Új időszámítás kezdődik a birkózásban

Csak egy kicsit kell visszanyúlnunk a nagyon közeli múltba, mert magáért beszél, hogy a 2013-as év közepétől 2014 közepéig a birkózósportban kiváltott, érvényes versenyengedélyek száma csaknem megkétszereződött.

Akkor már csaknem 4500 igazolt versenyzőt foglalkoztattak az egyesületek, és ez a szám folyamatosan nő. Mindenesetre a Magyar Birkózószövetség egy piramis elvű akadémiai rendszert épít fel, ennek jegyében regionális kis- és nagycentrumok alakultak, amelyben egységes szakmai munkát végeznek a szakemberek. Az egyesületek támogatásával lehetővé vált az ellehetetlenülés, megszűnés szélén – stílszerűen már a szőnyeg szélén – álló kis műhelyek megmentése is, így ezeken a helyeken újra lehetett kezdeni a munkát.

Kulcskérdés volt, hogy a szövetség milyen elgondolás alapján osztja el a rendelkezésre álló sportágfejlesztési összeget. Nyilvánvalóan fontos szerepet kapott a válogatott keretek szakmai programjának támogatása, de legalább ilyen súllyal esik latba az egyesületek műhelytámogatása is, amellyel kapcsolatban világos elveket fogalmazott meg az MBSZ.

Ezek szerint a kiváltott versenyengedélyek száma, az olimpiai pontok, a felnőtt válogatott versenyzők és a képesítéssel rendelkező, alkalmazott edzők száma az irányadó. Mindenesetre az elosztási elvek méltányosságát, korrektségét a sportágfejlesztési folyamatokat felügyelő Magyar Olimpiai Bizottság is messzemenően elismeri.

Különleges akciónak, vagy inkább sikertörténetnek lehet nevezni a magyar birkózósport eleddig első szőnyegprogramját, amelynek keretében a szövetség minden egyesületnek, szakosztálynak biztosít egy-egy szőnyeget, amelyért a kluboknak nem kell fizetniük. Ilyen még nem volt! A szőnyegprogram keretében eddig 99 szőnyeg foglalta el jogos helyét (a programnak ez a része bruttó 85 millió forintba került), és hátra van még a könnyen mozgatható, úgynevezett leporelló szőnyegek legyártása, és szállítása is. Jó néhány kisebb klubnál úgy kellett a küzdőtér, mint egy falat kenyér. Az egyesületek a számukra megítélt sportágfejlesztési támogatásból természetesen vásárolhattak még szőnyeget, felszerelést, kicsit rendbe hozhatták a kiszolgáló helyiségeket, a versenyekre való elutazásra is jut pénz.

Fontos adalék a műhelymunkával kapcsolatban, hogy egy-egy klub versenyzői milyen módon teljesítenek a versenyeken, diákolimpiákon, korosztályos viadalokon, felnőtt bajnokságokon, világeseményeken, mert ez közvetlen módon mérhető az olimpiai pontokkal. Nyilvánvaló, hogy az elosztási rendszerben a felnőtt világversenyek kiemelkedő eredményei nyomnak legtöbbet a latban, például az Európa-bajnok Lőrincz Tamás és a világbajnoki bronzérmes Lőrincz Viktor révén a ceglédiek, vagy Bácsi Péter vb- és Eb-aranyérmes remeklésének köszönhetően a ferencvárosiak sok ponthoz jutottak. Vannak persze olyan műhelyek, amelyek nem feltétlenül a felnőtt, hanem inkább az utánpótlás, korosztályos versenyeken remekelnek, ily módon gyűjtött sok „segédpontot" – többek között – az idei utánpótlás csapatbajnok Dorog vagy éppen az Orosházi Spartacus, amely az első vidéki Mr.Tus birkózóiskola képviselője és működtetője is egyben.

Tehát az új fejezet megkezdődött, mi több, folyamatosan íródik a(z új) szőnyegeken, és bízunk a csattanóban. Lehet, hogy a végső csavart kevesebb, mint két év múlva láthatjuk? Hát persze, hogy Rióban!