Az USOC később közleményben jelentette be, hogy a bostoni pályázatnak vége, de továbbra is érdeklődik a kilenc év múlva sorra kerülő esemény iránt, ezért vizsgálja a lehetőségeket. Konkrét várost nem nevezett meg a szervezet lehetséges helyszínként, ugyanakkor Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere közleményben azt írta, hogy nem áll tárgyalásban az USOC vezetőivel, de örömmel venné a megkeresést.
Az nem derült ki az USOC közleményéből, hogy mi vezetett a kenyértöréshez, de Marty Walsh bostoni polgármester hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, csak abban az esetben írja alá a kandidáláshoz elengedhetetlen „házigazda nyilatkozatot”, ha garanciákat kap, hogy a rendezéssel járó költségek esetleges túllépése „nem vesz ki egyetlen centet sem a (helyi) adófizetők pénzéből”.
Ennek a dokumentumnak a lényege, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) semmilyen esetben sem vonható felelősségre, amennyiben a rendező város túllépi a költségeket. Azaz a többletköltségeket a városnak vagy az érintett országnak kell előteremtenie. Az Egyesült Államok esetében ugyanakkor ez már többször is problémát jelentett, ugyanis az amerikai kormány – más országokkal ellentétben – nem segíti a pályázó, rendező városokat.
A versengésből kiszálló Boston mellett eddig öt város jelezte pályázati szándékát: Budapest, Toronto, Róma, Hamburg és Párizs. A jelentkezési határidő szeptember 15.
A NOB 2017 szeptemberében, Limában dönt a házigazdáról.