Akik figyelemmel kísérték beszámolóinkat a pénteken kezdődő Ryder-kupáról, emlékezhetnek: az esőtől zavart első két napon az amerikaiak játszottak jobban, tíz páros mérkőzés után az összesítésben két ponttal vezettek. A vasárnap aztán már európai varázslat jegyében telt, a vendéglátó válogatott párosai a megszerezhető hat pontból mindössze felet engedtek át ellenfelüknek – ahogyan az egyik amerikai elemző fogalmazott: „az európaiak éltek a hazai pálya, a hazai közönség és a hazai eső jelentette előnnyel"... A hétfő aztán elképesztő, igazi ryder-kupás izgalmakat hozott, egészen az utolsó mérkőzésig.
A hétfőre tolódott egyesek előtt az amerikaiakra váró feladvány nem volt bonyolult, ám megoldása annál nehezebbnek ígérkezett: hárommal több mérkőzést kellett megnyerniük a hétfői utolsó napon, mint amennyit az európaiak behúznak (a kiinduló állapot: 9.5–6.5 volt). Ez még úgy is igen embert próbáló feladat, hogy az egyesekben hagyományosan az amerikaiakat tartják esélyesebbnek.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EGYPONTOSRA CSÖKKENTI HÁTRÁNYÁT
A sorsolás következtében hétfő reggel elsőként a legerősebb, egyben legkiegyensúlyozottabb páros vágott neki a pályának (utána azonos időközben a többiek). Európa képviseletében a világranglista második helyére frissen fellépő Lee Westwood ragadott ütőt, az amerikaiak oldaláról a világranglista-negyedik Steve Stricker. Kezdetben az angol vezetett, a 12. és a 13. szakaszon azonban rosszul sikerült az elütése, Stricker fordított, és a 15-ösön egy pazar eagle-lel megalapozta győzelmét.
Az amerikaiak hamarosan tovább faragtak a hátrányon, Dustin Johnson kihasználta a fiatal német Martin Kaymer bizonytalan játékát: az amerikai a tízes szakasztól fogva sorozatban öt lyukat nyert, és gyorsan véget vetett a mérkőzésnek (9.5–8.5).
HÁROM GYŐZELEM, MINDEN KORÁBBINÁL NAGYOBB AZ EURÓPAI ELŐNY
Mielőtt az európaiak hívei izgulni kezdhettek volna az előny fogytán, a rendkívül biztos kézzel játszó Ian Poulter visszahozott egy pontot az összetettben. Az angol játékos a tizedik szakaszon már három ponttal vezetett, eagle-lel és birdie-kkel csinosított partiját a 14. szakaszon befejezettnek nyilvánította.
További európai pillanatok következtek. Az ifjú Rory McIlroy – aki az első két szakaszon aratott „villámgyőzelmek" után nehéz helyzetbe került – az utolsó lyukon megmentett fél pontot Stewart Cink ellenében. A hatodik szakaszig három birdie-t ütő Luke Donald előnye fogyott-fogyott, de a záráskor egy pont még megvolt belőle. Miguel Ángel Jiménez az utolsó lejátszott nyolc szakaszon négy birdie-t ütött – a veterán spanyol nagyon régen játszott ilyen kiválóan! 13–9
WOODS BEGURUL, ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HIRTELEN KIEGYENLÍT
Ezzel persze még nem dőlt el semmi, hiszen például odakint volt még a pályán Tiger Woods, az amerikaiak fétisjátékosa. A világelsőt igencsak felbosszantotta, hogy Francesco Molinari elvitte előle az első két szakaszt; Woods feltámadt, és olyan tűzijátékot rendezett (volt benne birdie, eagle), hogy talán még a többségben lévő európai szurkolók is bánták, hogy előnye a 15. szakaszra behozhatatlanná hízott, és véget ért a mérkőzés.
Jeff Overton is megfordította a Ross Fisher elleni, bizonyos időszakokban kilátástalannak tűnő mérkőzését, majd a párosok során rendre vesztő világranglista-harmadik Phil Mickelson is meggyőző győzelemmel ért célba – Lefty az első négy szakasz mindegyikét megnyerte, onnan ápolgatta tetemes előnyét. Zach Johnson sem hagyott kétséget afelől, hogy ezen a napon jobb Padraig Harringtonnál: az összesítésben máris egyenlő volt az állás! 13–13
AKÁRCSAK AZ IDEI US OPENEN, McDOWELL KIFOG AZ AMERIKAIAKON
A pályán maradó két páros mindegyikében az európaiak álltak jobban, de nem sokkal... és igen, az amerikaiak kirángatták magukat a csávából! Rickie Fowler az utolsó három szakaszon birdie-t ütve ledolgozta hátrányát Edoardo Molinarival szemben, a sírból döntetlenre mentette a saját meccsét – és e kulcspillanatban megtartotta a döntetlen állást az összetettben is, ami az amerikaiak számára a kupa megtartását ígérte! 13.5–13.5
A döntés az utolsó páros kezében volt. Noha az északír Graeme McDowell a 11-es szakaszon még hárommal több megnyert szakasszal állt, mint partnere, Hunter Mahan, amikor magukra maradtak a pályán, (a 15-ös szakasztól) már csak egy volt a különbség. McDowell azonban nem hiába nyerte meg az idén az év egyik legnagyobb versenyét, a US Opent: a 16. és a 17. szakaszt is uralta, amivel megnyerte a mérkőzést Európa számára (14.5–13.5).
Bár rendkívüli izgalmak után dőlt el a mérkőzés, bizonyos értelemben igazolódott a papírforma: az Egyesült Államok válogatottja 1993 óta képtelen megnyerni a Ryder-kupát, ha a mérkőzést Európában rendezik. Az öreg kontinens válogatottja az utolsó nyolc kiírásból hatszor elhódította a serleget.
A mérkőzést beharangozó, a Ryder-kupa hátterével foglalkozó írásunkat itt olvashatja.
4. NAP, A TALÁLKOZÓ NEGYEDIK SZAKASZA | |
EGYÉNI MÉRKŐZÉSEK (a győztes mindig elöl) | CSAPATPONTOK |
Stricker (USA)–Westwood (EU) 2, 1 | EU: 0, USA:1 |
McIlroy (EU)–Cink (USA) döntetlen | EU: 0.5, USA: 0.5 |
Donald (EU)–Furyk (USA) 1, 0 | EU: 1, USA: 0 |
D. Johnson (USA)–Kaymer (EU) 6, 4 | EU: 0, USA:1 |
Poulter (EU)–Kuchar (USA) 5, 4 | EU: 1, USA: 0 |
Overton (USA)–Fisher (EU) 3, 2 | EU: 0, USA:1 |
Jiménez (EU)–B. Watson (USA) 4, 3 | EU: 1, USA: 0 |
Woods (USA)–F. Molinari (EU) 4, 3 | EU: 0, USA: 1 |
E. Molinari (EU)–Fowler (USA) döntetlen | EU: 0.5, USA: 0.5 |
Mickelson (USA)–Hanson (EU) 4, 2 | EU: 0, USA: 1 |
Z. Johnson (USA)–Harrington (EU) 3, 2 | EU: 0, USA: 1 |
McDowell (EU)–Mahan (USA) 3, 1 | EU: 1, USA: 0 |
A 12 MÉRKŐZÉSEN MEGSZERZETT CSAPATPONTOK | EU: 5, USA: 7 |
Az eredmények értelmezése: a párosok neve utáni első szám a megnyert szakaszok száma közötti különbséget, a második a szükségtelenné vált, így le nem játszott szakaszok számát jelzi. Példa: az amerikai Steve Stricker 2-vel több szakaszgyőzelmet számlált ellenfelénél 1 szakasszal a befejezés előtt, s mivel előnye behozhatatlan volt, a parti ott véget ért. | |
A HÉTVÉGE KORÁBBI EREDMÉNYEI | |
1. szakasz: péntek-szombati négylabdás mérkőzések | |
2. szakasz: szombati váltott ütéses mérkőzések | |
3. szakasz: vasárnapi páros mérkőzések | |
A VÉGEREDMÉNY | |
Európa–Egyesült Államok 14.5–13.5 | |
1927–1971 | Egyesült Államok–Nagy-Britannia | 16–3 |
1973–1977 | Egyesült Államok–Nagy-Britannia és Írország | 3–0 |
1979– | Egyesült Államok–Európa | 7–9 |
Összesen | 26–12 |