felemás időben is – Miller megcsinálta

A rajtrácson állva már gyülekeztek a sötét felhők a pálya felett, és sokat nem is kellett várni az esőre. A harmadik körben szemerkélni kezdett, egy körrel később pedig már rendesen szakadt, így a versenyzők megkapták a fehér zászlós jelzést, ami azt jelenti, hogy onnantól kezdve szabad a motorcsere.

Az ötödik kör végén gyakorlatilag az egész mezőny ki is jött a bokszutcába, kivéve Joan Mirt, aki már nem jutott el odáig, ugyanis bukott a 12-es kanyarban.

A Suzuki rémálma itt nem ért véget, ugyanis a motorcsere után a pályára visszatérve Álex Rins is elesett a 4-es kanyarban. Saját elmondása szerint csakis magát hibáztatja, rányúlt az első fékre, pedig ott sosem szoktak fékezni. Ugyan visszaállt a versenybe, kijött a másik motorjáért, de a 14. körben megint megfektette a motort, ami már a futam végét jelentette számára.

A motorcserék során Marc Márquez vette át a vezetést, megelőzve Fabio Quartararót, akiről később kiderült, hogy hibázott a kiállás során. Csapattársa, Maverick Vinales boksza előtt állt meg, szerencséjére, hogy nem az ő motorjára ült át... Mintha nem veszített volna elég időt az extra méterek miatt, amit le kellett futnia, még egy hosszú körös büntetést is kapott, miután a stewardok kivizsgálták az esetet, ezt a 12. körben teljesítette.

De nem Quartararo volt az egyedüli, aki hosszú körös büntetést kapott. A két gyári ducatis pilóta, Jack Miller és Pecco Bagnaia is gyorsan hajtott a bokszutcában, így nekik kétszer is teljesíteni kellett a büntetést.

Miller a 9. és a 10. körben le is tudta a penzumot, és szinte alig veszített időt az akkor még élen haladó Quartararo mögött. Olyannyira, hogy a 12. körben át is vette a vezetést a hatos kanyarban, épp mielőtt a francia megcsinálta volna a hosszú körös büntetést.

Hogy hova tűnt mindeközben Marc Márquez, aki a hetedik körben már másfél másodperccel vezetett? Igen, kitalálták – bukott. Méghozzá vezető helyről a nyolcadik kör végén a célegyenesre fordítóban. A 18. helyen visszaállt a versenybe, és a 17. körben Luca Marinit megelőzve épp Valentino Rossi nyomába eredhetett volna, amikor megint elesett, ezúttal a hatos kanyarban. Hatalmas lehetőséget engedett ma ki a kezéből, érthetően és láthatóan nagyon csalódott volt a bokszba visszaérve.

A táv második felében Johann Zarco egyre jobb ritmust kezdett motorozni, köszönhetően a közepes-közepes vizes keveréknek, amely a száradó pályán sokkal jobban működött. Előbb Taka Nakagamit előzte meg, majd közel 12 másodperces hátrányt ledolgozva honfitársát, Quartararót is utolérte, és elhozta előle a második helyet.

Ezzel egymás után másodszor örülhettek Ducati 1-2-nek a bolognaiak, még ha ezúttal az egyik pilóta nem is a gyári csapat tagja, de a gyár által szerződtetett versenyző.

Nakagami közben további pozíciókat is veszített. A negyedik helyért hárman maradtak versenyben, négy körrel a leintés előtt még egymás nyakán. Pecco Bagnaia végül elhozta a 13 pontot, és bár elvesztette a vezető helyet az összetettben, egy ponttal ott van Quartararo mögött, aki nyilván ezért is fogadta kitörő örömmel a dobogós helyezését.

Danilo Petrucci az utolsó körökig bízott benne, hogy zsinórban negyedik alkalommal is dobogóra tud állni Le Mans-ban, de ötödikként is eddigi legjobb KTM-es versenyét futotta. Álex Márquez hatodik helye szintén nagy megkönnyebbülést jelenthet a sok-sok hiba és nehézség után, amelyben eddig idén része volt, ráadásul ő zárt a legjobb hondásként.

Az Apriliák most először megbízhatósági problémával küzdöttek, mindkét pilótájuk alatt megállt a motor. Zarco abroncsaiban végül nem maradt annyi, hogy Millert is utolérje, aki nagyon jól gazdálkodott a puha hátsójával. Az ausztrál a múlt héten bebizonyította, hogy nemcsak esőben, szárazon is tud futamot nyerni, ma pedig flag-to-flag körülmények között is győzni tudott. Casey Stoner 2012-es sikere óta Miller az első ausztrál, aki egymás után két MotoGP-futamon is elsőként látta meg a kockás zászlót.

A teljes végeredmény itt.

Van itt még egy őrületes tehetség

A legkisebbeknél sokat szóltunk és áradoztunk már Pedro Acostáról, de ideje odafigyelnünk Raúl Fernandezre is, aki Moto2-es újoncként nyújt nagyon érett és egyre kiegyensúlyozottabb teljesítményt. Nem véletlenül mondta a hétvégén Aleix Espargaró, hogy szívesen látná őt csapattársaként jövőre az Apriliánál. Ugyan a rajtot nem ő kapta el a legjobban, hanem Marco Bezzechi, aki vezetett is az első körökben.

Rögtön a futam elején Aron Canetet dobta le magáról a motor, miközben épp a harmadik helyen haladt, aki így az első kört sem tudta befejezni.

A negyedik körben a bajnokság egyik legnagyobb esélyese, Sam Lowes hibázott megint a nyolcas kanyarban, ráadásul Xavi Vierge alól is kiütötte a motort. Lowesnak sokba kerülhetnek majd ezek a nullázások, három futam alatt már másodszor nem ér célba. Hiába végez a dobogón, amikor célba ér, ehhez túl szoros a mezőny és a verseny a Moto2-ben is. A brit a negyedik helyre esett vissza a másodikról az összetettben.

Joe Roberts szintén nagy lehetőséget engedett ki a kezei közül, amikor a második helyen haladva elmérte a féktávot, lekoccolta Bezzechit hátulról, és a kavicságyban kötött ki. Ez az olaszt is megzavarta, így még annak a körnek a végén el is veszítette a vezető helyet, Fernandez ugyanis azonnal kihasználta megingását. Bezzechi gondjai ezután az ütközés után (de nem emiatt) halmozódni kezdtek, egyre többet „idegeskedett” alatta a motor, ami miatt sokszor nem is tudta pályán tartani azt, így figyelmeztetést is kapott a pályaelhagyások miatt. Végül hat körrel a vége előtt a nyolcas kanyarban hibázott, kisodródott, így Remy Gardner könnyen tudott elmenni mellette. Bezzechi egyelőre csak annak örülhet tehát, hogy néhány körön át ismét az élen motorozott, és hogy zsinórban másodjára is a dobogón végzett.

Gardner végül másfél másodperccel csapattársa mögött a második helyen végzett, megtartva vezető helyét a bajnokságban, igaz már csak egy pontnyi előnnyel épp Raúl Fernandez előtt, aki jelenleg a tabella második helyén várja a folytatást. Gardnert az első körökben feltartották, így a kilencedik helyről kellett felzárkóznia, aminek köszönhetően a végére elfogytak a gumijai, így nem maradt esélye a győzelemre.

Említést érdemel még a szintén kategóriaújonc Tony Arbolino, akinek eddigi legjobb eredménye egy 11. hely volt még a Dohai Nagydíjon, mostani negyedik helye tehát egy nagy előrelépés, meglátjuk, hogy sikerül-e az élmezőnyben tartania magát a továbbiakban is.

A teljes végeredmény itt.

Boldog dobogósok egy őrült verseny után

A MotoGP-sek reggeli bemelegítő edzése előtt elállt az eső, majd a nap is kisütött, ennek köszönhetően a Moto3-asok még vizes pályán rajtoltak el, de a száradó foltok már a kivezető kör alatt megjelentek. A gumiválasztás egyértelmű volt, mindenki vizes abroncson rajtolt el, amiből csak egy keverék állt rendelkezésre, így ezen sem kellett agyalni. A kemény keverék biztosíték volt arra, hogy a gumik kitartanak az egész futam alatt, akkor is, ha felszárad a pálya, de ennek megfelelően sokat „csúszkált”, mozgott a motor a versenyzők alatt.

A rajtot ugyan a pole-ból induló Andrea Migno kapta el a legjobban, de rögtön az elején hibázott, leszaladt a pályáról, és visszaesett az ötödik helyre. Később sem fordultak jobbra számára a dolgok, ahogy egész hétvégén, most sem találta a ritmust vizes pályán.

A vezetést Jaume Masia vette át, de ez sem tartott sokáig, ő alatta is megindult a motor, így ketten azonnal megelőzték – de akkor legalább még az ülésben maradt. Az első kör végén a célegyenesre ráfordulva az élen haladó Niccoló Antonelli bukott embereset.

A második körben Masiának már nem volt szerencséje, a nyolcas kanyarban ő is dobott egy high side-ot, azt még nem tudni, hogy a csuklója, keze megsérült-e. A harmadik körben sem maradtunk dráma nélkül, a világbajnoki éllovas, Pedro Acosta csúszott ki a hármas kanyarban, ahol már kétszer is esett szombaton. Szerencsére sem ő, sem a motor nem sérült meg, így a 21. helyen ismét csatlakozott a mezőnyhöz.

Az esések sora folytatódott, de nézzük azokat, akik motoron tudtak maradni.

Sergio Garcia szinte végig vezetett, és csak néhány olyan kör volt, amikor a második helyen haladó Filip Salac nyomás alá tudta őt helyezni jobb köridőket futva és fél másodpercre csökkentve a másfél másodperces különbséget közöttük.

A spanyol egyszer hibázott csak nagyobbat, a 13. kör nyolcas kanyarjában, amikor kisodródott egy kicsit, és ezt kihasználva Salac el is ment mellette. De a kör végén és a célegyenesben Garcia már ott is volt a sarkában és az egyes kanyar előtt visszavette az első helyet.

Nemcsak ők ketten, de a harmadik helyen motorozó Riccardo Rossi is remek versenyt futott, meghazudtolva az oddsokat. Ugyan az utolsó körökben számos leggyorsabb időt futva, John McPhee megközelítette őt, de a brit már nem tudott támadó helyzetbe kerülni. McPhee így is boldog lehet, hogy sem ő nem hibázott, sem mások nem lökték ki, így idén először minden kalamajka nélkül befejezett egy futamot, és végre pontokat is szerzett.

Mindhárom dobogós helyezett 2019-ben mutatkozott be a vb-n állandó versenyzőként. Garcia a második futamon, mivel csak akkor töltötte be a minimális 16. életévet, míg Salac 2018-ban már szabadkártyával rajthoz állhatott hazai futamán Brnóban.

Garciának volt már egy futamgyőzelme 2019-ben Valenciában és további három alkalommal volt már második, míg Salac és Rossi most először állhattak dobogóra. Utóbbi kettőnek ez volt a 38. futama, Salac eddig 15 alkalommal szerzett pontot, legjobb helyezése egy ötödik hely volt, míg Rossi hétszer végzett a legjobb tizenöt között, legjobb eredménye pedig egy 11. hely volt.

Acosta végül a 8. pozícióba tudta visszamotorozni magát, de még így is növelni tudta összetettbeli előnyét, Antonelli bukásának és Migno gyenge teljesítményének köszönhetően. Az összetettben mai futamgyőzelmének köszönhetően Sergio Garcia jött fel másodiknak, 54 ponttal Acosta mögött.

A teljes végeredmény itt.