Fotó: Action Images (archív)
Szmorcskov 411 kilóval nyert
Fotó: Action Images (archív)
Szmorcskov 411 kilóval nyert
Noha már több mint két éve nem láttuk, korábbi eredményeire alapozva Vlagyimir Szmorcskov harcolhatott legnagyobb eséllyel az első helyért a 105 kilósok között. Mindig is nagyon egyszerű forgatókönyv jellemezte a versenyzését: szakításban hihetetlen nagy előnyre tesz szert, aztán lökésben vagy befogják, vagy nem. Ily módon szinte mindig dobogóra léphetett a világversenyeken, igaz, a tetejére csak kétszer, a 2005-ös Európa- és a 2001-es világbajnokságon léphetett.
Bukarestben összejött a harmadik arany, mert miután 190 kilós szakítással csaknem tízkilós előnyhöz jutott, lökésben már nem tudta megszorítani a litvánok sokszoros Eb-érmese, Ramunas Vysniauskas és az ukrán Olekszij Torohtij. Utóbbi óriásit javított legjobb egyéni eredményén, először lépte át a négy mázsát (405), és kisebb testsúllyal a harmadik helyre szorította balti riválisát. Szmorcskov 411 kilóval nyert.
Az orosz fura diadala
Érdemes feleleveníteni egy sztori Szmorcskovval kapcsolatban. Fent említett 2001-es világbajnoki címét az orosz úgy szerezte meg Antalyában, hogy nem a főprogramban, vagyis az A-csoportban, hanem a B-csoportban, az – elvileg – gyengébbek között emelt. Az Eurosport képviselője valósággal tajtékzott, hogy a világon senki sem látta az aranyérmes gyakorlatait a tévé képernyője előtt, és többek között ez is közrejátszott abban, hogy a nemzetközi szövetség (IWF) később szigorított, rákényszerítve az egyes szövetségeket, hogy lehetőleg valós várható teljesítményekkel nevezzék emelőiket a viadalokra. Mint ismert, a nevezési súlyok alapján döntik el, ki melyik csoportban (A, B, C, stb.) mutathatja meg erejét, és sokan többet írattak be, hogy reflektorfénybe kerüljenek.