MOB: döntöttek – pályázzunk a 2024-es olimpiára!

Vágólapra másolva!

2015.06.10. 12:25

Címkék

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdai közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.

A MOB javasolja Budapest közgyűlésének, hogy szintén támogassa a szándéknyilatkozatot, valamint hatalmazza fel Tarlós István főpolgármestert, hogy a főváros képviseletében a MOB-bal közösen nyújtsa be a jelentkezést.

A közgyűlés a határozat előtt meghallgatta a megvalósíthatósági tanulmányról készült beszámolót, amely szerint a „budapesti olimpia megvalósítható és megtérülő vállalkozás, a magyar pályázat esélyes a 2024-es olimpiára".

A tanulmány szerint a nyári játékok gazdasági előnye, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, az olimpiához szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető.

A dokumentum úgynevezett masterplanje dél-budapesti helyszínt javasol, de vidéki helyszínekkel is számol, és 2024. július 19. és augusztus 4. közötti időpontot tart megvalósíthatónak.

A közgyűlésen először Borkai Zsolt, a MOB elnöke felidézte az ötkarikás pályázat eddigi előzményeit. Emlékeztetett rá, hogy miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly decemberben elfogadta a hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítást ösztönző Agenda 2020 programot, a MOB szakmai testületet hozott lére. Ezután a MOB közgyűlése február 6-ai határozatában javasolta Magyarországnak és Budapest városának, hogy fontolja meg a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpia megrendezését. Borkai hozzátette: ezt követően széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd kezdődött az olimpiai pályázatról, valamint szakmai konferenciasorozat is indult, amelynek legutóbbi állomása kedden Győrben volt, a következő pedig június 25-én Szegeden lesz.

Ezzel párhuzamosan június 13-án kezdődik a Családi Fesztivál a Magyar Olimpiáért lakossági rendezvénysorozat. Ennek helyszínein az olimpiai iránt érdeklődők játékos keretek között próbálhatják ki az ötkarikás sportágakat, valamint sikeres hazai előadók koncertjeit is meghallgathatják. Az első ilyen fesztivált szombaton a fővárosi új Üllői úti stadion parkolójában tartják, majd az ország nagy városaiban folytatódik a nyári eseménysorozat.

A MOB-közgyűlésen részt vett Tarlós István is, aki megerősítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés június 23-i ülésén – az olimpia nemzetközi napján – dönt majd a kérdésben, és „nagy valószínűséggel egyhangúlag a pályázati szándéknyilatkozat benyújtása mellett lesz", s – amint jelezte – azt várhatón a kormány is támogatni fogja.

„Magyarország megszolgálta az olimpiát, de legyünk óvatosan optimisták" – hangsúlyozta a főpolgármester, aki szerint Budapestnek előbb-utóbb meg kell kapnia a játékokat, ezért „fussunk neki úgy, hogy meg is kapjuk!"

A 2024-es olimpiára idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, majd a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY: BUDAPEST ESÉLYES PÁLYÁZÓ
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése előtt szerdán bemutatott megvalósíthatósági tanulmány szerint Magyarország képes 2024-ben olimpiát rendezni, Budapest esélyes pályázó, az országnak pedig megéri otthont adni a játékoknak. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat és magyar várostervező, mérnök és közlekedéstervező szakértő partnerei által elkészített dokumentum mindhárom felsorolt megállapítást alátámasztotta gazdasági és sportszakmai indokokkal. Az 1300 oldalas tanulmány szerint az olimpia gazdasági előnyei, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, a szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. Amellett, hogy a játékok rendezésének gazdasági mérlege egyértelműen pozitív, az esemény megszervezése „segítené Magyarország felzárkózását Nyugat-Európához, a magyar életszínvonal közelítését a nyugatihoz". A gazdasági hatások a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben, valamint az azt követő években jelentkeznek rövid és hosszú távon. A tanulmány szerint 2015 és 2025 között évente átlagosan a költségvetés fél százalékát tennék ki az olimpiai befektetések, így a rendezés az ország számára gazdasági-pénzügyi szempontból megvalósítható, valamint bőven finanszírozható és megtérülő befektetést jelent. A dokumentum leszögezi: „csak garantált haszon esetén kell befektetni", vagyis csak akkor, ha biztosan lehet számítani a profitra és az eredményekre. Az ötkarikás befektetések csak akkor vetődnek fel, ha Magyarország 2017-ben megkapja a rendezési jogot, e nélkül „egyetlen fillér rendezési kiadás sem merül fel". Ha Budapest pályázata sikeres lesz, akkor viszont nem csupán a „finanszírozható mértékű befektetés jelentkezik, hanem az olimpia gazdasági és társadalmi előnyei is valóságosak lesznek". A tanulmány megállapította, hogy a rendezés az országnak hosszú távon megtérülő program, több mint megvalósítható vállalkozás, mert a gazdasági előnyök és hasznok egyértelműen meghaladják a költségeket. A dokumentum 7 fontos gazdasági előnyt emel ki: a munkahelyteremtő hatást, az állami költségvetés olimpiai bevételeit (1100 milliárd forint), a gyorsabb gazdasági növekedést, a háztartások többletbevételét, a megnövekedett turisztikai bevételeket, az ország versenyképességének növekedését, az európai uniós fejlesztési források hatékonyabb felhasználását, illetve Magyarország és Budapest ismertségének és jó hírének erősödését. A tanulmány a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai viszonyok alapján egyértelműnek tartja, hogy az ország és a főváros esélyes pályázó, ráadásul „a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 reformja, a gazdaságos olimpia programja pont azzal a céllal született meg, hogy utat nyisson a Budapest méretű nagyvárosok olimpiarendezése előtt." A dokumentum kiemeli: könnyen előfordulhat, hogy a magyar pályázat lesz egyedüliként az, amely az Agenda 2020-nak köszönheti a jogosultságát. A tanulmány kitér arra is, hogy Magyarország a NOB egyik alapító tagja, az 1895-ben létrejött MOB a világ egyik legrégibb nemzeti olimpiai bizottsága, a magyarok eredményei pedig kiemelkedőek, 168 aranyéremmel nyolcadikak az összesített éremtáblázaton, amelynek első 10 helyezettje közül eddig csak itt nem rendeztek még nyári játékokat. A tanulmány megállapította, hogy az ország két tényező miatt alkalmas a 2024-es rendezésre. Az egyik az olimpiától teljesen független fejlődési pályája, a másik pedig az Agenda 2020, amely könnyít a rendezés feltételein. A dokumentum szerint Magyarország 2024-re az olimpiától függetlenül elér egy fejlettségi állapotot, amelynek köszönhetően szinte teljesen alkalmas lesz a rendezésre, ehhez pedig hozzájárul még a 2012 óta felgyorsult sportlétesítmény-fejlesztési program, amelynek eredményeként 2017-ben Győrben Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) kerül sor, míg Budapest 2017-ben vizes-világbajnokságnak, 2020-ban labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseknek ad otthont. A tanulmány úgynevezett masterplanje, az olimpiai falut és a központi létesítményeket figyelembe véve, dél-budapesti helyszínt javasol. Egyben nemzeti olimpiával, azaz vidéki helyszínekkel is számol, s 2024. július 19-augusztus 4-i időpontot tart megvalósíthatónak. A tanulmány illeszkedik Budapest hosszú távú városfejlesztési terveihez, „használja és hasznosítja a Dunát". A dokumentum szerint tehát „az infrastrukturális feltételek 2024-re lényegileg olimpia nélkül is adottak lesznek, és a szükséges sportlétesítmények zöme is elkészül addig, az olimpiarendezés szándékától függetlenül", ugyanakkor „az olimpiaspecifikus fejlesztések kizárólag az olimpiarendezés biztos tudatában lesznek szükségesek, és a döntést követő hét esztendőben megvalósíthatóak". A tanulmányban az áll, hogy „a kisebb és olcsóbb olimpia, az országon belüli több helyszín, a több-országos rendezés lehetősége, az elmúlt tíz év elvégzett, és a következő tíz év elhatározott infrastrukturális, közlekedési és sportlétesítmény*beruházásai, az Európai Unió által 2014–2020 között biztosított fejlesztési források, a költségvetési egyensúly, a megindult gazdasági növekedés együtt teszik reális céllá a budapesti olimpiát". A tanulmány az olimpiai terv jellemzői között sorolja fel az Agenda 2020-hoz való illeszkedést, az igazodást Budapest olimpiától független fejlesztési terveihez és a 2014–2020-as EU-s fejlesztési források felhasználásához, a teljes utóhasznosítást és fenntarthatóságot, a szakmai párbeszédet, valamint a MOB által indított és most is zajló „Társadalmi párbeszéd az olimpiáért" elnevezésű programot. A tanulmány készítői „feltételezték az átlag 3 százalékos gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya fennmaradását és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását."

A MOB döntött a szándéknyilatkozat benyújtásáról

A PÁLYÁZATI FOLYAMAT NOB ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FŐBB ÁLLOMÁSAI
Jelentkezési szakasz:
2015. szeptember 15. – a jelentkezés határideje
2015. október 7–9. – a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. – a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március – a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel
2016. április/május – a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat
2016. május – a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt
Pályázati szakasz:
2016. augusztus 5–21. – a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december – a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban
2017. január – a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március – az értékelő bizottság helyszíni látogatásai
2017. június – a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését
2017. június – a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017 nyara – a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása

TIZEDSZER JÖN ELŐ AZ ÖTLET

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel, hogy a magyar főváros házigazda lehetne.

1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda” Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor került szóba olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.

1920: A rendezésre Budapest is pályázott, az I. világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett a rendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot. (MTI)