K-1: heroikus küzdelemben Cro Cop a világbajnok! Hari lábtörése - videók

A K-1 WGP zágrábi nyolcas döntőjének első köre, vagyis a negyeddöntő rögtön egy kisebb meglepetéssel indult.

A román Catalin Morosanut a fogadóirodák esélyesebbnek tartották az ukrán Zsuravljovnál, mert utóbbi a WGP-sorozatban korábban még nem tette le a névjegyét és a pénteki a döntőben is csak szabadkártyával indulhatott. Tavaly megnyerte a kevésbé rangos, SuperKombat világbajnoki címét, és most azt is bizonyította, hogy ez nem volt véletlen. Igaz, kiegyenlített küzdelemben nyert pontozással, és a magunk részéről úgy véljük, a több akciót indító, bár a második menetben ápolásra szoruló (felrepedt a bőr a szeme fölött, de nem kellett számolni rá) Morosanu továbbjutása sem lett volna érdemtelen…

A második mérkőzésen következett a hazai szurkolók kedvence, a korábbi világbajnoki második Mirko Filipvoc „Cro Cop” és az amerikai Jarrell Miller összecsapása.

A 38 éves volt terrorelhárító baja alaposan meggyűlt a K–1 újhullámához sorolható amerikaival. Cro Cop nagyot küzdött, de erőben, gyorsaságban már csak nyomokban emlékeztetett 14 évvel ezelőtti önmagára, amikor még a szakág klasszisai között tartották számon, 1999-ben lett vb-2. A hárommenetes csata végén vitatható pontozással győzött ugyan, de ekkor úgy tűnt, fizikailag gondjai lehetnek a folytatásban. Másrészt, ha ezt a tornát, az eredeti terveknek megfelelően nem Zágrábban, hanem tavaly decemberben New Yorkban rendezik, akkor jó eséllyel más eredmény születhetett volna…

A harmadik meccsen lépett kötelek közé, a Zsuravljovhoz hasonlóan szabadkártyával induló, a torna legnagyobb esélyesének számító marokkói Badr Hari, aki közel egy év kihagyás után küzdött ismét. Hari az elmúlt időszakban a ring helyett a bíróságon harcolt az igazáért, ugyanis súlyos testi sértés vádjával ősszel előzetes letartóztatásba helyezték, ám januárban szabadlábra helyezték, és így meghívott kapott a vb-döntőre.

Ha pedig már eljött, akkor az üzbég Szamedov ellen bizonyította, nem véletlenül sorolják még mindig a szakág legjobbjai közé. Előbb egy lábsöpréssel küldte padlóra ellenfelét, majd egy jobbegyenes után már számolni is kellett az üzbégre. Hari a folytatásban egy ágyékrúgással azért jelét adta, hogy továbbra sem ő a legsportszerűbb harcosok egyike (persze, lehet, hogy véletlen volt, de előéletét ismerve nem tudjuk kizárni a szándékosságot sem).

Szerencsére folytatódott a küzdelem, amely során Szamedov egy kósza balcsapottal orrba vágta ugyan a marokkóit, aki ápolásra is szorult, de ez volt a maximum, ami a jóval képzetlenebb üzbég erejéből futotta. Hari a harmadik menetben már egyértelműen ellenfele fölé nőtt. Többször a kötelekhez szorította, lábbal és egyenesekkel is jó néhányszor talált. Szamedovra ismét számolni kellett, de kihúzta ezt a menetet is, így végül pontozással veszített.

A korábban kétszeres vb-második Hari azonban győzelme ellenére nem tudta teljesíteni „küldetését”, ezúttal sem tudott világbajnoki címet nyerni, ugyanis a lábfejében eltört egy csont – a hivatalos Facebook-oldalán megjelent hírek szerint –, így vissza kellett lépnie a torna folytatásától. Helyére a Szerhij Lascsenko elleni győztes presztízsmeccsről (ami a felvezető program része, de sérülés esetén a hivatalos torna részévé válhat) beugró bosnyák Dzevad Poturak lépett.

A negyeddöntő utolsó párharcának esélyese az egyiptomi Heszdi Gergesz volt a SuperKombatnál vb-második suriname-i Ismael Londttal szemben. Az izompacsirta Londt azonban már az első menetben bekezdett, többször is felugró térdrúgásokkal próbálkozott. A rendkívül energiaigényes technika azonban nem merítette ki. Még a harmadik menetben is maradt ereje hozzá, sőt egy igen látványos ollózásos változattal annyira eltalálta Gergeszt, hogy az egyiptomi orrából dőlt a vér, amit nem is tudtak elállítani, ezért leléptették. Londt TKO-val jutott a legjobb négy közé.

Londt TKO-ja (5:50-nél)

Az elődöntőben aztán Cro Cop ismét nagyot küzdött, ezúttal Zsuravljov ellen, és ismét egyhangú pontozással nyert.

A másik ágon a 27 éves, de a K–1 legnagyobb sztárjaihoz képest még rutintalan fiatalnak számító Londt fölényesen győzött Poturak ellen. A felépítésében a 2010-ben győztes, így címvédőnek számító, azóta MMA-ra visszaváltó holland Alistair Overeemre hajazó, stílusában pedig a holland iskolát, azon belül is főképp Remy Bonjaskyt követő (igaz jóval lassabb kivitelben) Londt ezúttal is elsősorban a fejrúgásokra épített és ismét TKO-val győzött.

A döntő a múlt és a jövő nagy összecsapása volt. A veterán Cro Cop maradék erejét mozgósítva az első menetben „ökölvívásra” váltott, szinte csak a kezét használta (egyszer rúgott, igaz az pontos volt), de ebben jobb volt Londtnál, így – nálunk legalábbis – elvitte a menetet.

A második menet elején pedig megvillantott valamit abból a tudásból, amivel fénykorában hírnevet szerzett magának: egy váratlan, tiszta fejrúgással leküldte Londtot, akire számolni is kellett. A suriname-i innen visszajött, és egy új meccs kezdődött.

Londt átvette az irányítást, elkezdte erőltetni a repülő térdeket, de már nem volt olyan pontos, mint a korábbi meccseken. A harmadik menetben csak az volt a kérdés, Cro Cop kibírja-e talpon Londt rohamait. Jelentjük, kibírta! A menetet ugyan elveszítette a horvát, de nem kellett rá számolni, így a finálét teljesen megérdemelten nyerte meg.

A döntő

Sokan leírták már az „öreget”, az első meccs után egy kicsit mi is, de ebben a mezőnyben még mindig a legjobbak közé tartozott, végigbírta a három mérkőzést, és ha egy kis szerencsével is, de megérdemelten lett világbajnok! Amikor megkapta a győztesnek járó serleget – ami majdnem kicsúszott a kezéből az átadáskor – elsírta magát. A könnyekben talán benne volt az Ernesto Hoost ellen 1999-ben elveszített finálé óta eltelt időszak minden küzdelme, szenvedése – a kétezres évek elejétől közel tíz évet az MMA-ban húzott le váltakozó eredményekkel –, a mostani siker pedig méltó lezárása lehet hazai közönség előtt egy nagyszerű sportember pályafutásának.

Néhány szó a tornáról. Nagy kár Hari sérüléséért, mert ha valakinek, akkor neki kijárna már egy világbajnoki cím, és így szegényebbek lettünk egy érdekesnek ígérkező Hari–Londt, esetleg egy Hari–Cro Cop csatával. Ennek ellenére helyenként igazán jó meccseket láthattunk, a döntő különösen emlékezetesre sikerült, Londt személyében pedig megismerhettünk egy nagy tehetséget. Ez a mezőny ugyan messze nem a legerősebb jelenleg a K–1-ben, de a torna bebizonyította, a Glorynál világbajnok Semmy Schilten túl is van élet, és igen is van jövője a szakágnak.

WGP, NYOLCAS DÖNTŐ, ZÁGRÁB, MÁRCIUS 15.
NEGYEDDÖNTŐ
Pavel Zsuravljov (ukrán)– Catalin Morosanu (román) pontozásos győzelem
Mirko Filipovic „Cro Cop” (horvát)–Jarrell Miller (amerikai) p. gy.
Badr Hari (marokkói)–Zabit Szamedov (azeri) p. gy.
*Dzevad Poturak (bosnyák)–Szerhij Lascsenko (ukrán) p.gy.
Ismael Londt (suriname-i)– Heszdi Gergesz (egyiptomi) TKO, 3. menet
*Eredetileg presztízsmecccs.

Londt–Gergesz

ELŐDÖNTŐ
Cro Cop–Zsuravljov p. gy.
Londt–Poturak TKO, 2. menet

DÖNTŐ
Cro Cop–Londt p. gy