Olimpia: budapesti rendezés? Tizedszer van róla szó

„Még rengeteg tennivalónk van, míg ténylegesen elkészíthetjük és leadhatjuk a pályázati anyagot, számos apró és kevésbé apró részletet tisztázni kell, de a szándékunk egyértelmű: Budapesten szeretnénk vendégül látni a világ legjobb sportolóit” – fogalmazott Borkai Zsolt a MOB honlapján.

A MOB első embere korábban többször, több fórumon kijelentette, hogy egyáltalán nem tartja „földtől elrugaszkodott” ötletnek a kandidálást, s rövidesen akár konkrét lépések is történhetnek. Kiemelte: a pályázat sikerét elősegítheti, hogy Magyarország három év múlva első alkalommal adhat otthont egy olimpiai eseménynek.

„Győr a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon bizonyíthatja, hogy hazánk sikeresen le tud bonyolítani egy komoly olimpiai multisporteseményt, még ha az méretében nem is említhető egy lapon egy olimpiával” – mondta. Hozzátette: nagyon bíznak benne, hogy Győrben pozitív benyomást tesznek a nemzetközi közvéleményre, és mindenkiben tudatosul, hogy „érdemes belénk fektetnie a bizalmát”.

Borkai hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország akárhány rangos nemzetközi viadalt rendezett a múltban, sohasem okozott csalódást, és a nemzetközi színtéren úgy tartják számon az országot, mint amely rendre megfelel az elvárásoknak, sőt túl is teljesíti azokat.

A 2024-es olimpia helyszínét 2017-ben jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az Egyesült Államokban négy (Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington), Németországban pedig két város (Berlin, Hamburg) vív belharcot a jelöltségért, de Róma és Isztambul esélyei sem elhanyagolhatók.

Múlt pénteken Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, NOB-tag hangsúlyozta: szerinte a magyar főváros alkalmas lehet arra, hogy 2024-ben nyári olimpiát rendezzen.

A 2016-os játékoknak Rio de Janeiro, a 2020-asnak Tokió ad otthont, így 2024-ben jó esély van az európai rendezésre.

TIZEDSZER JÖN ELŐ AZ ÖTLET

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel a magyar főváros házigazdaságának lehetősége.

1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda”, Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor vetődött fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.

1920: A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.