MotoGP: Bagnaia hét támadást vert vissza Márqueztől

„Felszabadító érzés végre győzni. Olyan sokszor voltunk már közel hozzá, de mindig történt valami” – mondta a leintés után egyből élete első királykategóriás sikere után Pecco, amit tényleg nem adtak könnyen. Nemcsak az elmúlt másfél év viszonylatában, de a mai futamot elnézve sem.

A rajtrácsról neki sikerült a legjobban kilőnie a pole-ból, de Márquez azonnal ott volt a nyomában, sőt egyszer be is nézett mellé. Akkor azonban még nagyon nem akart előzni a spanyol, akinek valószínűleg az volt a taktikája, hogy menjen csak elöl a ducatis, legalább lesz vagy 20 köre tanulmányozni őt és kitalálni, hogy hol és mikor előzzön.

Johann Zarco kivételével a teljes mezőny kemény első és puha hátsó gumit tett, fel, csak Zarco választott előre közepes keveréket.

Az első abroncs nem volt kérdéses, a hátsótól azonban a 15-ik körtől bármikor várható volt a tapadásvesztés, akár drasztikusan is. Ez azonban nem történt meg, legalábbis, ami a mezőny elejét illeti. Bagnaia és Márquez minden egyes köre 1:48-as volt, egészen a 21-ik körig, amikor megkezdődött az adok-kapok közöttük.

Bár előtte már körökön keresztül nézelődött, a hondás először a 21-ik kör ötös kanyarjában szánta el magát az előzésre, majd a tizenötösben is próbálkozott, de Bagnaia mindkétszer azonnal visszavette az első helyet.

Ugyanez a jelenetsor ismétlődött az utolsó előtti körben, a pálya ugyanazon pontjain.

Az utolsó körben Márquez próbálta megszakítani a mintát és rögtön az egyes kanyar féktávjánál betette a motort, de megint csak nem tudott az íven maradni, sőt a zöldet is elcsípte, ami az utolsó körben azonnali büntetést érhet. Bagnaia ismét elöl maradt, és valószínűleg már pontosan tudta, hogy Marc ismét az ötösben próbálkozik majd. Így történt, a hatodik támadás is visszaverve.

A hetedik és végső attak természetesen a 12-esben érkezett, de ez már annyira a határon volt, hogy a spanyolnak nem sikerült pályán tartania a motort, a bukótértből visszatérve pedig már nem maradt esélye a győzelemre.

Bármilyen furcsa is ezt leírni, Bagnaia az első olasz győztes idén a királykategóriában, amivel hazája 250. sikerét szerezte meg szintén a legnagyobbak között.

Utoljára 2000-ben fordult elő, hogy hat különböző nemzet versenyzője tudott a dobogó legfelső fokára állni egy szezonban. Idén eddig spanyol, francia, ausztrál, portugál, dél-afrikai és olasz himnuszt hallgathattunk eddig, huszonegyéve ausztrált, amerikait, japánt, spanyolt, olaszt és brazilt.

A harmadik hely a táv első felében Jack Millernek állt, igaz Aleix Espargaró és Joan Mir szorosan ott voltak a nyomában. Miller a 11-ik körben leszaladt a pályáról a célra fordítóban, és azonnal hátra csúszott két helyet. Mir egy körrel később előzte meg az apriliást, és végül ez a sorrend maradt is közöttük egészen a leintésig.

Aleix nagyon közel volt egy újabb dobogóhoz, de a negyedik hely is csodás eredmény tőle és az Apriliától.

Enea Bastitanini szinte egész futam alatt Fabio Quartararóval küzdött, akit a csak a 20-ik körtől sikerült végérvényesen maga mögé utasítania. Sőt, Brad Binder utolsó körös hibájának köszönhetően még a KTM-est is megelőzte és a fantasztikus hatodik helyre hozta be kétéves Ducatiját.

A bajnoki éllovas Fabio Quartararo ugyan már a futam előtt elmondta, hogy nem tartja esélyesnek magát, de valószínűleg arra ő sem számított, hogy a nyolcadik-tizedik helyeken kell majd meccselnie. Végül nyolcadikként nyolc egységet mentett, ami Bagnaia győzelmével együtt azt jelenti, hogy 65 pontos előnye 53-ra olvadt öt futammal a vége előtt.

A harmadik helyen továbbra is Mir várja a folytatást 57 pontos lemaradással.

MOTOGP
ARAGÓNIAI NAGYDÍJ, ALCANÍZ
1. Francesco Bagnaia (olasz, Ducati) 41:44.422 perc
2. Marc Márquez (spanyol, Honda) 0.673 mp hátrány
3. Joan Mir (spanyol, Suzuki) 3.911 mp h.
A pontverseny állása 13 futam után (még 5 van hátra): 1. Fabio Quartararo (francia, Yamaha) 214 pont, 2. Bagnaia 161, 3. Mir 157

Moto2: törött kézzel győzött Raúl Fernandez

A hétvégét megelőzően még abban sem volt biztos Raúl Fernandez, hogy végig tudja csinálni a futamot, ehhez képest ma megnyerte azt.

A spanyol tehetség múlt hét pénteken törte el V. kézközépcsontját egy igen buta balesetben. Épp edzeni készült kerékpárjával, amikor szinte álló helyzetben a házuk előtt eldőlt, és olyan szerencsétlenül rakta le a kezét, hogy csonttörés lett a vége. Még múlt vasárnap reggel megoperálták, hogy minél gyorsabban megkezdődhessen a gyógyulás.

Egy héttel később pedig megnyerte az Aragóniai Nagydíjat, megszerezve ötödik győzelmét, amire utoljára Marc Márquez volt képes újoncként a középső kategóriában még 2011-ben. Ha valamilyen eredmény kapcsán a nyolcszoros világbajnokhoz hasonlítanak, az csak jót jelenthet.

A rajtot a pole-ból induló Sam Lowes kapta el a legjobban, de Raúl a negyedik körben átvette tőle a vezetést és három kör alatt egy másodperces előnyt épített ki.

Mindezt úgy, hogy az edzések során egyszer sem ment hét körnél többet egy huzamban, így nagy kérdés volt, hogy hogyan bírja majd a 21 körös távot.

A különbség hosszú körökön stagnált közöttük, amikor Lowes kicsit gyorsabb volt, arra Raúl azonnal tudott reagálni.

Kettejük „csatájának” a 13-ik körben Sam bukása vetett véget, aki alól a 7-es kanyarban ment el a motor.

Lowes-ön kívül nyolcan fektették még meg a motorjukat, amihez a meleg aszfalt is hozzájárult.

Remy Gardner a futam elejétől kezdve nagyon szenvedett, láthatóan alig tudta pályán tartani a motort. Ennek ellenére második helyen hozta be KTM-ét, ami számára felért egy győzelemmel – nagyon nem feküdt neki ez a helyszín.

A harmadik helyért Augusto Fernandez és Jorge Navarro csatázott az utolsó körig, végül előbbinek sikerült felállni a pódiumra. Öt futam alatt már negyedszerre.

Bár matematikailag még sok minden lehetséges, Marco Bezzecchi mai esésével a tizedik körben valószínűleg végképp kiírta magát a bajnoki címre esélyesek közül.

Raúl Fernandez mai győzelme a Red Bull KTM Ajo csapat 100. sikere, ráadásul ma megnyerték a Moto2-es csapatvilágbajnokságot öt futammal a szezon vége előtt.

Az első hétben három Boscoscuro vázzal versenyző pilóta ért célba, hetedikként épp Luca Boscoscuro Speed Up csapatában versenyző Fermín Aldeguer, aki nemcsak a kategória legfiatalabb résztvevője, de az egész világbajnoki mezőnyé, azaz fiatalabb, mint Pedro Acosta vagy Izan Guevara.

Aldeguer ugyan furcsa körülmények között került be a csapathoz Yari Montella helyén a brit futam előtt (Montella és menedzsmentje szerződésszegésről beszél), de teljesítményét elnézve, talán érthető, hogy miért vállalt érte kockázatot Boscoscuro.

MOTO2
ARAGÓNIAI NAGYDÍJ, ALCANÍZ
1. Raúl Fernández (spanyol, Kalex) 39:49.990 perc
2. Remy Gardner (ausztrál, Kalex) 5.408 mp h.
3. Augusto Fernández (spanyol, Kalex) 6.824 mp h.
Az állás: 1. Gardner 251 pont, 2. R. Fernández 212, 3. Marco Bezzecchi (olasz, Kalex) 179

Moto3: Acosta első hibája, de Garcia még nála is nagyobbat rontott

Nem sokon múlott, hogy meglegyen Deniz Öncü első világbajnoki futamgyőzelme. A töröknek nagyon jó volt a tempója végig, először a negyedik körben vette át a vezető pozíciót, amit Xavier Artigas megszakított párszor, de Öncü így is 13-szor haladt át elsőként a célvonalon.

Artigas a kockás zászlót már nem látta meg, futama idő előtt ért véget, egész pontosan a 16-ik körben, önhibáján kívül – és a verseny egyik legnagyobb drámájának részeseként.

Pedro Acosta ugyanis elmérte az 5-ös kanyar féktávját, elment alóla a motor eleje, és kiütötte az előtte (éppen akkor negyedik helyen haladó) Artigas-t, miközben saját versenyének is véget vetett.

A világbajnoki éllovasnak ez volt az első komoly hibája idén, az első nullázása 13 futam alatt.

46 pontos előnye könnyen 26-ra vagy akár 21-re olvadhatott volna, ehhez csak az kellett volna, hogy legnagyobb kihívója, Sergio Garcia kihasználja az ölébe hullott lehetőséget.

Acosta hibája nyilván extra motiváció volt Garciának, hogy a dobogó minél magasabb fokára állhasson fel, és ezért mindent megpróbáljon, de a nagy akarásnak egy buta hiba lett a vége az utolsó kör 12-es kanyarjában, ahol ő sokallt be, és szállt el.

Garcia utolsó köre amúgy is drámai volt, csapattársával, Izan Guevarával háromszor is összementek. Kisebb csoda, hogy nem ütötték ki egymást, és Garcia végül teljesen egyedül esett el.

Az utolsó kört Dennis Foggia kezdte meg az élen, de Öncü visszaelőzte őt az 5-ös kanyarban. Hiába volt azonban gyorsabb minden kanyarban és a török, nem tudott mit kezdeni a Honda motorerejével, így Foggia könnyedén előzte őt vissza a hátsó egyenes végén, az utolsó kanyarokban pedig már nem maradt lehetőség az ellentámadásra, 41 ezreddel az olaszt intették le elsőként.

Ez csupán a harmadik alkalom, amikor nem spanyol pilóta nyerte meg a legkisebbek versenyét a Motorland Aragon pályán. Előtte ez csak Miguel Oliveriának (2015) és Romano Fenatinak (2014) sikerült.

Foggia harmadik győzelmével idén, 12 pontra megközelítette a bajnoki tabellán második Garciát, és 58 egységre jött fel Acosta mögött.

A harmadik helyen Sasaki Ayumu ért célba, akinek ez az első dobogós helyezése 2021-ben, egy nehéz szezon végéhez közeledve. Utolsó pódiumát szintén itt szerezte 11 hónapja a Teruel Nagydíjon.

A pole-ból induló Darryn Binder hetedik lett, míg a Jaume Masia, aki tavaly mind a két futamot megnyerte itt, ezúttal tizedikként zárt.

Gabriel Rodrigo a hatodik körben bukott (Romano Fenati csak a kavicságyban tudta kikerülni), míg Jeremy Alcoba a leintés előtt bukott a célra fordítóban Lorenzo Fellonnal együtt.

MOTO3
ARAGÓNIAI NAGYDÍJ, ALCANÍZ
1. Dennis Foggia (olasz, Honda) 37:53.710 perc
2. Deniz Öncü (török, KTM) 0.041 mp h.
3. Szaszaki Ajumu (japán, KTM) 0.644 mp h.
Az állás: 1. Pedro Acosta (spanyol, KTM) 201 pont, 2. Sergio Garcia (spanyol, GasGas) 155, 3. Foggia 143