Kiinduló pontként azt a kérdést tettük fel magunknak, mennyi realitása van annak, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatására megnövekedett időt minél többen sportolásra, sportesemények látogatására fordítsák.
„Azt tartom valószínűbb forgatókönyvnek, hogy akiknek eddig kevesebb idejük volt rá, most többet eljárnak sportolni – mondta a Nemzeti Sport Online megkeresésére Szabados Gábor sportközgazdász. – Annak kicsi az esélye, hogy ettől a lépéstől mérhetően növekedne a sportesemények látogatottsága. Aki eddig nem járt meccsekre, valószínűleg azért cselekedett így, mert nem volt számára vonzó. Ezen pedig a vasárnapi zárva tartás sem változtat.”
Szabados tehát nem az élsport, hanem a szabadidős sportesemények szegmensében lát kiaknázható lehetőséget:
„A szabadidős programok vasárnapra szervezésének lehet egyfajta felhajtó ereje. Ezen kívül az amatőr sportban látok még lehetőséget, ahol általában egyébként is kulcskérdés a játékosok elérhetősége. Ezekre a meccsekre többen is kilátogathatnak vasárnaponként, megvalósulhat az a közösségépítő élmény, amely a törvénynek is az egyik célja.”
A témával megkerestük a Magyar Szabadidősport-szövetséget is, ahol elismerték, sok programot szombatonként rendeztek eddig, de ha a felmérések azt mutatják, szívesen változtatnak a gyakorlaton.
„Remélem, azért nem ettől függ, hogy sportolnak-e az emberek – mondta Czene Attila, olimpiai bajnok úszó, aki társadalmi munkában irányítja a szövetséget. – Olyan rendszer kiépítésén dolgozunk, amely mérhetővé teszi, hogy korra, nemre, területre vonatkozóan ki mit, mikor és mennyit sportol. Az lenne az ideális, ha minél többen heti rendszerességgel mozognának. Mivel hétvégén van az embereknek több szabadidejük, eddig is inkább ekkor voltak az események. Való igaz, hogy jellemzően szombaton, de ha a felmérések azt mutatják, hogy a vasárnap kedvezőbb, változtatunk.”
Czene kiemelte, a sportos lelkületűek eddig is megtalálták a módot a rendszeres mozgásra, de az a céljuk, hogy minél többeket érjenek el a rendezvényekkel.
LESZ-E MECCSREJÁRÓS VASÁRNAP?
Olyan szakértővel is beszéltünk, aki szerint a profi sport is meglovagolhatná az új helyzetet.
„A szabadidősport, a kereskedelmi célú sportrendezvények, illetve a szurkolóként történő meccslátogatás tekintetében is látok kiaknázható lehetőségeket – kezdte Berkes Péter sportmarketing szakértő, egyetemi docens. – A Gfk piackutató felmérése szerint egy átlagos magyar nőnek naponta négy, négy és fél óra szabadideje van, a férfiaknak egy órával több, és egy átlagos magyar havi nettó százötvenezer forintot keres, aminek a három-négy százalékát fordítja sportra, kultúrára. A vasárnapi zárva tartással azért az időért, illetve részarányosan azért a pénzért indulhat verseny, amit eddig a plázákban, boltokban töltöttek és költöttek el eddig az emberek a hét utolsó napján.”
A szakember hozzátette, hogy a kereskedelem éves forgalma Magyarországon mintegy nyolcezer milliárd forint (ez a GDP 35 százalékának felel meg). Ennek a költésnek egy kiszámítható hányada esett vasárnapokra. A nyitva tartás korlátozása ugyan nem jelenti azt, hogy ugyanezt az összeget költik majd el a jövőben is az emberek ezen a napon, de az eddigi vasárnapi költések egy része újra osztódhat.
Berkes Péter konkrét példákat is említett a sport területén bevethető marketing eszközökre. „A mezfelület kommunikációs erejét egyedi módon aknázta ki korábban a Parma és a Sevilla marketingosztálya. A csapat szerelésén esztétikusan feltüntették az összes bérlettulajdonos nevét, illetve monogramját. A kereskedelmi bevételekért felelős szakemberek azt vélelmezték, hogy a speciális dizájn megélénkíti a keresletet, hiszen melyik bérlettulajdonos ne vásárolna egyet a szeretett csapatának mezéből, ha megtalálja rajta a saját nevét. Itthon ilyennel még nem találkozhattunk, viszont jó példaként említhető, hogy egyre több klub segíti szurkolói meccsre jutását külön buszjáratok szervezésével. A jövő egyébként a sportmarketing területén is az olyan digitális felületeké, mint a különböző applikációk vagy a Facebook, a fiatalokat ezeken keresztül lehet hatékonyan megszólítani." |
Kérdés persze, hogy milyen ágazatok, milyen eséllyel szállhatnak harcba a felszabaduló időért, pénzért. Hogyan lehet elérni, hogy az eddig plázákban, bevásárlóközpontokban költekezők a sport felé forduljanak.
„Ehhez az iparág szereplőinek összefogására lenne szükség – folytatta Berkes. – Olyan összefogásra, amilyen például a vendéglátás esetében a Torkos Csütörtök, vagy a szabadidősport ágazatban a Mozgós Péntek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar sportklubok nem túl aktívak a marketingpiacon. A futballcégek marketinggyakorlata a „szimatmarketing” kifejezéssel jellemezhető, amely jól leírja a futballcégek többségének esetleges, a tudatos és tervezett koncepciót negligáló marketingmunkáját. Noha a klubokat működtető vállalkozások többsége tisztában van azzal, hogy hasznos lenne alkalmaznia a hatékonyabb működés érdekében marketingeszközöket, ám a gyakorlati megvalósításig a legtöbben még nem jutnak el. Nem klasszikusan piaci alapú tehát az uralkodó gondolkodásmód.”
Ezek szerint ne is számítsunk Meccsjárós Vasárnapra? Például arra, hogy a versenynaptár átalakításával, a mérkőzések többségének vasárnapi rendezésével új szurkolók jelenjenek meg a lassan elnéptelenedő labdarúgó-stadionokban?
„Ezzel kapcsolatban szívesen látnék például az MLSZ által indított fogyasztói felmérést, hogy mi az a visszatartó erő, ami miatt nem járnak többen az NB I-es meccsekre. Persze mondhatunk zsigerből indokokat, mint hogy a vandál szurkolók vagy a nem megfelelő infrastruktúra miatt, de ezeket jelenleg semmilyen felmérés nem támasztja alá. Ráadásul utóbbi indok az új stadionok épülésével egyre kevésbé állja meg a helyét” – véli szakértőnk.
Hozzátehetjük, hogy a renitens szurkolókra való hivatkozás is idejétmúltnak tűnik, hiszen a „minden baj” okozójának vélt ultrák tiltakozása, távolmaradása óta sem nőtt, sőt tovább csökkent a nézőszám.
„Sokszor hivatkozunk arra, hogy bezzeg régen milyen sokan jártak meccsekre. Igen, de akkor jóval szűkebb volt a kínálat is a szabadidő eltöltésére. Most, a vasárnapi zárva tartással a hét utolsó napján ismét szűkül a kínálat, de ennek kihasználásához iparági felmérésekre támaszkodó direkt marketingre van szükség. A szurkolók klubválasztása ugyanúgy érzelmi alapon történik, mint egy vásárló márkához való ragaszkodása, csak sokkal mélyebb érzelmeken. Más üzleti ágazatokban bevett gyakorlat az elkötelezettségek mérése, a magyar sportban azonban nincsenek arra vonatkozó felmérések, milyen tényezők mentén választ valaki csapatot, mit vár tőle, adott esetben miért fordul el vagy éppen hogyan lehet új szurkolókat megnyerni” – összegzett Berkes.
A VASÁRNAP LEGYEN AZ AMATŐR FUTBALLÉ!
A Magyar Labdarúgó-szövetségnél is úgy látják, érdemes foglalkozni a kérdéssel, de az a határozott elképzelésük, hogy a vasárnapok szóljanak az amatőr és utánpótlás futballról. Az MLSZ igyekszik majd ötletekkel segíteni, de a klubok partnerségére is szükség van, hiszen ők ismerik a helyi specialitásokat. A cél, hogy olyan vasárnapi programokat szervezzenek, ahol a családok szívesen töltik el a szabadidejüket, jól érzik magukat, esetleg más sportágak meccseire, vagy egyéb kiegészítő eseményekre is átmehetnek. Ehhez szükséges, hogy meglegyen a klubok részéről a már említett marketingszemlélet.
Cikkünk kapcsán megkerestünk több NB I-es klubot. A Berkes Péter által említett tudatos marketingstratégia hiányát is mutatja, hogy összeállításunk megjelenésig csak a DVTK-tól kaptunk választ (a Videotontól nem kívántak ebben a kérdésben nyilatkozni, az FTC és a DVSC nem reagált megkeresésünkre).
A diósgyőriek úgy látják, nem befolyásolja érdemben a nézőszámot, hogy a mérkőzéseket szombaton vagy vasárnap rendezik. Azokon a vasárnapi napokon, amelyeken a DVTK hazai mérkőzést rendez – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – nyitva lesz a klub ajándékboltja a Diósgyőri Stadionban. (Ez a lehetőség a többi NB I-es klub esetében is fennáll.) A klubnál a meccseken kívül is igyekeznek programot szervezni a szurkolóknak. A korábbiakban már két alkalommal volt városi méretű családi nap, valamint havi rendszerességgel szurkolói találkozók, amelyek rendkívül népszerűek. Heteken belül megnyitja kapuit a lillafüredi DVTK Szabadidőpark, amely 2015 tavaszától várja a szurkolókat, a szórakozni vágyó miskolciakat és a városba látogatókat. Épül egy szabvány méretű műfüves futsalpálya 100-150 néző elhelyezésére alkalmas mobillelátóval, valamint egy lábtengópálya. A legnagyobb attrakció azonban az egykori kiváló német labdarúgó, Michael Rummenigge által kifejlesztett ügyességi pálya lesz, amelyet a gyerekek és minden bizonnyal a felnőttek is szívesen kipróbálnak.
Nagyobb nézőközönséget a látvány csapatsportágak közül a kézilabda- és kosárlabda-mérkőzések vonzanak még hazánkban. Az MKSZ versenybizottságától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a játéknapoknak alapvetően a vasárnapot adják meg, de a klubok ettől gyakran eltérnek, és ezért van sok találkozó szombatonként. Az MKOSZ-nél Bodnár Péter főtitkár elmondta, nem számít rá, hogy változik a mérkőzések látogatottsága, a csapatoknak elkötelezett szurkolóik vannak, ők eddig is kijártak kedvenceik összecsapásaira. Szerda-szombat van megadva meccsnapként, de a kluboknak joguk van vasárnapra átrakni a mérkőzést, bár a szurkolók utazása, és a másnapi munkanap miatt ez nem jellemző. Bodnár is inkább a szabadidős szegmensben lát lehetőséget, az egyre népszerűbb három a három elleni változatot emelte ki.
Borkai Zsolt, Győr polgármestere és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is elmondta véleményét a témában az NSO Tv kérdésére.
Összegzésképpen elmondható, a megkérdezett szakemberek elsősorban az amatőr sport területén látnak lehetőségeket mozgósításra a vasárnapi nyitva tartás korlátozása kapcsán. A profi sportban tudatos marketingstratégia kialakítására is szükség lenne. Ennek hiányában, kiváltképp a csökkenő tendenciát mutató labdarúgás esetében aligha lehet új szurkolókat kicsalogatni a lelátókra – vasárnap sem.