Mit gondolnak, mit csinál két csinos, 21 éves röplabdás lány, ha új edzőjükről – aki nem mellesleg 81 éves, tehát nyugodtan a dédanyjuk lehetne – számukra újdonságként kiderül, hogy a kínai Jenny Lang Pinggel együtt a mai napig a világ legjobb női edzői között tartják számon? A TFSE-ben bizony így járt Karácsonyi Júlia és Sákovics Virág.
– Két éve ismertük meg őt – mesélték a lányok. – Akkor még Mátrai Beáta volt az edzőnk, de Gabi néni is itt, a TF D-teremben tartott edzést utánpótlásklubja, a BRDSE csapatai számára, aztán ő lett a TFSE juniorjainak trénere.
–Kezdettől fogva tudtátok, hogy kicsoda ő valójában?
– Nagyjából... Illetve eleinte nem igazán. Furcsa is volt, nem is értettük, hiszen idősebb, mint a többi edző. Ráadásul az unokája, Noémi a csapattársunk volt. Aztán a fiától, Havasi Lászlótól tudtuk meg fokozatosan, hogy ki Gabi néni, és akkor mindannyiunknak leesett az álla! A legérdekesebb régi történeteket általában vidéki utazások alkalmával halljuk tőlük. És szoktuk látni teniszezni a korabeli hölgyekkel, akiket ő csak lányoknak hív.
– Érdekel, befolyásol titeket az, hogy az edzőtök kicsoda, milyen eredményeket ért el, és mit képvisel ebben a sportágban a mai napig?
– Nagyon sokat jelent, hogy ilyen példakép lehet előttünk, mint Gabi néni – mondta a kaposvári Karácsonyi Júlia. – Olvastam, hogy fiatalkorában atléta volt és kosárlabdázott, aztán ragaszkodtak hozzá, hogy menjen röplabdázni. Ez számomra azért érdekes, mert én is atletizáltam, és utána kezdtem röplabdázni, ezért nekem ő nagy példakép. A fia azt mondja rá, hogy ő a törzsfőnök, mert mindig fél órával előbb itt van, mint bárki más, akár edzés van, akár meccsre indulás.
– Nekem az tetszik a legjobban, hogy lejön ide délután négykor, és este kilencig nyomja – tette hozzá a szombathelyi Sákovics Virág. – És ezt mindennap megcsinálja! Néha már úgy érezzük, hogy ő jobban szereti ezt az egészet. Neki ez az élete! Nekem nagyon szimpatikus, hogy ilyen. Bárcsak egyszer én is így érezném, hogy ennyi gyereknek akarom átadni a tudásomat. A gyerekek mondják a magukét, ám Gabi néni mindenkit túlordibál, és ha kell, elmondja századszor is, amit kell.
– Az első pillanattól szimpatizáltok vele?
– Az elején teljesen máshogy álltunk Gabi nénihez, és teljesen máshogy álltak egymáshoz is a játékosok. Amikor átvette a csapatot, csak annyit érzékeltünk, hogy elvették az edzőnket, ezért mindenki vágta a pofákat, de persze nem Gabi nénire. Aztán ő összefogott minket, felemelte a hangját, megkérdezte, hogy mi tulajdonképpen edzeni akarunk, vagy sírdogálni?! Elkezdtünk vele edzeni, és ő már az elején közölte, hogy valami újat akar nekünk adni. Elkezdtünk figurázni, és taktikai variációkat gyakorolni, de az idősebbek nagyon húzták a szájukat. Akkor odajött hozzánk, fiatalabbakhoz, és mondta, hogy nekünk fogja ezt átadni, mert úgy érzi, hogy mi fogékonyak vagyunk újat tanulni.
– Van tekintélye előttetek?
– Van! Az elején nem úgy álltunk hozzá, ahogy kellett volna – folytatta Karácsonyi Júlia. – Mátrai Bea mindig úgy jött edzésre, hogy nála volt egy füzetben három hétre előre az edzésterv, ezenkívül mindenki kapott egyéni, speciális feladatokat. Gabi néni ezeket mind fejből tudja. Az elején mi nem nagyon voltunk oda ezért, de most már nagyon szeretjük, nagyon nagy tekintélye van.
– Mióta tudom, hogy több olimpián is ott volt a válogatott szövetségi kapitányaként, nagyon tisztelem – tette hozzá Sákovics Virág. – Sokszor másfajta edzésmunkát csináltatott, mint amit annak idején a szombathelyi csapatban tapasztaltam az ottani tréneremtől. Nem mindig halálfáradtan jövünk ki a teremből, ezért eleinte senki nem hitt neki, nem hitt benne. De amikor bejött, amit mondott, és nyertünk folyamatosan, akkor mindenkinek a szemében nagyot nőtt. Monotonnak tűntek a feladatok, de meglett az eredményük! Tavaly megmondta, hogy feljutunk az NB I-be, és feljutottunk. Idén azt mondta, hogy ne aggódjunk, tavaszra lesz jó eredmény. Most ott tartunk, hogy kérdezgetjük őt, nem lesz-e előbb, mert egyelőre csalódás csalódás hátán... A bennmaradás a cél, és Gabi néniben lehet bízni, elhisszük, amit mond. Most már családiasabb a viszonyunk vele; nagyon fontos, hogy nem ül, sőt pörög, ő üt ránk vagy ejt, ha nem tetszik neki, ahogy más csinálja. Az edzőtáborban, Kunszentmiklóson napi három edzésünk volt, érthetően elfáradt. Volt olyan, hogy páratlanul voltunk, beállt, és a medicinlabdás gyakorlatot végigcsinálta velünk! Azt, amit mi alig bírtunk!
A sorozat első része: Ismét kispadon a röplabdalegenda