A teljes aszfaltcsere ugyanakkor már eleve nem volt opció. „Az ígérték, hogy minimum a kettes és a tízes kanyar között újra aszfaltozzák” – kezdte Aleix Espargaró. – Mi többet akartunk, de! Az kérdezték, hogy mi a minimum ahhoz, hogy jövőre visszajöjjünk. Azt ígérték, hogy ha ez nem történik meg, akkor nem térünk vissza. Az én munkám, hogy motorozzak, és nem én állítom össze a naptárat. Nekem alkalmazkodnom kell a döntésekhez. Csak annyit tehetek, hogy elmondom, nem biztonságos a pálya, mert nem az. Mindig azt mondják, hogy a biztonság mindenekelőtt, meglátjuk. Nem kell megvárnunk, hogy valami tragédia történjen.”
A teljes nyomvonal rendbetétele azért nem lehetséges, mert a pálya egy szakaszán nemrég ugye kicserélték az aszfaltot, ehhez tehát nem nyúlnak még egyszer a közeljövőben. Ugyanakkor, ha a versenyzők megelégednek azzal, hogy tényleg csak a kritikus pontokhoz nyúljanak hozzá, akkor tucatnyi különböző összeillesztéssel és aszfalttal kellene megbirkózniuk, ami megint nem biztonságos.
Miguel Oliveira válasza az NSO-nak azonban kételyeket vet fel. „Mint tudjuk, a Dornának megvan a minimum követelménye, hogy homologizáljanak egy pályát. Ha ők a felülvizsgálat során alkalmasnak találják a pályát, akkor visszajövünk. Ha nem megy át az inspekción, akkor nem jövünk. Szerintem, tiszta az üzenet.”
Tiszta, bár az elhangzottak alapján abban mindannyian egyet értünk, hogy az idei futamra sem lett volna szabad engedélyt kapnia.
Ez az ígéret már sokszor elhangzott az utóbbi években, de talán nem ilyen ultimátum jellegű formában. Legutóbb a brnói pályánál fordult elő hasonló, ahol a régi aszfalt már egyáltalán nem tapadt. Mivel senki nem vállalta a munkálatok költségeit, így a cseh helyszínnel nem hosszabbítottak szerződést.
Az amerikai futam, egy amerikai futam azonban nagyon fontos a sorozatnak. Ugyanakkor egyfajta lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy áprilisig, amikor normál menetrend szerint jövőre versenyezniük kéne itt, elvégezzék ezt a munkát. Három hét múlva az F1-es mezőny látogat ide, majd ott is beköszönt a tél.
Ráadásul, ha nem akarják kétévente újra aszfaltozni, akkor a talajt is ki kell cserélni.
Nem túl meglepő módon, az nem volt opció, hogy lefújják az idei futamot.
„Voltak ketten-hárman, akik azt mondták, hogy ne versenyezzünk vasárnap” – mesélte Jorge Martin.– De számomra ez nem egy opció, nem lehetséges. Itt vagyunk, nem szakíthatjuk meg a hétvégét, szóval versenyezni fogunk.”
Aleix Espargaró egész biztosan a fent említett két-három pilóta közé tartozott. „Egy-két versenyzőtől eltekintve, akik szerint minden mókás, élvezik a huplikon való motorozást és nincs semmi gond, igyunk egy sört, mindenki más nagyon csalódott és dühös volt, mondván a pálya nem biztonságos. Néhányunk részéről elhangzott, hogy most sem alkalmas a versenyzésre, de már itt vagyunk. Abban kilencvenöt százalékban egyet értettünk, hogy a jövőben ebben a formában nem versenyezhetünk itt.”
Ha már lesz verseny…
Akkor nézzük, hogy mire számíthatunk a 20 körös rodeó során, amire mindenki azt mondja, hogy az év legnehezebb futama lesz. A túlélés versenye kifejezést más esetekben is használtuk már, de mindig csak a gumik miatt. Most főként a huplik okozta extra fizikális igénybevétel teszi majd próbára a pilótákat megfejelve a meleggel és a párával, meg persze a hibázás extrán magas kockázatával.
Gumik kapcsán elöl nincs nagy kérdés, valószínűleg mindenki a kemény keverék mellett teszi majd le a voksát, hátul azonban már nagyobb lesz a szórás. Gyártónként eltérő, hogy a puha abroncs opció lehet-e, a Ducatiknál és a Hondáknál működni látszik, a Yamaháknál inkább a közepes, még inkább a kemény keverék fele húznak, bár Fabio Quartararo szombat este még egyik verziót sem zárta ki.
A hondásoknál nemcsak Marc Márquez, de Nakagami Takaaki is esélyes lehet a dobogóra. Nagyon úgy tűnik, hogy a misanói teszten kipróbált beállítások itt is működnek, ahogy a számára új aeroelemek is, amit a gyári csapat versenyzői egész év során használnak.
Quartararónak ismét egyedüli yamahásként kell majd helyt állnia, míg a ducatisok közül szintén többen mutatnak jó formát.
Pecco Bagnaia az első három edzésen még nagyon szenvedett, aztán gondoltak egyet, és visszanyúltak a misanói beállításokhoz, amivel könnyebben veszi a huplik okozta extra akadályokat.
Bagnaia időmérőn futott 2:02.781-es köridejéhez hasonlót legutóbb Marc Márqueztől láthattunk még a 2017-es kvalin (2:02.741-et egész pontosan), azóta még a CoTA királyának sem sikerült 2:03 alá szorítani a köridőt.
A tegnapi volt az első alkalom Austinban, hogy nem Marc nyerte a szombati napot, a pálya 2013-as bemutatkozása óta minden MotoGP-s időmérőt ő zárt az élen. De nem mindig indulhatott az élről, hiszen 2018-ban Maverick Vinales feltartásáért 3 rajthelyes büntetést kapott.
Ennek ellenére azt a futamot is megnyerte, és győzelmi sorozata csak egy évvel később, 2019-ben szakadt meg itt, amikor vezető helyről bukott.
Mostani első rajtsoros indulása majdnem felér egy pole-lal, főként, ha hozzátesszük, hogy legutóbb a 2020-as jerezi futamon, 441 nappal ezelőtt tudott az első sorba kvalifikálni.
Bagnaia pole pozíciója is szép emlékeket hozott elő. Az utolsó olasz pilóta, aki zsinórban háromszor rajtolhatott az élről a királykategóriában Valentino Rossi volt még 2009-ben, míg az utolsó olasz, akinek mindez olasz motoron sikerült, Loris Capirossi volt 2005-ben szintén egy Ducati nyergében.
Pecco mellett nyilván Jack Millernek van a legjobb tempója a ducatisok közül, de a 10. helyről rajtolva azért nem lesz egyszerű dolga.
Az ausztrál úgy nevezte meg a bűnbakot időmérős teljesítménye kapcsán, hogy nem nevezte meg azt. „Az FP4 alatt kemény gumival három tizeddel gyorsabb voltam, mint az időmérőn. Az FP3-on 2:02.9-et tudtam menni. Nem tudom. Nem azon múlott, hogy nem próbálkoztam. Ennyit mondhatok. Igen…”
A Michelin reakciója sem maradt el, a közlemény azonban szintén nem nevesítette, hogy kiről van szó. „Volt egy reklamáció a Q2 után, de az azonnal elérhető adatok alapján észrevettük, hogy a kivezető kör húsz másodperccel lassabb volt, mint egy normál kör, szóval az érzékelt teljesítményhiány összefüggésben lehet az alacsonyabb gumihőmérséklettel és -nyomással, de ezeket további elemzésekkel is igazolnunk kell. E mellett a legnagyobb időveszteség a kettes szektorban volt, 8 tized.”
Hogy a gumigyártó magyarázata mennyire helytálló, annak megállapításához valóban alaposan adatelemzés kéne, ezt persze csakis ők és a csapat tudják elvégezni.
Azt azonban érdemes elmondani, hogy nem Miller volt az egyedüli, akinek kivezető köre ennyivel lassabb volt, Marc Márquez, Jorge Martin, Nakagami Takaaki, Brad Binder és Pol Espargaró esetében hasonló jelenség figyelhető meg.
Miller gyors körét Marc Márquez követési távolságból figyelhette, a spanyol a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy szerinte az ausztrál egész egyszerűen hibázott a második szektorban. Ez a hiba persze történhetett a nem jól működő gumi miatt.
Miller felzárkózásáig Johann Zarco is hátvéd lehet Bagnaiának. A francia alkarműtétje után nagyon jól érzi magát a motoron, és már a második napon is jobban reagált a teste.
Míg Zarco top5-be várja magát, addig csapattársa, Jorge Martin az első hétbe pozicionálja magát.
Hogy a suzukisok pontosan melyik csatába tudnak majd belefolyni, az még kérdés, az FP4 alapján Joan Mirnek jobb a tempója, míg a 2019-es futamgyőztes, Álex Rins kevésbé érzi jól magát a motoron.