„Két olyan versenyző van, aki jóval gyorsabb a többieknél: Quartararo és Pecco – mondta Marc Márquez a futamot követően. – A két srác, akiket már a téli szezon alatt is mondtam: Quartararo és Pecco, Quartararo és Pecco – és ott is vannak.”
Különböző okokból ugyan, de a két említett úriembernek öt, illetve hat futamra volt szüksége, hogy meglegyen az első futamgyőzelem az idei szezonban.
Bagnaia éve az új GP22-n a vártnál sokkal nehezebben indult, de Argentínában végre rátaláltak a helyes útra, a portimaói versenyt követően pedig friss vállsérülése ellenére is úgy nyilatkozott, hogy kezd visszatalálni tavaly év végi önmagához. Mindezt úgy, hogy nem a motorral variálnak, hanem a motorozási stílusán változtatott. Bár márkatársa, Luca Marini szerint egy versenyző csak akkor mond ilyet, amikor a motor már rendben van, és megtalálták a megfelelő beállításokat.
A rajtot Bagnaia kapta el a legjobban és az első kanyarokban is tökéletesen zárta az ívet, így Quartararo nem talált fogást rajta. A francia már szombaton is úgy nyilatkozott, hogy jó lenne hamar leszakítania többieket, aztán a futam során később majd lemeccselni egymás közt a dolgot. És ez így is történt. Az ötödik körben csak ők ketten tudtak 1:37-es kört menni, így sikerült is egy másodperccel ellépni a mezőnytől, majd két körönként újabb egy-másfél másodperccel növelni az előnyt.
Kettejük csatájában azonban nem jutottunk el az előzésig, sőt a yamahásnak le is kellett maradnia néhány tizeddel Pecco mögött, hogy kezelni tudja a meleg miatt megemelkedő első guminyomást.
„Nem tudtam közelebb maradni. Már amikor érezni kezdtem az első guminál, hogy a határon vagyok, tudtam, hogy nem fogok tudni előzni, mert Pecco nagyon későn és nagyon keményeke fékezett. Tavaly a tizenkettes kanyarban sokkal gyorsabb voltam, de idén a hétvége folyamán egyszer sem sikerült ez, vagy ők léptek egy nagyon előre. Ezért döntöttem úgy, hogy kicsit távolabb maradok tőle. A határon mentem, de nem tudtam semmit se csinálni.”
Hiába próbálta Fabio nyomás alatt tartani az olaszt, Pecco nem hibázott, sőt annyira koncentrált maradt, hogy még a válla sem zavarta meg. Ebben mondjuk segítségére volt a masszív fájdalomcsillapító-löket, amivel a Mobilklinika „megkínálta” őt a futam előtt.
„Nem két másodperces különbségről volt szó közöttünk. Öt tized, hat tized, négy tized, öt tized – az egész futam alatt így ment. Nagyon könnyű ilyen helyzetben hibázni. Ma csak próbáltam tökéletesen motorozni, és amikor ilyen helyzetben vagy, nincs időd más problémára gondolnod, mint például a vállam. A legfontosabb az volt, hogy gyorsabb legyek, mint Fabio, mert ha valahol veszítek vagy kisodródok, akkor ő azonnal ott van.”
Bagnaia tökéletes hétvégét teljesített, és nem kérdés, hogy megérkezett az idei versenybe. A kérdés már csak az, hogy milyen eredményt ér majd el akkor, amikor nem klappol minden már az első naptól kezdve, ahogy történt ez a jerezi hétvégén.
És bár sok vészharang kongott meg a Ducati kapcsán idén, az olasz márka a futam után kiküldött statisztikával igyekezett mindenkiben nyomatékosítani eddigi teljesítményüket.
Ők ugyanis az első márka idén, akik már két pilótával is tudtak futamot nyerni, ráadásul az első hat verseny felét ők nyerték meg. Továbbá ők az egyedüliek, akik eddig minden futamon dobogóra tudtak állni, és legalább egy versenyzőjük minden alkalommal az első sorból rajtolt.
Ezzel szemben egészen egyértelmű, hogy a Yamahánál egyedül Quartararo a siker kulcsa, és ő adja a különbséget. Jerezben a második hangvillás a 15-ik helyen célba érő Franco Morbidelli volt 27 másodperccel csapattársa mögött. Portimaóban 29, Austinban 23, Argentínában 18, Indonéziában 19, míg Katarban 6 másodperc volt a különbség az első és a második yamahás között, az első pedig minden esetben a regnáló világbajnok volt.
Fabio Álex Rins-szel volt pontegyenlőségben a Spanyol Nagydíjat megelőzően, most pedig 7 ponttal vezet Aleix Espargaró, 20-szal Enea Bastianini és Rins, valamint 33-mal Bagnaia és Joan Mir előtt.
Tavaly hat futam után szintén Quartararo volt az élen 105 ponttal, idén viszont csak 89 egységet gyűjtött ugyanennyi idő alatt. Ezzel szemben a két kisebb kategóriában szintén átléptél már a 100-as határt. Ez is mutatja, hogy mennyire hektikus volt a szezon első negyede.
A vezető duó mögött egy másfajta harcot láthattunk az Aleix Espargaró, Marc Márquez és Jack Miller trió között. Az apriliás rajtja ismét gyengébben sikerült, a már Portimaóban emlegetett kuplungprobléma továbbra is fennáll.
„Nagyon dühös voltam, mert sokkal jobb volt a tempóm, de nagyon mélyen fékeztek. A kanyar közepén lassítottak, így nem tudtam sebességet vinni a kanyarba. Láttam, hogy Pecco és Fabio elszöknek, de egész egyszerűen nem tudtam előzni. Ha megpróbálom, akkor biztosan megütöm Marcot és elesünk, mert nagyon későn fékezett. Szóval elfogadtam, hogy ma nem fogok a győzelemért harcolni. Tudtam, hogy negyven perc alatt legalább egyszer hibázni fognak” – idézte fel a történteket a későbbi harmadik helyezett.
Ez a pillanat pedig négy körrel a leintés előtt jött el.
„Amikor az utolsó kanyarban megelőztem Jacket, láttam, hogy Marc kisodródott, szóval mind a kettejüket megelőztem.”
Aleix az utolsó néhány körben közel két másodperccel ellógott az üldözőktől, ami mutatja, hogy valóban jobb volt a tempója, de ahogy ő is monda, a versenyzés már csak ilyen. Hiába vagy gyorsabb, ha nem tudsz előzni.
Az apriliást szintén hátráltatta a nagy melegben való szélárnyékban motorozás, ráadásul dupla szélárnyékban.
„A balos kanyarokban nagyon erősen vibrált a motor alattam. Tudtam, hogy az első gumi miatt van, de nem engedhettem távolabb őket magamtól. Ahogy megelőztem őket minden problémám megszűnt és azonnal fél másodperccel gyorsabb lettem.”
Jack Miller hiába diktálta a tempót 20 körön át ennek a bolynak, az utolsó körben még Márquez is megelőzte, így a tavalyi futamgyőztes ötödikként zárt nyolc másodperccel lassabban teljesítve a távot, mint egy évvel korábban.
Márquez hibája több volt egy sima kisodródásnál, mind a két kerék megindult alatta, és csak a régi időket idéző Márquez-varázs és mentés mentette őt meg a bukástól.
„Igen, régen, talán két évvel ezelőtt volt legutóbb ilyen mentésem – mondta az NSO kérdésére válaszolva. – Amikor jobb oldalon mentek ilyet, az lesz majd az igazi különbség, de ez egy balos kanyarban történt és a bal oldalon jól érzem magam. De igaz, hogy ennek ellenére irányítani tudtam a helyzetet, bár szerintem a spanyol közönség volt az, aki felemelt, mert teljesen a földön voltam már.”
Mondhat, amit akar, de a leintés utáni jelenet bizony árulkodott jobb vállának állapotáról. Bár nem az a relikvia kidobáló típus, de újra hazai közönség előtt versenyezni még számára is annyira jó érzés volt, hogy mindkét kesztyűjét a lelátóra hajította – bal kézzel. Jobb kezesként…
A 6. helyen célra érő Joan Mirnek szintén az első gumi melegedése okozott problémát, de ő legalább pontszerzőként zárt szemben csapattársával. Enea Bastianini az utolsó körben még meg tudta előzni a legjobb újoncként záró Marco Bezzecchit. A legjobb KTM-esként Brad Binder zárt.