„A nyilvánosság segíthet a korrupció elleni harcban”

„Az illegális sportfogadás a doppingnál is komolyabb veszélyt jelent napjainkban, így számítunk a kormányok segítségére" – idézte Jacques Rogge-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének szavait Dobor Dezső, az MSÚSZ alelnöke, aki az esemény moderátori szerepét töltötte be. Bevezetőjében kiemelte, hogy európai szinten a sportfogadásokból származó 340 milliárd dolláros forgalomból 140 milliárd illegális fogadásokhoz köthető.

Pajor-Gyulai László, az MSÚSZ elnöke köszöntőjében elmondta, ebben az évben Lausanne-ban már részt vett egy hasonló témájú konferencián, ahol megdöbbentő tényekkel szembesült, így izgatottan várta a budapesti szimpóziomot is. Pajor-Gyulai szerint a sport a botrányok következtében kezdi elveszíteni hitelét, társadalmi érdek is, hogy ne így történjen.

Szabó László, a konferenciának helyet adó MTVA kommunikációs igazgatója a közmédia szerepéről beszélt, amely sokat tehet azért, hogy visszaállítsa a sport értékét és súlyát. A sportújságírók felelőssége is, hogy feltárják a folyamatokat és megmutassák, hogyan lehet azokat megszüntetni.

A külföldi előadók közül elsőként André Noel Chader, a Finn Nemzeti Lottószövetség elnökének tanácsadója szólalt fel, aki először történelmi kontextusba helyezte a bundabotrányokat, megemlítve, hogy már egy 1915-ös Manchester United–Liverpool mérkőzés (2–0) kapcsán egész életre eltiltottak nyolc játékost manipulálás miatt. Más sportágak is érintetté váltak az idő folyamán, csak Ázsiában 500 milliárd dollár értékben születnek illegális fogadások.

A betegsége miatt távolmaradó Risto Nieminent (a Szerencsejáték Világszövetség elnökét) helyettesítő Chader egy négy pillérből álló modellt mutatott be az illegális fogadások megelőzéséhez. Az első pont a finanszírozás kérdése, ugyanis ha „megfelelő kormányzati és pénzügyi alapot hoznak létre, akkor megnyerhetjük a csatát". Most egy gyengén szabályozott területről beszélhetünk, ami könnyű préda a bűnözők számára. A képzés legalább ilyen fontos, hogy maguk a sportolók is pontos információt kapjanak, amiben nagy szerepe van a médiának.

„Speciális, célzott büntetőjogi szabályokat kell alkotniuk az egyes nemzeteknek; ha egy ország is kimarad, akkor bedőlhet a rendszer" – hívta fel a figyelmet a szabályozás fontosságára Chader. Az utolsó lépcsőfok az ellenőrzés, amelynek átláthatónak és globálisnak kell lennie.

A Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szentpétery Kálmán nehéz helyzetben volt, ugyanis éppen a tegnapi nap folyamán fogadták el az új, sportfogadásokkal kapcsolatos törvényt, amelynek azonban még csak a tervezetét ismerte. Kiemelte, csak akkor lehet felvenni a versenyt az illegálisan működő cégekkel, ha azonos törvényi keretek között kell nekik is működniük, egyébként a felelős játékszervezők nem tudnak labdába rúgni a piacon.

„Ha nem fogunk össze, nem lesz előrelépés. Mindannyiunk célja a tiszta sport védelme. A nemzetközi összefogást nemzeti szinten is meg kell erősíteni. A jelenlegi körülmények között nem lehet felvenni a versenyt a külföldiekkel" – mondta Szentpétery, aki ugyanakkor kiemelte, az Európai Bíróság egy szeptemberi döntése nyomán remény van rá, hogy a továbbiakban megfelelő indok esetén lehetősége nyílik a tagállamoknak korlátozni egy külföldi cég sportfogadási tevékenységét.

Az elnök elmondta, azt tartaná kívánatosnak, ha az állam nemcsak a felügyeletet látná el, hanem szervező szerepet is betöltene. A reklámoknál nem lehet elsődleges szempont a profitszerzés, a fő cél az lenne, hogy a legális fogadások felé terelje az embereket.

A kérdések során Szentpétery és Chader is egyetértett benne, hogy szükség lenne a szakági szövetségek világos állásfoglalására, melyek azok az események, amelyek tényleges hatással vannak a mérkőzések végeredményére, és a jövőben csak ezekre lehessen fogadásokat kötni.

„Annyira nagy az illegális fogadások szerepe, hogy azt soha nem hittük volna. Meg kell védenünk a sport tisztaságát. A nyilvánosság pedig segíthet a korrupció elleni harcban" – mondta Gianni Merlo, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség elnöke, hozzátéve, a sportújságíróknak közös erővel kell küzdeniük a sport értékeinek védelmében. Ezért is fontosak a budapestihez hasonló konferenciák, hogy felhívják a figyelmet a jelenségre.

Antonio Costanzo, az Európai Sportbiztonsági Szövetség (ESSA) tanácstagja hangsúlyozta, fontos lenne, hogy mindenhol szabályozzák a piacokat, ugyanis jelenleg azért Ázsiában történik messze a legtöbb gyanús fogadás, mert ott gyakorlatilag ellenőrizetlenül történnek az események. A Hoyzer-botrány után létrejött szervezetük 16 fogadási irodát tömörít, amelyek folyamatos összeköttetésben vannak egymással és állandóan informálják egymást, ha valami gyanúsat tapasztalnak:

„Ha valaki szabálytalanságot lát, szól a többieknek, majd mindenkinek válaszolnia kell, és ha mindannyian hasonlót tapasztalnak, fel is függeszthetik a fogadást. 2010-ben 75 millió fogadás ment rajtunk keresztül, amiből 85 figyelmeztetés érkezett, de végül csak négy volt valóős ezek közül" – mondta Costanzo, hozzátéve, hogy azért ez a kicsi szám, mert aki bundázik, az nem szabályozott irodákon keresztül teszi. Costanzo is egy négy részből álló modellt vázolt fel mint hatékony ellenszert. Ezek közül a szabályozás jelenti az alapot, a továbbiak pedig az oktatás, amelybe fontos bevonni a sportolókat is, a kontroll, amelynek kapcsán szükség van a hatósági szervekre is, valamint a büntetés, amelynek gyorsan meg kell születnie.

Az Európai Unió válaszlépéseket tervez az illegális sportfogadásokkal szemben, de jelenleg még a tagállamok nem egységesek ebben a kérdésben – mondta Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára.

„Az illegális fogadások és az adóparadicsomban bejegyzett sportfogadási cégek megjelenése a piacon jelentősen csökkentik az adóbevételeket, így azoknak sportra fordítható összegét is" – világított rá a politikus arra, többek között mért fontos az EU számára, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Hozzátette, Magyarországon a sportfinanszírozás szerény mértékben függ a fogadásokból fakadó adóbevételektől.

Czene kifejtette, a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb eredménye azon hároméves munkaterv elfogadása volt, amelyben helyet kapott a sport tisztaságának védelme is, azaz a dopping és a bundázás elleni küzdelem.

A távolabbi terveket illetően arról számolt be: cél, hogy az Európa Tanács fogadjon el egy egyezményt. Erre a közös akarat megvan a tagállamok részéről, ugyanakkor ebben az ügyben még sok a nyitott kérdés. Elmondása szerint az egyezmény lényege az lenne, hogy a kormányok rendelkezzenek megfelelő jogi és közigazgatási rendszerrel, illetve hozzanak létre jelzőrendszereket, továbbá a bűnüldöző szervek rendelkezzenek megfelelő eszközökkel, ahogy más jellegű bűncselekményeknél, például a pénzmosás felderítésénél ez már adva van. Kiemelte, a megfelelő eszközök azért fontosak, mert az illegális fogadások üldözése nem a sportirányítás feladata, hanem az adóhatóságoké és a nemzetközi bűnüldöző szerveké.