Az esti szlovén győzelem után már biztos a magyar továbbjutás

Jelentem, sikerült megoldani az „Okay? – Allright!” rejtélyt! „Az egész történet Nyíregyházáról indult – mondta az ötletgazda, Kőhalmi Richárd. – Ott, a baráti körünkben kezdődött, hogy ezt a két szót némi szabolcsi akcentussal elkezdtük egymásnak mondogatni. Annyira tetszett mindenkinek, hogy egyszer „bevittem” az NRK edzésére is, ahol rendkívül vevők voltak a lányok erre a kis szópárra. Gondoltam, próbájuk meg a válogatottnál is, hátha itt is bejön a dolog.”

Nos, bejött.

És hogy a csapat szombati napjáról is essék szó: délelőtt egy rendkívül jó hangulatú edzésen vett részt a hölgykoszorú, amelyen elsősorban a blokkolást gyakorolták a lányok. Sajnos a sérülések ezúttal sem kerülik el a csapatot: a kisebb, általánosnak mondható nyavalyák mellett az olasz első osztályban légióskodó Horváth Dóra a derekát fájlalja (emiatt a mai napon csak könnyített edzést végzett), a pénteki nap legjobbjának, Filipovics Anitának a térde fáj, míg Dégi Barbara kisebb combizom-húzódással bajlódik már az edzőtábor közepe óta. Ennek ellenére mindenki tudta vállalni a játékot a délutáni, bosnyákok elleni mérkőzésen.

De visszatérve még egy kicsit az edzésre: a bemelegítést ezúttal a TF-re járó Takács Zsófia vezette, akinek még mindig várat magára a „beavatása” – erre a keret rutinosabb játékosai nem is átalkodtak figyelmeztetni őt a bemelegítés megkezdése előtt. Így aztán nem is lehet csodálkozni azon, hogy az egyetlen újonc a futások után félve kérdezte meg a csapatkapitányt, Pethő Anitát, hogy „Ugye nem volt sok?”. A hivatalos válasz szerint nem, a többi pedig majd úgyis kiderül.

A tréning további részében a Ludvig Zsolt-Kőhalmi Richárd-Horváth Dóra trió zsámolyokról ütögetett a háló egyik feléről, míg a többiek a másik oldalon igyekeztek blokkolni a labdákat – több sikerrel, mint sikertelenséggel. A hálójáték gyakorlása után jöhettek a nyitások és a nyitásfogadások, majd az edzés és a zuhanyzás után a bosnyákok tegnapi, szlovénok elleni mérkőzésének videóelemzése következett.

„Azt már a tegnapi, szlovén-bosnyák meccsen megállapíthattuk, hogy a bosnyákok messze nem olyan rosszak, mint ahogy azt hallottuk róluk – mondta Ludvig Zsolt, a magyar csapat szövetségi kapitánya. – Külön foglalkoztunk, hogy mikor kire kell nyitni, illetve külön készültünk az ellenfél feladó-átlójára, aki 17 éves kora ellenére kulcsfigurája az ellenfélnek. Mivel a videóról az derült ki, hogy Bracika Mihajlovic (az említett feladó-átló) szinte csak keresztbe üt, így beljebb hoztuk a blokkunkat. Támadásban azt figyeltük meg, hogy centerposzton nagyon sebezhetőek a bosnyákok, így amikor nálunk a labda, középen fogunk legtöbbet próbálkozni.”

Nos, a kapitány elképzeléseit a lányoknak kellett a pályán tettekre váltaniuk. A délután négy órakor kezdődő mérkőzés eleje ennek megfelelően is alakult: a mieink gyorsan két-három pontos előnyre tettek szert, ám sok volt a hiba a játékunkban, az említett Mihajlovic nyitásaival pedig nem tudtunk mit kezdeni (5:7). A bosnyákok rendkívül hatékonyan nyitottak, így a mieink nem igazán tudtak támadásban kibontakozni – Héjjas pontos ütéseivel mégis kiegyenlítettünk (10:10), a folytatásban pedig a vezetést is átvettük (16:13). A második technikai szünet után elmaradtak a jó bosnyák nyitások, míg a mieink szerválásnál is elkapták a fonalat, így nőtt a távolság a csapatok között (21:16) – a bosnyák edző ki is kérte második idejét is. Filipovics ismét remekül nyitott, de végül a mieink Bognár Krisztina ásznyitásával nyerték meg az első szettet (25:17, 1:0).

A második felvonás Pethő Anita hibáival indult, ám egy remek blokkal gyorsan javította hibáját a magyarok csapatkapitánya. Szoros, fej-fej melletti volt a küzdelem, ám az első technikai szünetre Bartula és Mihajlovic vezetésével három ponttal megléptek a bosnyákok (5:8). A kötelező pihenő után fokozatosan lépkedtek közelebb a mieink az ellenfélhez, és végül tizenkettőnél értük utol őket (12:12). A bosnyák edző cserékkel próbált frissíteni a csapatán, ám a kiegészítő emberek nem tudták ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint kezdő társaik, így a magyar csapat gyorsan hat pontos előnyt alakított ki, miután Mihajlovic labdáját zsinórban háromszor is megfogtuk egy labdameneten belül (18:12)! Az előnyünkkel aztán jól gazdálkodtunk, így egy játszmára kerültünk a továbbjutástól (25:19, 2:0).

A harmadik játékrész váltott pontszerzéssel indult, az első technikai szünetnél azonban három ponttal vezettünk (8:5)! A mieink láthatóan élvezték a játékot, Héjjas Valéria és Filipovics Anita is kiválóan játszott, mellettük pedig Horváth Dóra is szinte minden labdát beütött, amit kapott. 11:6-os magyar vezetésnél jött az első bosnyák időkérés, de a játék képén ez sem változtatott: a mieink szinte minden támadásukból pontot szereztek, ám ugyanez a bosnyákokról is elmondható volt. A második technikai szünet után is váltakozva estek a pontok, ám fejben kicsit kihagytunk, így Ludvig Zsoltnak 20:18-nál időt kellett kérnie, mert vészesen fogyott az előny! A pihenő alatt megnyugodtak a lányok, így végül is három szettben sikerült megnyerni a mérkőzést (25:20, 3:0), és mivel a szlovénok este legyőzték az osztrákokat, kivívtuk a továbbjutást!

„Jól tartottuk a taktikát, sikerült kihasználni az ellenfél gyenge pontjait – értékelte a találkozót az egyik legjobban teljesítő magyar játékos, Héjjas Valéria. – A saját teljesítményemmel is elégedett vagyok, a fogadásoktól féltem ugyan egy kicsit, de azt is sikerült jól megoldanom – már-már eksztázisban játszottam a mai meccsen. Bízom abban, hogy ez a győzelem erőt ad nekünk a holnapi, szlovénok elleni mérkőzésre, hiszen rég volt már olyan, hogy magyar válogatott bárhonnan bárhova továbbjutott. Szeretnénk megszerezni az első helyet!”