A dokumentumot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) képviselői látták el kézjegyükkel.
A nyilatkozat alapelve, hogy az olimpiarendezésért társadalmi felelősséggel szabad harcba szállni, a tervet „csak a felemelkedés társadalmi céljával összhangban lehet megfogalmazni”.
A dokumentum szerint a rendezésnek a vállalható költségek mellett fejlődést és hasznot kell hoznia, munkahelyeket kell teremtenie, gazdasági növekedést, emelkedő adóbevételeket eredményeznie, esélyt kell teremtenie a kis- és középvállalkozásoknak, s növelnie kell a magyarországi külföldi befektetéseket, a Magyarországra utazók számát.
A nyilatkozat szerint „közmegegyezés, hogy Magyarország legfontosabb célja a felzárkózás, felemelkedés”, s megilleti a magyar embereket, hogy életkörülményeik, életszínvonaluk megközelítse a nyugati szintet. A dokumentum kimondja: szükséges, hogy „a munka előrelépést, gyarapodást, biztonságot hozzon, visszaszoruljon a szegénység, és az ország gondoskodni tudjon az elesettekről, növelje a hátrányos helyzetűek esélyeit a beilleszkedésre, felemelkedésre”.
Parragh László, az MKIK elnöke emlékeztetett rá, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által tavaly decemberben elfogadott Agenda 2020 elnevezésű reformprogramban foglaltak nagy lehetőséget jelentenek Budapest és Magyarország számára, ugyanakkor fontos, hogy amikor az olimpia szóba kerül, akkor annak a gazdasági hatásai is terítéken legyenek.
Borkai Zsolt, a MOB elnöke kitért rá, hogy március 24-én 57 médium csatlakozott az olimpiai párbeszédhez, amelynek a mostani állomását meghatározónak nevezte, mivel a nyilatkozatot aláíró partnerszervezeteknek „fontos szerepük van” a társadalmi egyeztetésben, a pályázatban és lesz az esetleges rendezésben is.
„A mai egy fontos pillanat, ezzel ugyanis elindul az a társadalmi párbeszéd, amelynek keretében közvetlenül a magyar emberekhez szólunk, s kíváncsiak vagyunk a véleményekre, gondolatokra az olimpiai pályázattal kapcsolatban” – mondta a MOB elnöke. Hozzátette, Budapesten, Győrben, Miskolcon és Szegeden országos konferenciákat szerveznek majd, így a párbeszéd folyamatos lesz, túlmutatva a szándéknyilatkozaton és a pályázat benyújtásán.
Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke kiemelte, a pályázat sok előnyt és valamennyi kockázatot is jelent az országnak, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a haszon a játékok utáni években is élvezhető lesz az ország számára. Tardos János, a VOSZ társelnöke az országos párbeszéd és a megvalósíthatósági tanulmány, valamint az ahhoz kapcsolódó kimutatások fontosságát hangsúlyozta, míg Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke a jó előkészítésben látja a pályázat sikerességének titkát.
Az aláíró öt partnerszervezet vállalta, hogy elnökeik és két szakértőjük részvételével munkacsoportot hoznak létre a készülő megvalósíthatósági tanulmány részeredményeinek és végeredményének véleményezésére, ajánlások megfogalmazására. A szervezetek azt is vállalták, hogy a párbeszédfolyamat során és a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követően, 2020. július 15-ig törekszenek egyhangú, közös álláspontot kialakítani a szakmai és társadalmi párbeszédben vizsgált kérdésekről, az olimpiarendezés gondolatáról.
A MOB a február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.