MotoGP: Quartararo nyolc hónap után először nyert futamot

Elsőre talán érthetetlen lehet, hogy egy regnáló világbajnok miért sír a dobogó legfelső fokán állva. Quartararo utoljára a brit futamon tudott győzni tavaly, aminek már nyolc hónapja. Az azóta eltelt tíz versenyen csupán háromszor végzett a TOP3-ban, mindannyiszor másodikként.

„Elég sok idő telt el győzelem nélkül. Idén négy verseny ment le, rövid időnek tűnik, de világbajnokként újra a címért akarsz harcolni. Katar nehéz volt, mert tavaly győztünk, idén pedig kilencedikként zártunk. Austinban hetedik lettem, tavaly második. A motoron viszont nem történt jelentős javulás. Tudjuk, hogy megy ez, de nehéz azt látnom, hogy a csapatom egy hetedik hely után tapsol meg. Az én fejemben egy hetedik hely nem jó eredmény. A küzdelem a győzelemért megint nagyon különleges volt, ezért is érzékenyültem el” – mondta a győztes.

A győzelem kulcsa

Maga a küzdelem azért nem volt annyira nagy, legalábbis nem közvetlenül az ellenfelekkel. Az ötödik helyről rajtolva már az első féktávon harmadiknak fordult, majd rögtön ezután honfitársát, Johann Zarcót is megelőzte. Ezt követően két körre volt csak szüksége, hogy utolérje a pár tizeddel ellógó Joan Mirt, majd a harmadik kör elején a célegyenes végén megelőzze. Újabb két kör múlva már egy másodperc volt az előnye, amit a táv felére már három másodpercre növelt. Végül öt és fél másodpercet vert a mezőnyre, de csak azért, mert az utolsó körben már megengedhette magának, hogy egy másodpercet veszítsen.

„Őszintén szólva a pénteki naptól eltekintve azt hiszem, életem legjobb hétvégéje volt a mostani. Az esőben először csak huszadikak voltunk, de (szombat) reggel már kevesebb mint egy tizedre voltunk az elsőtől. Ma reggel nagyon jól éreztem magam a motoron, de nagyon meglepődtem, hogy a versenyen ennyire gyors tudtam lenni. Már a harmadik köröm 1:39.4-es idő volt, ami elég furcsa, mert nem mentünk előtte szárazon és mégis azonnal jöttek az 1:39-es körök.”

A kulcs tehát a jó rajt és az első körök voltak, valamint az, hogy ezeknek köszönhetően el tudta kerülni a további test test elleni küzdelmet.

Bár Mirt és a Suzukit az egyenesben kerülte ki, állítja ez csakis a célra fordítóból való kigyorsításnak volt köszönhető, szó sincs arról, hogy a Yamaha gyengesége eltűnt volna. Ezt a futamot Quartararo nyerte meg és nem a motor. Ugyanazon a motoron Andrea Dovizioso a 11., Franco Morbidelli a 13. helyen zárt. egyedül a francia képes jelenleg a Yamaha erősségeit meglovagolni annyira, hogy az elfedje a hiányosságokat.

Ha valaki azt hiszi, hogy ez a győzelem megkönnyíti a döntést a jövője kapcsán, akkor az téved. Az erre vonatkozó kérdésre egy határozott NEM volt a válasz és egy széles mosoly. Majd némi hatásszünet után hozzátette: „Kimi módban vagyok” – utalva az igen hallgatag 2007-es F1-világbajnokra, Kimi Raikkönenre.

Érdekességként, utoljára a 2019-es Valenciai Nagydíjon láthattuk az előző évi világbajnokot győzelmet ünnepelni. 2020-ban Marc Márquez szezonja, mint tudjuk, egy futamig se tartott, tavaly pedig Joan Mir nem tudta gyarapítani győzelmeinek számát.

Miller kontra Mir – már sokadjára

A verseny legsokkolóbb jelenete a 19. kör első féktávján történt, amikor Jack Miller a harmadik helyért harcolva túlvállalta magát, elment alóla a motor eleje, és azzal a lendülettel Joan Mir alól is kiütötte a motort.

Kettejük múltja egyébként sem feszültségektől mentes, így érthető volt Mir első reakciója, amikor cinikusan megtapsolta az ausztrál mutatványát. Egy pillanattal később viszont azonnal előjött az emberi oldala, amikor azt látta, hogy versenytársa a fájdalomtól nem pattan fel egyből.

Mir nagyon csalódott volt a futamot követően, de leginkább nem a fenti esett miatt volt szomorú.

„Sokkal inkább zavar, hogy nem tudtam ma versenyképes lenni. Az első vagy a második körben érezni kezdtem, hogy valami nincs rendben a motor elejével. Elkezdett mozogni alattam a motor eleje, amit csak rosszabb és rosszabb lett. Ami a Jackkel való esetet illeti, persze, gond, de ez megtörténhet. És is elkövettem már ezt a hibát néhányszor. Tudom, hogy nem szándékosan csinálta, csak meg akart előzni a féktávon, ott, ahol már nem volt hely. És is nagyon kemény féktávot vettem, neki pedig elment a motor eleje. Ha nem ott estem volna, akkor valahol máshol, mert a motorom eleje nagyon a határon volt.”

„Mit is mondhatnék... Hitvány alaknak érzem magam. Nem tudom, lehet, hogy rámentem egy vizes foltra. De elment a motor eleje és őt is magammal sodortam. Ez sosem jó... A futam egy ilyen késői szakaszában jó helyről kiesni mindig szar, és kiütni egy versenytársadat csak még rosszabbá teszi az egészet. Jól spóroltam a gumikkal az első 16 körben, aztán amikor láttam, hogy Johann Zarco megelőzte Mirt, akkor tudtam, hogy nekem is mennem kell. Három körön át próbáltam közel, elég közel kerülni az egyes kanyarban, azt hittem, hogy meglesz. Aztán láthattátok, hogy mi történt...” – ismerte el minden felelősségét az ausztrál, aki a Suzuki bokszában is egyesével bocsánatot kért mindenkitől a történtek után.

Az eset azt is mutatja, hogy mennyivel nehezebb lett a Ducatisok élete, miután elfogyott a korábbi 10-15 km/órás végsebesség előnyük. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy bolognai motoros nem tudjon az egyenesben gond nélkül kikerülni egy másikat, talán csak a Hondán kívül

Egy jó és egy rossz rajt után

Johann Zarcónak ezek után már csak Aleix Espargaróra kellett figyelnie az utolsó körökben, hogy megtartsa második helyét.

„Fantasztikus eredmény. Nem sikerült túl jól a rajtom, de az első féktávon már éreztem, hogy harcban lehetek a többiekkel. Lenyűgözött, hogy Fabio az elejétől kezdve nagyon-nagyon gyors volt. Álex Márquez is nagyon jól rajtolt, de a 14-es kanyarban nagyon éreztem a motort és meg tudtam előzni, egy körrel később pedig Jack Millert is, és ez volt a kulcsa a futamomnak. Nagyon jó ritmust tudtam menni Mir mögött. Gondoltam rá, hogy megelőzzem, de Fabio nagyon jó ritmust ment, így nem volt értelme energiát veszíteni Mir előzésével. Aztán amikor Mir lassulni kezdett, akkor eljött az ideje az előzésnek, hogy megőrizzem ezt a második helyet. A végén egy kicsit aggódtam Aleix miatt, mert tudom, hogy nagyon jó periódusa van. Az utolsó körre tartogattam minden energiámat, ami elegendőnek is bizonyult” – foglalta össze versenyét a francia ducatis.

Aleix Espargaró futama épp ellentétesen alakult, neki egy rosszul sikerült rajt után kellett visszadolgoznia magát. „Már futamok óta valami gondunk van a kuplunggal, de nem jövünk rá, hogy mi.”

A gyenge kezdés következtében visszaesett a sűrűjébe és idén már nem először Álex Márquezbe is belefutott. „Az első körökben sokat veszítettem, mert akár csak Mandalikán, most sem volt meg a tempója, és a lehetőségein felül motorozott. Háromszor-négyszer nekem jött, amit nem értek. Nem értem, hogy miért kell így motorozni, amikor nincs meg a sebessége. Ezzel csak időt veszítünk. Persze, ez a versenyzés, de ez szükségtelen.”

Aleix eredménye azt is jelenti, hogy még egy dobogós helyezés idén az Apriliának és elveszítik a koncessziós előnyöket, amit a spanyol egyáltalán nem bán, Romano Albesiano technikai igazgató pedig már egyenesen így tervezi a 2023-as szezont.

Márquez kontra Márquez. Ennyit tud a Honda jelenleg?

Álex Márquez a futam további részében sem maradt izgalmak nélkül, az utolsó körökben bátyjával meccselt hatalmasat a hatodik helyért.

„(A mai harc) emlékeztetettet arra, amikor három hónapja az utcai MotoGP-s motorokkal edzettünk itt. (Álex) nagyon jól ment ma, de az utolsó körökben gyorsabb voltam nála. Ilyenkor az is mindegy, hogy a testvéredről van szó, nyilván meg akarod előzni. Bárcsak ezek a harcok jobb helyezésekért történnének. De, amikor azt mondtam, hogy nem állunk készen a győzelemre, akkor az igazat mondtam, még akkor is, ha sokan nem hitték el. A motor és én sem tartunk még ott” – mondta Marc Márquez.

És valóban. A vasárnapi eredményből több dolog is kezd egyértelművé válni. A hondások a hatodik, hetedik és kilencedik helyen zártak Marc Márquez, Álex Márquez és Pol Espargaró sorrendben (Nakagami Takaaki bukott), azaz a mostani motor nagyjából ennyire képes.

Ez főként Pol Espargarót sokkolta, aki nem érti, hogy a jól sikerült téli teszt és katari futam után hol és miért veszítették el a fonalat, miközben semmi drasztikusat nem változtattak a motoron.

Az, hogy Marc ugyanott végez, mint márkatársai két dolgot is mutat. Egyrészt továbbra sincs tökéletes fizikai állapotban, másrészt ez a motor nem fekszik a stílusának, nem tudja alkalmazni motorozásának legerősebb pontjait.

Nagy kérdés tehát, hogy bölcs gondolat volt-e olyan motort építeni, amivel az volt a cél, hogy mindenkinek kedvezzen, de végül senki sem tud fix-en gyors lenni vele.

A most hétvégi jerezi futam és az azt követő hétfői teszt fontos állomás lesz a jövőt illetően.

Utolsó pár előre fuss!

Fabio Quartararo mellett a Portugál Nagydíj másik két hőse, az utolsó előtti és utolsó helyről rajtoltó Álex Rins és Francesco Bagnaia volt.

Ha van álomrajt, akkor Rins a 23. helyről indulva azt mutatta be.

A suzukis az első kör végén már tizedik volt, végül pedig a negyedik helyen zárta a futamot. „Érdekes, tegnap nem voltatok itt ennyien a sajtótájékoztatómon, és a telefonom sem csipogott megállás nélkül. Nem jöttek a gratulációk, mint most” – utalt Rins a hatalmas különbségre szombati és vasárnapi teljesítménye között. A tavaly látott Álex-től nehéz lett volna elképzelni hasonlót, inkább arra adtunk volna le tippeket, hogy hányadik körben fogja eldobni. De a 3.0-s kiadású Rins egyelőre nagyon jól muzsikál. A megszerzett 13 pontnak köszönhetően pontegyenlőségben áll az új éllovas Quartararóval, de tudjuk, hosszú még a szezon.

„Igen, sokat változtam. Jobban tudom kontrollálni magam, a motorozási stílusom, és jobban érzem a gumikat. Volt néhány kanyar, például a 3-as és a 8-as, ahol a határon mentem, de éreztem, hogy hol kezd el elmenni a motor eleje. Éreztem, hogy hol van a határ. Tavaly ez sokkal nehezebb volt.”

Francesco Bagnaia más utat járt be, hiszen szombati bukása után csak vasárnap reggel vált biztossá, hogy egyáltalán versenyezhet. Jobb válla és az onnan jövő fájdalom nem kis kihívás elé állította őt főként féktávon, irányváltásoknál, az utolsó, hosszú jobbos kanyarban, de még az egyenesben is, amikor össze kellett húznia magát a motoron.

Az első körökben kivárt, és próbálta megérteni, hogy a válla mennyire akadályozza, majd miután bemelegedett egy kicsit, támadásba lendült.

Egészen a nyolcadik helyig küzdötte fel magát, és még az sem zavarta meg, amikor a Pol Espargaróval folytatott harcban elhagyta a bal első légterelő elemet.

Ami sikerült Bagnaiának, az nem jött össze Enea Bastianininek. Utóbbi a futamon is bukott, részben szombati csuklósérülésének köszönhetően, hiszen nem tudott úgy támaszkodni a motoron, mint előtte, és úgy tűnik, nem mérte fel megfelelően a helyzetet. Pedig a 18. helyről rajtolva már a TOP10-be kerülésért harcolt, amikor elesett. Nullázásával nemcsak elveszítette vezető helyét a bajnokságban, de a szoros pontállás miatt egészen a negyedik helyig esett vissza.

A teljes végeredmény ide kattintva tekinthető meg.