Az Európa-bajnok Tóth Krisztina továbbra is élvezi a játékot

– Kissé elveszett a sűrű versenynaptárban az Európa-bajnokság, és mindenki legfeljebb óvatos várakozással közelített a viadalhoz, mégis három érmet szereztek.
– Előzetesen valóban óvatosabban áltunk hozzá. Furcsa volt a felkészülés, hiszen nemrég volt az olimpia, és a német bajnokik meg a Bajnokok Ligája-mecscsek mellett szinte egyáltalán nem tudtam ráhangolódni az Európa-bajnokságra, nem is készült előtte együtt a válogatott. De bíztam a kemény nyári edzőtáborokban, amelyekről már az olimpián éreztem, hogy jól sikerültek. Peking után tartottam egy kis pihenőt, utána a klubomban, Kroppachban világklasszisokkal edzhettem, amit igyekeztem kihasználni, hogy minél jobb formába lendüljek.

– Azért még sok volt a bizonytalanság.
– Így van. Itt van például az új ütőragasztási szabály, amely nagyon jelentős változást hozott. Néhány hete még pánikban voltam, hogy sikerül-e megfelelő borítást találnom, így a BL- és Bundesliga-meccseken, amelyeken nem elsősorban rajtam múlott a csapat sikere, szoktam meg az új ütőt. Megerősödtek a kínaiakat honosító ellenfelek is, ráadásul az afféle élmény, mint a tavalyi belgrádi arany, szinte megismételhetetlen, így nem is nagyon számítottunk rá, hogy ismét a győzelem közelébe kerülünk.

– Mintha a legnagyobb kihívások jelentenék önnek a kikapcsolódást.
– Valóban. Furcsának tűnik, de ez a helyzet. Szeretek a válogatotthoz jönni, remek a hangulat, élvezem a közös munkát. Ott van az osztrák Liu Jia elleni meccs a csapatnegyeddöntőben: nulla kettő, hét kilences hátrányból a Bundesligában szinte biztosan kikaptam volna, már rég korholt volna az edző, fütyült volna a közönség. Itt pedig mindenki biztatott, amiből erőt tudtam meríteni – ilyen közegben lehet igazán jól játszani.

– Korábban azt mondta, a pekingi volt az utolsó olimpiája. Ha továbbra is bírja erővel, elképzelhető, hogy meggondolja magát, és harmincnyolc évesen még asztalhoz áll Londonban is?
– Nem zárható ki. Ha kijutunk a csapatversenyre, és még nekem is lesz helyem a válogatottban, szívesen mennék.

A teljes interjú szövegét a Nemzeti Sport keddi számában olvashatják!